Átgázolt a szentendrei HÉV a Fideszen
További Belföld cikkek
- Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon
- Légvédelmi eszközöket telepítenek Magyarországra északkeleti részébe, a honvédek is készenlétben vannak
- Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a mentőápolót, aki kórház helyett hazavitt egy ittas, gerincsérült férfit
- Veszélyre figyelmeztet a rendőrség, senki nincs biztonságban
- Orbán Viktor nagy beszédre készül Matolcsy Györgyék rendezvényén
Pest megyében általánosan is sikeres volt az ellenzék a 2019-es önkormányzati választáson. A megyei közgyűlésben ugyan fideszes többség alakult ki, de sok településen megváltozott a helyi vezetés.
A megyei listán 52 százalékot kapott a Fidesz, de kiemelkedően szerepelt a Momentum (20 százalék), jól a DK (15 százalék) és a Jobbik (9 százalék). E négy erő delegálhatott képviselőket a megyei közgyűlésbe.
A H5-ös HÉV
Vannak azonban olyan alrégiók, ahol egészen erőteljes volt a trendforduló. Ha például megnézzük a H5-ös HÉV vonalát, akkor csupa olyan kerületen és településen haladunk keresztül, ahol a stabilnak tűnő fideszes vezetést leváltották. Cikkünkben ugyan nem a fővárossal foglalkozunk, de valójában
a HÉV vonalán az I. kerület, a II. kerület, illetve a III. kerület is váltott, majd ahogy a sín elhagyja a fővárost, a három 10-20 ezres kisváros, Budakalász, Pomáz és Szentendre is lecserélte a polgármesterét.
Korábban mindenütt kormánypárti polgármester volt, akik most is mindenhol elindultak, de hol szorosabb (Szentendrén), hol földindulásszerű változással (Pomázon) a kihívó nyert.
A három modell
Ha végigszaladunk az eredményeken, első ránézésre nagyon hasonló történeteket látunk, mindenhol elindult tehát a Fidesz-KDNP támogatásával a regnáló polgármester és mindenütt egy civil egyesület volt a kihívója.
- Szentendrén Fülöp Zsolt, a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület (TESZ) jelöltje, egy helyi vállalkozó és egyben presbiter már öt éve is indult, most legyőzte Verseghi-Nagy Miklós polgármestert. Valójában a kormánypárt támogatta jelölt nem szerepelt érdemben rosszabbul, mint 2014-ben, csak az akkori 43 százaléka elég volt a megosztott kihívókkal szemben, a mostani 42 százalék nem volt semmire sem jó az összefogás ellen.
- Budakalászon Göbl Richárd (a város irányítószámára utaló 2011 Egyesület színeiben), egy új jelöltként induló ötgyermekes orvos nyert Rogán László polgármester ellen, itt volt a kormánypárti jelölt térvesztése a legsúlyosabb, öt éve 82 százalékot, most 40 százalékot kapott a fideszes induló.
- Pomázon Leidinger István (független, a Közösen a Városunkért Egyesület támogatásával) egy korábbi városi tűzoltóparancsnok váltotta Vicsi László eddigi városvezetőt. Vicsi is az ellenzéki összefogás „áldozata” lett, hiszen öt éve még 35 százalékkal polgármester lehetett a megosztott ellenzékkel szembem, most 34 százalékkal csúnyán alulmaradt kihívójával szemben.
A körzetekben is
A térkép annyiban is hasonló, hogy öt éve mindhárom településen csak egyetlen körzet volt, ahol nem a Fidesz diadalmaskodott, most minden településen az egyesületek valamennyi körzetet is megnyerték.
Zárójelben megjegyezhető, hogy ezzel a cunamival viszont a kompenzációs listákról minden hely a Fidesz – KDNP szövetségnek jutott.
Ha egyesével végignéznénk a választásokat, mindenhol a főpolgármesteri választáson is tapasztalható elemek bukkannak fel, erős, eldurvuló kampány, olykor az országos propaganda igénybevételével, váratlan, beazonosíthatatlan jelölt, aki gyorsan összegyűjtötte a jelölést, és meglepően nagy marketing eszköztárral tudta propagálni magát.
Pomázon például nagyon rászállt a propagandagépezet Leidinger István volt tűzoltó-parancsnokra. Az egyik fő vádpont az volt, hogy
Leidinger lánya Egyiptomba ment férjhez, apja rendszeresen látogatja és mivel bevallottan elbűvölte az egyiptomi kultúra, megkapta a „muzulmánbarát” címkét.
A támadás nem ért célt, Leidinger a szavazatok 66 százalékát megszerezve 32 százalékponttal előzte meg Vicsit.
Szentendrén 12 százaléknyi szavazatelőnnyel nyert Fülöp Zsolt helyi vállalkozó, református presbiter, korábbi önkormányzati képviselő. Érdekesség, hogy a civil egyesületben képviselői helyet szerzett Lang András is, aki korábban a Pesti Est egyik alapítója volt.
Részletesebben mégsem a pomázi és a szentendrei egyesületekkel foglalkoznánk, mert ezekre még jobban ráfogható, hogy politikailag támogatott civil egyesületek voltak, vagyis a korábban az ellenzéki oldalon már megismert helyi politikusok címkézték így magukat.
Ahol a legnagyobbat veszítette a Fidesz, vagyis a budakalászi történet viszont egészen érdekes, mert itt a 2011 Egyesület valóban minden párttól teljesen független erőként tarolt.
Halló, itt Budakalász!
Budakalászon tehát a 2011 Egyesület győzött mindenütt, de úgy, hogy az egyesület mindössze fél éve alakult, valóban minden párttól végig távolságot tartott, így az egyes körzetekben külön indultak vele szemben még balról is (MSZP-DK), illetve jobbról (Mi Hazánk Mozgalom) is jelöltek.
Magán a polgármester-választáson Rogán László korábbi fideszes polgármester és Göbl Richárd (a mostani győztes) mellett elindult egy Lázár Péter nevű helyi is. Nem is eredménytelenül, 9 százalékot kapott, a győztes 50,5 és a második helyezett 40.5 százalékával szemben.
Lázár szerepét nehéz volt belőni, ő ugyanis eleinte próbálkozott azzal, hogy a civil egyesületnél ajánlotta magát, később az terjedt el a városban, hogy ő lesz az ellenzéki pártok közös jelöltje, de végül teljesen önállóan indult el, mégis az ő kampánya tűnt a leglátványosabbnak.
Volt LED-fala, óriásplakátjai a 11-es út mellett, szórólapjai, és úgy viselkedett, mint Berki Krisztián a fővárosban, elsősorban a civileket próbálta „leváltani”.
Támogatás nélkül
A 2011 Egyesület valami egészen érdekeset próbált meg, az eredmény alapján úgy tűnik, sikerrel. Amikor látszani kezdett, hogy erős lesz az egyesület, elutasította azokat az ellenzéki pártokat, amelyek a „szívesen támogatunk benneteket, de mit tudtok adni cserébe?” megközelítéssel jelentkeztek.
Az egyesület teljesen független maradt, mindössze egy olyan körzeti jelöltje volt, aki már korábban is volt helyi képviselő, de ő sem volt tagja politikai pártnak.
Viszont eltanulták azt a kifejezést a Fidesztől, hogy centrális erőtér
és megtalálták azokat az arcokat, akik elfogadottak és hitelesek a városban. A polgármester negyven éve Budakalászon élő orvos, a képviselők között vannak a helyi egyházközségből is vezetők, vállalkozók, közgazdászok, nehéz lenne a csapatra azt mondani, hogy klasszikus baloldali formáció.
A kampány
A kampány, ahogy kell, mocskosra sikeredett. A 2011 egyesület egy nyár eleji lakossági fórummal nyitott, amire meglepően sokan voltak kíváncsiak. Onnantól mindenki belelkesedett, dolgozott, utcafórumokat tartott, Facebook-oldalt épített, újságot osztott, a jelöltek helyben ismertek voltak, de a politikában a nulláról építettek fel az ismertségüket.
Amint ezt észrevették az ellenfeleik, jött a válasz, bár – ez sem új módszer – pontosan azt sem lehet tudni, hogy kitől.
Egyik júniusi reggel fővárosi diákmunkások (egy kisvárosban semmi sem marad titokban, a civilek azonnal lefotózták és lenyomozták a végrehajtókat) Kalászi Kurír címmel szórólapokat kezdtek dobálnia helyi postaládákba.
A kiadványt egy hivatalosan nem bejegyzett Kalászi Értékvédők Társasága nevű valami jegyezte, maga a lap alpári mocskolódást tartalmazott.
A Pesti Srácok is hosszú anyagban foglalkozott a civilekkel, az ő megfejtésük sem volt meglepő: Soros. Ez volt az írás címe: „Civilnek álcázott Soros-kommandó akciózik Budakalászon”
Más módszer
A 2011 Egyesület valójában egészen más oldalról közelített a választáshoz, nem volt a fórumokon politikai ideológia, hanem csak helyi ügyek, játszóterek, járdák, lakóparkok, környezetvédelem.
Ebben a településen ezekre kiemelt érdeklődés lehetett, hiszen sok botrány volt itt korábban, Lupa-tó, lakóparkok, összefonódás egy közeli építőipari csoporttal.
Mindez komoly elégedetlenséget szült, a hiteles alternatíva vonzó volt az ittenieknek. Még azzal a támadással sem lett baj, hogy az egyesület tele van „gyüttmentekkel”, vagyis nemrég ideköltözött, budapesti közgazdászokkal. Voltak ilyenek, de ők is nyertek.
Segítség, nyertünk!
Azt a helyiek sem tudják természetesen pontosan, hogy mi lehetett az ekkora győzelem oka, legalábbis sokféle magyarázatot kaptunk. A győztesek a civilséget, a helyi elkötelezettséget és hasonló pozitív jegyeket említenek. Természetesen többen megemlítik az elmúlt időszak zavaros ügyleteit is.
Más szerint a Fidesz országos kommunikációs stratégiája nagyon sokat segített Budakalászon is.
A megtévesztően optimista közvélemény-kutatások (elsősorban a Nézőpont mért hihetetlen Tarlós-előnyt) elkényelmesítették a kormánypártiakat.
Budakalászon is hathatott a Borkai-faktor, a főváros közeli, jómódú, részben németajkú, dolgos településen sok a tájékozott szavazó, aki értette, hogy ez az ügy nem csak magánéletről, hanem városvezetői és vállalkozói körök nemtelen összefonódásáról is szólt, és számukra nem volt megnyugtató, hogy ez simán átcsúszik a Fideszben.
De arról is hallottunk, hogy a propaganda fővárosi fő üzenete, vagyis az, hogy „Karácsony Gergely alkalmatlan” vidéken és egy pártfüggetlen szervezet esetében semmiképpen sem segített a kormánypárti jelöltnek, de inkább rontott is a pozícióján.
Nem lesz vendetta
Az egyesület mindenesetre továbbra is szeretné megőrizni a kezdeti báját, vagyis azt, hogy az elkötelezett helyi tagok ne koncért, hanem feladatokért jelentkezzenek.
Az biztos, hogy a váltás talán nem is lehetne ennél nagyobb. Budakalászon nem nyertek a közigazgatásban jártas, akár a városvezetés oldalán, akár annak ellenzékében dolgozó helyi politikusok, hanem új arcok, civilek kapták meg a városvezetést. Azt mondják, vendettát nem terveznek, nem az a cél, hogy minden helyi intézmény éléről minden ellenlábas el legyen takarítva, mert fontos, hogy az ügyek ne álljanak meg. Jöhetnek a hétköznapok, jöhet a valóság.
(Borítókép: A H5-ös HÉV halad Pomáz határában Szentendre felé / MTI / Máthé Zoltán)