Már szinte az ország felében jelen van az afrikai sertéspestis

Újabb területeket nyilvánított afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött zónákká a Nébih, így mostanra az ország keleti fele egy egybefüggő fertőzött zóna lett. Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyei vadgazdálkodásokat minősített veszélyes területekké a főállatorvos.

A fertőzöttség szintjétől függően vannak az alacsony, közepes, magas kockázatú, valamint a fertőzött területek. Illetve vannak az ideiglenesen, valamint fixen ilyen besorolást kapó területek. Ennek értelmében a Zemplémben most kijelöltek egy elhullott regéci vaddisznó miatt egy ideiglenesen fertőzöttnek számító területet, Jász-Nagykun-Szolnok megye vadgazdálkodási egysége pedig ideiglenesen magas kockázatú területté minősült.

A zóna határa a 4-es főút, ami természetes határvonalat képez a vaddisznók vonulási útvonalaiban.

A fertőzöttség mértékéről a leglátványosabb formában a Nébih interaktív térképéről lehet tájékozódni.

Az ASP-s esetek előfordulását gyűjtő táblázatból pedig az derül ki, hogy szinte minden napra jut legalább egy elhulott vagy állománygyérítés során kilőtt ASP-s vaddisznó.

A vaddisznók által hordozott, de a házisertésre is veszélyes afrikai sertéspestis első hivatalos észlelése tavaly tavasszal volt Magyarországon, de akkor vadászok szerint már egy éve itt volt az országban.

A járvány természetes úton évente nagyjából 150 kilométert tesz meg, ugyanakkor humán segítséggel gyakorlatilag minden távolságot le tud győzni. A humán jellegű terjedésbe ezerféle történet beletartozhat, mindegyikhez nagy balszerencse kell, de akár az állatgondozási eszközök kölcsönadása, szállítása, a sertések hosszú távú kamionos szállítása, kipakolása és megsétáltatása, valamint a fertőzött területekről származó vadhús behozatala szinte bárhova elviheti a pestist.