Gulyás Gergely szerint az inkorrekt vesztesek kiáltanak diktatúrát

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter Schiffer Andrással, a jelenleg ügyvédként praktizáló, korábban LMP-elnök és országgyűlési képviselővel beszélgetett Tusványoson. A beszélgetés moderátora a Nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel volt, a téma pedig eredetileg a rendszerváltás, ám a beszélgetés viszonylag hamar átfordult a Fidesz-kormányzás, a 2011-es alkotmánymódosítás és a jelenlegi ellenzék tehetetlenségéről szóló vitába.

A beszélgetés elején megtudtuk, ki, mit csinált a '89-90-es rendszerváltás idején. Gulyás éppen befejezte az általános iskola második osztályát, és nagyon várta a '90-es olasz focivébét. Ám hozzátette, hogy „nem tudatosult emlékek” között vannak az akkori nagyobb tüntetések, a kerekasztal tárgyalások és Nagy Imre újratemetése is. Schiffer András pedig akkor vette át az érettségi bizonyítványát, és emlékszik, az iskola aulájában nézte fekete-fehér tévén Nagy Imre újratemetését. De a politika iránt érdeklődő volt, részt is vett a fiatal Gyurcsány Új nemzedék nevű kezdeményezésében Halász Jánossal és Stumpf Istvánnal egyetemben. Az MDF alakulóülésére is elment, és a szociáldemokraták szimpatikusabbak voltak neki, mint az akkori liberális Fidesz és SZDSZ, mondta. Mráz meg is jegyezte, hogy tehát a rendszerváltáskor szimpatikusabb volt neki Gyurcsány, mint a Fidesz, amit Schiffer végül is aláírt. De hozzátette:

bár korábban azt is mondta, hogy

A beszélgetés egyik kérdése az volt, próbáljanak meg példát mondani arra, mi az, amit nagyon jól csináltunk a rendszerváltáskor, a rendszerváltással. Gulyás szerint ha a történelmet nézzük, a magyar történelmi fordulópontok, csomópontok után általában rosszul jártunk, ezzel szemben a '90-es rendszerváltással az ország visszanyerte a szuverenitását, hosszú idő után saját magunk döntünk a politikai és katonai szövetségi rendszerünkről, amihez képest minden hiba, vagy hiányosság csak lábjegyzet.

Schiffer néhány pozitívum után a történelmi dimenzióról ezzel szemben azt mondta, szerinte – főleg, ha visszagondolunk a reformkorra – szellemi értelemben nem volt olyan sivár időszaka az országnak, mint az 1990 óta eltelt 3 évtizedben.

Gulyás egyébként azokkal a lábjegyzetekkel kapcsolatban is mondott pár dolgot, mint amik a rendszerváltás utáni időszak adósságai: nem volt lusztráció, nem volt olyan mélységű igazságtétel – büntető vonatkozásokkal –, ami indokolt lett volna. De van olyan adósság, ami 20 év után is csak szimbolikusan elégíthető ki, és 30 év után pedig már szinte lehetetlen. Ennek a következménye, hogy a kommunizmus bűneiről mély társadalmi párbeszéd nem indult meg.

Majd jött az aktuálpolitika. Schiffer András felvetette – többek között –, hogy ugyan nincs diktatúra Magyarországon, és a 2010-es hatalmi centralizációk egy része nem is volt ördögtől való – hiszen korábbi kormányok szívtak azzal, hogy nem tudják átverni a választói akaratot a teljes közigazgatási apparátuson –, de a 2011-es Alkotmánymódosítás után már szélsőséges hatalomkoncentráció jött létre.

– viccelt Gulyás Schifferrel és a teljes ellenzékkel.

Schiffer a fenti gondolatmenetet folytatva hozzátette, egy olyan közjogi helyzet állt elő Magyarországon, hogy könnyedén a szélsőséges hatalomkoncentráció és szélsőséges hatalommegosztás között ingadozhat az ország, mivel szerinte problémás, hogy a legfőbb közjogi pozíciók mandátuma, és a törvényhozás mandátuma elvált egymástól, és a Fidesz egy esetleges kormányváltás esetére gyakorlatilag ezeket a közjogi, közpolitikai pozíciókat hozzáférhetetlenné tette egy esetleges következő kormány számára.

De hogy a rendszerváltást is visszahozza: az ügyészséget külön kiemelte, mint a rendszerváltás hibája, hogy azt nem rendelték a kormány alá. Hogy ciklusokon túlnyúlik a legfőbb ügyész mandátuma. A mindenkori nyomozóhatóságnak így nem kell számolnia az elszámoltatással.

Miközben Gulyás szerint ez a rendszer inkább garanciális része a jogállamiság működésének, Schiffer szerint minden elkülönített közpolitikai tisztség a demokrácia minőségét rontja.

Gulyás egy következő kérdésre azt mondta, hogy szerinte az ellenzéknek lényegi kérdésekben nincs gondja az alkotmányos berendezkedéssel, 

Miután ez a helyzet most, előáll egy kommunikációs kényszer, hogy mondjanak valamit, mondta Gulyás, aki – egy korábbi ilyen felvetésre reagálva – azt mondta, az ellenzék viselkedéséért a kormányt felelőssé tenni nem lehet, pláne a most folytatott európai téren ellenzéki gesztusokkal kapcsolatban. Utalva ezzel arra, hogy ellenzéki EP-képviselők nem szavaztak meg fideszes jelölteket az EP-ben, és másokat is erre buzdítottak.

Schiffer erre azt mondta, ez a gesztus az ellenzéki képviselők részéről szégyenletes, és vészjósló is, de hozzátette, azért ez egy folyamat eredménye.