Több mint 3,5 millió magyarnak lett nem fideszes polgármestere

Több mint 3,5 millióan laknak azokban a városokban, amelyeknek a választás után ellenzéki polgármestere van – beleértve ezzel az ellenzéki vezetésűvé vált fővárosi önkormányzat miatt az önmagában 1,7 milliós Budapestet (a cikkhez a KSH 2018-as települési lélekszámadatait /pdf/ vettük figyelembe). Vagyis miközben a Fidesz-KDNP-nek sokkal több polgármestere van, mint az ellenzéki együttműködésnek – nagyjából hatszáz a néhány tucattal szemben –, a választók nagyjából több mint egyharmada ellenzéki vezetésű településen él.

A statisztikai hivatal adatai szerint Budapesten kívül 55 olyan város van Magyarországon, amelyben legalább húszezren élnek, továbbá több mint nyolcvannak 10-20 ezer közötti a lélekszáma; ezekben együtt nagyjából 5,8 millió magyar lakik. Ezen belül a legalább húszezer lakosú településeken él Magyarország lakosságának csaknem fele, valamivel több mint 4,6 millió ember. Közülük nagyjából 3 millió 570 ezernek lett nem fideszes polgármestere – Budapest nélkül is nagyjából 1,8 milliónak –, míg kormánypárti városvezetője 2,2 milliónak van. 

Abból a hét vidéki városból, ahol legalább százezren élnek, négyben fideszes polgármester van (Debrecen, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét), háromban ellenzéki (Miskolc, Szeged, Pécs). Az 50-100 ezer közötti városok közül Szombathelyen, Érden, Tatabányán és Egerben nyert ellenzéki jelölt, hét megyei jogú városban (Székesfehérvár, Szolnok, Sopron, Kaposvár, Veszprém, Békéscsaba és Zalaegerszeg) fideszes vagy Fidesz által támogatott civil győzött. 

A legalább harmincezres városok közül Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Szigetszentmiklós, Cegléd, Baja, Salgótarján, Vác, Ózd és Gödöllő választott ellenzéki polgármestert, Nagykanizsa, Dunakeszi, Mosonmagyaróvár, Szekszárd, Pápa és Hajdúböszörmény pedig fideszest. Érdekes, hogy a nem egészen kilencven 10-20 ezres város csaknem egyharmadában is az ellenzék nyert, köztük olyan településeken, mint Göd, Pomáz, Ráckeve, Tiszaújváros vagy Sajószentpéter.