Huba
16 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Uborkázással küzdenek az uzsora ellen

902A2628
2019.08.06. 10:15
Miközben uzsorázással és csalással vádolják a nyírpilisi polgármestert, néhány szegény család a Kiútprogram hiteléből uborkatermelésbe kezdett a kertjében, hogy ne kelljen a közmunkaprogramban dolgozni. Már hajnali fél négytől szedik az uborkát, és a kisgyerekek ugyanúgy részt vesznek a kemény munkában, mint az idősebbek. Megnéztük, milyen alternatívája van a közmunkának a Nyírségben, és hogyan készül a konzervuborka, ami aztán az asztalunkra kerül. Helyszíni riport Nyírpilisről.

A 800 fős Nyírpilis alig tíz kilométerre van Nyírbátortól, és Nyíregyháza sincs tőle messze, mégis, sok helybéli nehezen talál olyan munkát, amelyből rendesen meg lehetne élni. A munkakeresést nehezíti, hogy alacsony az emberek iskolai végzettsége, és csak keveseknek van autója, hogy napi szinten bejárjanak valamelyik nyírbátori gyárba dolgozni, üzemi busz pedig csak a csirkefeldolgozóból jön, a többi elkerüli a falut.

Pár környékbeli mezőgazdasági vállalkozó ugyan idényszerűen alkalmaz néhány napszámost, ám sokaknak a közmunkaprogram jelenti az egyetlen lehetőséget. A közmunkabér 2019-ben nettó 54 217 forint, amiből még két kereső esetén, családi pótlékkal kiegészítve se tud megélni egy család.

A polgármester szerint mindenben segít...

Az ilyen történetekben mindig az a legszomorúbb, hogy lényegében nem látszik a kiút a szegénységből. Ha valaki egy hirtelen jött kiadás miatt megszorul, villámgyorsan az uzsorások markaiban találhatja magát, akik kíméletlenül kihasználják a rászorultságot, és akár kétszeres áron kérik vissza a kölcsönt. Mint az Abcúg korábbi nyírpilisi riportjából is kiderül, ritka, hogy az uzsorást elkapják, és ha le is tartóztatják, nem lesz, aki ellene tanúskodjon, a félelem és a kiszolgáltatottság miatt összezárnak a tőle függő emberek.

Nyírpilisen sokan elsőként a polgármesterhez futnak kölcsönért, ha például a gyerek beteg, és nincs pénz gyógyszerre. Beri Róbert pedig szívesen ad pénzt, magát a nyírpilisiek segítőjeként és megmentőjeként mutatja be, miután lefékez mellettünk hatalmas BMV-jével a faluszéli önkormányzati tulajdonú földnél, és elmeséli, mi mindenben segítette már az itt élőket az elmúlt két évtizedben.

...mégis nyolc hónapot ült előzetesben

Valaki mégis feljelentette a polgármestert, aki ezután nyolc hónapot ült Mátészalkán előzetesben, uzsorázással, csalással és zsarolással is vádolják. A vád szerint egy üresen álló, rossz állapotú házat kétszer is eladott hitelre, amit a hiszékeny családoknak nagyon magas kamattal kellett törleszteniük felé. Amikor egyszer behajtani ment a pénzt, hangfelvétel készült arról, hogy megfenyegeti a nőt, aki nem tudta kifizetni az éppen aktuális tartozását. A polgármester tagadja a vádakat, szerinte politikai szálak vannak a háttérben.

Az ügyvédemmel sikerült bizonyítanunk, hogy egyik vád se állja meg a helyét, októberben lesz a következő tárgyalás, ahol remélem, felmentenek

– mondja. Ettől függetlenül az idén is elindul függetlenként a polgármesteri székért a magát „Fidesz-szimpatizánsnak” és „cigányvajdának” bemutató településvezető, mert szerinte a teljes falu mögötte áll. Az ügyében ítélet amúgy is csak a választás után születik.

Beri kilenc éve vezeti a települést, egy helybéli azt mesélte lapunknak, hogy az önkormányzati választásokon a felesége segít az embereknek a szavazófülkében, hogy hova húzzák az ikszet. De ezenkívül, hiába kérdeztük, senki nem nagyon akart beszélni arról, hogyan látják a polgármesterük tevékenységét. Feltűnő volt viszont, hogy amikor vele beszéltünk, a háttérben nem győzte dicsérni az egyik közmunkás Beri nagyszerűségét. 

Van kiút az uzsorából

A függőség a polgármestertől érthető: 140 nyírpilisi dolgozik jelenleg a közmunkaprogramban, nyáron javarészt a hatalmas önkormányzati földeken van munka, uborkát, paprikát, paradicsomot szednek, akik máshol nem tudnak elhelyezkedni.

Laknak azonban olyanok is a településen, akik saját kertjükben, önkormányzati és állami segítség nélkül, a Kiútprogram mikrohiteléből kezdenek uborkatermelésbe, ami egy nyár alatt akár félmillió forintot is hozhat a család konyhájára. Ezzel legalább részben függetlenedni tudnak a közmunkaprogram által teremtett függőségi rendszertől, és olyan munkát végezhetnek, ami után könnyebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon is.

Turgyán Rudolfék három éve kerültek kapcsolatba a Kiútprogrammal, amelynek segítségével ma már 12 család termel uborkát Nyírpilisen. Az agrármérnöki egyetemet végzett gazdálkodó azt meséli, azért az uborkát választották, mert az júniustól szeptember közepéig folyamatos pénzkeresetet jelent a családoknak. „Kis területen ez éri meg a legjobban, mert több pénzt hoz, mint például a paprika vagy a paradicsom.”

Folyóméterben mérik az uborkaföldeket, és Turgyán azt mondja, egyméternyi uborka idényenként általában ezer és kétezer forint közötti pénzt jelent. Neki 600 méter uborkája van idén, és ekkora területen napszámosokat is tud alkalmazni. Ha jó idő van, kétnaponta kell végigmenni és leszedni az uborkát, amit aztán méret szerint leválogatnak, és a Kiútprogram közvetítésével adják el a feldolgozónak. Később ebből lesz a boltokban kapható konzervuborka.

Hajnali fél négytől dolgoznak

Pont magáról a folyamatról beszélgetünk a lokálpatrióta agrármérnök kertjében, amikor lefékez a ház előtt Lakatos Bertalan. Bátyjával és fiával érkezett, kis autójuk tele van hatalmas uborkás zsákokkal. Mint megtudtuk, nekik van idén a legnagyobb uborkaföldjük Nyírpilisen, összesen ezer méteren dolgoznak.

A 72 éves bátyám már hajnali fél négykor kint van, ő kelt mindenkit

– meséli Lakatos, és hozzáteszi, felesége és 21 éves fia is rengeteget segít, sokszor napi 9-10 órát is dolgoznak a hőségben. „A fiamnak szeretnénk a pénzből autót venni” – válaszolja kérdésünkre, hogy mire költik az idény végén az uborkázással összegyűjtött pénzt.  

A legkisebb uborka fizet a legjobban

Kiveszik a zsákokat az autóból, és a fiú egyesével borítja azokat a válogató végébe. Ez egy olyan futószalagszerűen működő gép, ami méret szerint kiválogatja az uborkákat. Mindegyik abban a nyílásban pottyan le a szalagról, ahova először befér, itt zsákokban gyűjtik össze, hogy aztán kategóriánként lemérjék őket. „A legkisebb méret a 3–6 cm-es, ez fizet a legjobban, 250 forint a kilója” – avat be a részletekbe Turgyán. Négy további méret van, a legnagyobb a 9–12 cm-es uborka, ezért már csak 80 forintot fizetnek kilónként.  

Lakatosék 11 zsákkal hoztak ma, a mérlegjegyükre összesen 42 ezer forintot ír Turgyán. Nem most kapják meg a pénzt, a névre szóló mérlegjegyek alapján heti összesítést készít a gazdálkodó, és a Kiútprogram terepmunkása pénteken hozza az uborka árát a termelőknek. „Szombaton majd többet hozunk” – ígéri Lakatos, aztán lecsapják a csomagtartót, és indulnak haza ebédelni. 

Szegénynek és megbízhatónak kell lenni

Míg ők egy összegként gondolnak az uborkázásból befolyó pénzre, találkoztunk olyan családdal is Nyírpilisen, amelynek jelenleg ez jelenti a fő bevételi forrást. Papp Sándorék az idén kerültek a Kiútprogramba, most vették fel az első hitelt. Önerőnek csak a kertjüket kellett adni, minden mást a program biztosított.

Két szempont szerint választjuk ki a résztvevőket: legyen elég szegény, és legyen megbízható, hogy vissza tudja fizetni a hitelt

– mondja Gaal Ilona, a program munkatársa. 15 szegény kelet-magyarországi faluban van jelen a Polgár András nevéhez köthető, idén tízéves Kiútprogram, korábban helyi vállalkozások indítását segítették, néhány éve viszont már mindenhol átálltak az uborkázásra.

Többen már júliusban kész vannak a törlesztéssel

„Adjál neki egy kis kalciumot délben” – javasolja Papp Sándornak Korpás András, a program helyi terepmunkása, aki napi kapcsolatban van az uborkázókkal, a szakmai tanácsokon kívül segít nekik az álláskeresésben is. Korpás azt meséli, az első évben általában még hallgatnak a tanácsaira a termelők, és ilyenkor jó termésük is szokott lenni, aztán a következő évtől sokan már a saját elképzelésük szerint dolgoznak, és ez nem mindig bizonyul annyira sikeresnek.

Az első évben a beszervezett családok megkapják az induláshoz szükséges eszközöket, magokat, karókat, permetezőt, és aztán ezeknek az összege szép fokozatosan jön le a leszedett uborka árából. A mérlegjegyek alapján kiállított összeg felét kapják meg hetente, a másik feléből pedig törlesztik a kamatmentes hitelt.

Öt család már most nullán van, ettől kezdve minden, amit termelnek, tiszta haszon

– mondja a terepmunkás. Hetente végigmegy, és összegyűjti, kinek milyen vegyszerre vagy tápanyagra van szüksége, hogy aztán egyben megrendelje azokat. Ezeket nem kell egy összegben kifizetniük az uborkázóknak, ugyanúgy törlesztik, mint a kezdeti hitelt. Így ők is jobban tudnak tervezni a bevételekkel, nincsenek hirtelen nagy kiadásaik, ami miatt tönkremenne a gazdaság, vagy épp az uzsorásokhoz kellene fordulniuk.

A kisgyerekek is ugyanúgy szedik az uborkát

Hat virgonc gyerek rohangál Papp Sándorék kertjében, érkezésünkkor izgatottan mutatják meg játékaikat, nyulaikat és a kutyákat. Nyári szünet van, de az uborkaföldön az óvodás gyerekek már ugyanúgy besegítenek a szedésbe, mint az idősebbek, tudjuk meg a büszke családfőtől.

Nagyon szegény körülmények között él a család, és bár a házba nem megyünk be, kívülről is tisztán látszik, hogy csak a Jóisten tartja azt össze, a cserepek bármelyik percben leeshetnek, és a fagerendák is összevissza állnak. Néha kikukucskál az ajtón az idősebb lányuk, hetedik osztályos, de ő főz az egész családra, mert a szülők napszámba járnak pluszban dolgozni, miután itt végeznek a napi munkával. Papp azt meséli, ősszel szeretne elvégezni egy targoncás tanfolyamot, amivel jóval könnyebb lesz elhelyezkedni a környéken, és így már nem kell visszamennie a közmunkába dolgozni. 

Májusban aztán megint belekezdenek az uborkázásba, jövőre 300 métert szeretne bevetni, a kertjében van még plusz hely, mutatja, ami most még tiszta gaz. Látszik rajta, hogy igyekszik megragadni a lehetőséget, mert ő is tudja, az országnak ebben a csücskében nem sok hasonló kiút van a szegény embereknek.   

(Borítókép:  Ajpek Orsi/Index)