Handó Tünde nem nyugszik, most kérdőívvel támadja az őt felügyelő OBT-t

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – a párbeszéd látszatát keltve – elektronikus kérdőívet küldött a bírósági dolgozóknak „Többet, jobbat, egymásért – modellváltás a bírósági önigazgatásban” címmel, hogy utólagosan ezzel támassza alá a korábbi törvénymódosítási javaslatait, közölte az Országos Bírói Tanács (OBT). A bírói testület szerint a kérdőívben az OBH elnöke közvetetten olyan kérdést is feltett, amely ellentétes a bírói szervezetek szabályait rendező sarkalatos törvény rendelkezésével, ugyanis az OBT választott tagjai nem visszahívhatók.

Az OBT közleményében látható fotók szerint a kérdőívben olyan kérdések szerepelnek:

• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsban valamennyi törvényszék, ítélőtábla és a Kúria önálló képviselettel kellene rendelkeznie?” (sic!)
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanács tagjai a legdemokratikusabb úton, közvetlenül az összbírói értekezleteken, illetve a Kúria teljes ülésén kerüljenek megválasztásra?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető a jövőben ne lehessen az Országos Bírói Tanács tagja?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsnak jelenlegi tagjai kitölthessék mandátumukat?” (sic)

Az OBT emlékeztet, Handó Tünde az elmúlt egy évben újra és újra előveszi a javaslatát, amellyel a legfőbb bírói tanács jelenlegi létszámát 15-ről 26 főre emelné. Eszerint az átmeneti időszakban – a jelenlegi tagok mandátumának lejártáig – a testület 36 fővel működne, és az is felmerült, hogy a jelenlegi tagoknak csak megosztott szavazatuk lenne.

A törvényszékek és ítélőtáblák egyenlő képviselete azt eredményezné, hogy a mintegy 800 bíróval működő Fővárosi Törvényszék és a kevesebb mint 50 bíróval működő kisebb bíróságok ugyanannyi tagot delegálhatnának a testületbe, és nem lenne biztosított a legtöbb bírót érintő járásbírósági szint arányos képviselete sem.

Az újabb javaslat szerint az OBH elnöke arra is jogot formál, hogy egyoldalúan megtámadhassa az Alkotmánybíróságon, ha az OBT működésével összefüggő hatáskör-összeütközést észlel.

Az OBT már több alkalommal kifejtette véleményét az OBH elnökének bírói önigazgatást érintő törvénymódosítási javaslatairól, a testület vezetői az Indexnek adott interjúban azt is elmondták, hogy az OBH-elnök lépései mind-mind azt célozzák: az elvileg őt ellenőrző testület munkája lehetetlenüljön el.

Most az OBT azt is írta:

A javaslatok kizárólagos célja a bírák által választott, felügyeleti funkciókat betöltő közjogi testület hatékonyságának csökkentése, a 2018-ban hat évre megválasztott, őt a törvényes működésre rábírni próbáló tagok ellehetetlenítése.

Az OBT álláspontja szerint Handó Tünde – aki személyzeti döntései során rendszeresen figyelmen kívül hagyja vagy megkerüli a bírói testületek véleményét – a bírói önigazgatási modell megváltoztatását célzó javaslatát valódi egyeztetés nélkül, a legfőbb bírói önigazgatási testület és a bírák érdekképviseletét ellátó Magyar Bírói Egyesület bevonása nélkül készítette el, és a bírák véleményét is csak utólagosan kérte ki a most feltett irányított kérdésekkel.

Javaslatát sem ez, sem a „békés párbeszéd” hangoztatása nem legitimálja

– írták, kifejtve azt is: mindeközben Handó Tünde továbbra is törvénysértő módon akadályozza a póttagok megválasztását, és jogtalanul tartja vissza a szolgálati bírák személyére, valamint a bírák részére járó díjakra és címadományokra vonatkozó előterjesztések továbbítását. Különös hangsúlyt ad a bírói önigazgatási testületet támadó, annak végleges ellehetetlenítését célzó magatartásának, hogy az Európai Unió és más nemzetközi fórumok jelenleg éppen az ő eddigi, az OBT által is többször kifogásolt tevékenységét kérik számon Magyarországon – zárul a közlemény.

Sokszor írtunk arról, az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is. 

Miután pedig az ombudsman az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte, az eljárás automatikusan meg is indult, erre hivatkozva pedig Handó Tünde OBH-elnök többször is illegitimnek nevezte az őt felügyelő szervezet működését. Hasonlóképp, még a tavaszi parlamenti ülésszak végén a Fidesz-KDNP  érdemi vizsgálat nélkül elutasította az Országos Bírói Tanács (OBT) törvényességi jelzéseit és az indítványát, mellyel méltatlanná válás miatt arra kérte az Országgyűlést, hogy mozdítsa el posztjáról Handó Tündét. 

Csakhogy a nemzetközi fórumokon sokat támadott 2012-es igazságügyi modell védelmében a kormány eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy a bírói önigazgatási testület, az OBT megfelelő kontrollt jelent az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért az OBH elnöke nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az OBT ráadásul nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi színtéren sem rejtette véka alá, szerintük a tavaszi országgyűlési döntés azt bizonyította:

Nem lehet tehát véletlen, hogy az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Ilyen volt, amikor a  Nemzetközi Bírói Egyesület  jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza, de a  Velencei Bizottság elnöke , és az Európai Bizottság  ajánlása  is ugyanerre utalt. A téma a Magyarország kormányával szemben folyó, az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti, jogállamisági eljárás részét is képezi.