Harcot hirdet, nagy terveket jelent be, vagy beszól Orbán?

2018-ban a miniszterelnök, pár hónappal újabb kétharmados győzelme után, magabiztosan a kormány új korszakáról beszélt, hogy miként építkeznek majd új szellemi és kulturális megközelítéssel azért, hogy 2030-ig Európa öt legjobb országa közé kerüljön Magyarország.

Emellett céljaiként említette a népességfogyás megállítását, a magyarság összekapcsolását, az energiafüggetlenség megvalósítását, az önálló honvédség kialakítását is.

Kiborultak ukránok, románok

Tavalyi beszéde utóbb kisebb külpolitikai hullámokat vert, mert amellett, hogy kíméletlenül ostorozta az EU-t, beszólt például Romániának és Ukrajnának is. Azt kérte a románoktól, értsék meg, hogy a magyaroknak nincs mit ünnepelni az idén százéves modern Románián. Majd azt mondta, hogy úgy látja: a modern Románia nem tud mit kezdeni azzal, hogy itt él másfél millió magyar. Később román politikusok ki is keltek szavai ellen.

Egyébként nem ez volt az első eset, hogy beleszállt a románokba, 2004-ben például azt mondta, hogy „a romániai demokrácia állapota ma nem jogosítja fel Romániát arra, hogy gyors felvételében reménykedhessen az Európai Unióba”.

Hasonlóan beszélt 2018-ban az ukránokról, szavai miatt aztán be is kérették Ukrajnában a magyar ügyvivőt. Az ukrán külügy azt kifogásolta, hogy Orbán Viktor azt mondta, szerinte nincs realitása annak, hogy az ukránok belépnek az EU-ba, a NATO-ba és csatlakoznak a nyugathoz. Az ukrán külügyminisztérium véleménye szerint a magyar kormányfő kijelentése nincs összhangban az Európai Unió politikájával, és arról tanúskodik, hogy Magyarország konfrontálódik az együttműködés helyett, és közvetlenül beavatkozik Ukrajna belügyeibe.

Soros, Brüsszel, sajtó

2017-ben (ahogy 2013-ban is) a következő évi magyar parlamenti választások miatt kampányolásra használta a beszédét, választási nagygyűlésnek is beillő rendezvényt tartott Tusványoson. A határon túliak szavazásának fontosságáról beszélt, azzal riogatta a közönséget, hogy egy esetleges kormányváltás esetén a rombolás következik. Orbán akkor azt is mondta, hogy nem tart a hazai ellenzéki pártoktól, ellenfelei a brüsszelita sajtó és a sorosisták. Már akkor belengette, hogy még keményebb lesz Sorossal.

A 2015-ös beszédében a baloldalnak csapott oda, egy évvel később kijelentette, hogy Magyarországnak az lenne jó (a bevándorláspolitika miatt), ha Trump lenne az Egyesült Államok elnöke. Akkor még hivatalban lévő kormányfő nemigen dicsérte Trumpot. Kiderült: jó lóra tett.

Az illiberális államiság kezdete

2014-ben hangzott el emlékezetes beszéde az illiberális államról. Szavai fordulópontnak számítottak, a nemzetközi sajtóban is erős visszhangra találtak szavai. Ekkor a miniszterelnök ugyanis arról beszélt, hogy a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell. Liberális állam helyett nemzeti államot kell szervezni, mondta akkor a kormányfő, amely nem egyének halmaza, hanem egy közösség, amelyet fejleszteni és erősíteni kell, aki szerint ilyen értelemben illiberális állam épül Magyarországon.

Ebben a beszédében kezdte erősen bírálni a hazai civil szervezeteket is, azt mondta, hogy nálunk a civil szféra nem egy önszerveződő, önkéntes dolog, hanem "külföldről fizetett politikai aktivisták" csoportja, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni a magyar érdekekkel szemben. Orbán szerint ez a tevékenység nehézségeket okoz az illiberális állam felépítésében.

2013-ban jelentette be a GYED extrát és az IMF hitel egyösszegű visszafizetését, majd a 2014-es választásokra készítgette hallgatóságát, emlékeztetve őket, hogy a Fidesz révén kaptak kettős állampolgárságot, és így már az ő felelősségük is szavazataikon keresztül, hogy a „nemzeti politika” tovább folytatódjon.

A 2011-es beszédében hosszabban magyarázta hallgatóságának, hogy az egy évvel korábbi választások, a kétharmados többség megszerzése után azért hoztak nagy vitákat kiváltó döntéseket, mert a nyugati jólétnek vége, a nyugati életforma véleménye szerint hanyatlik, ezért Magyarországnak saját útjait kell járnia.