Gulyás Gergelynek jutott a kínos szereplés, furán oldotta meg

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa minden évben egyhónapos programsorozatot tart októberben, a reformáció hónapja révén. A hagyomány szerint ugyanis Luther október legvégén szegezte ki a tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára.

Az adott most különös csavart a történetnek, hogy a vasárnap, az Urániában tartott gálaestjükre már rég le volt szervezve Gulyás Gergely egy miniszteri beszédre. Arra viszont nem számíthattak, hogy a választások után egy héttel a Borkai-jelenség feldolgozása még nagyon aktuális közéleti téma lesz.  Különösen érdekes volt ezért, hogy Gulyás ebben a helyzetben mit tart fontosnak elmondani a keresztény gálaest résztvevőinek. 

Keveset tudunk az ellenségről, de az rémisztő

Gulyás beszédében kezdésként általában méltatta a reformációt, az MTI összefoglalója alapján. Majd átment támadásba, egy titokzatos csoport ugyanis megtámadta az európai keresztyénséget és a demokráciát is, ellenük megy a küzdelem. Róluk egyrészt annyit tudunk, hogy ők nem kitaláltak, mögöttük "nagyon is létező és tudatos hatalmi tényezők állnak".

Emellett nem kevesebbet akarnak, mint minden létező kultúrát lerombolni, méghozzá a dekonstrukció jelszavával.  Azt mondják, hogy minden kultúra, amely az emberiség történetében felépült, elnyomás eredménye, ezért a legjobb lerombolni.

Guylás szerint ez a csoport arra törekszik, hogy le kell rombolni az intézményeket, az államot, és le lehet rombolni a közösségeket a családon, a nemzeten át az egyházig; le kell rombolni, hogy a kultúra helyébe a "tagadás kultúrája, a hit helyébe az ideológia, az igazság helyébe a narratíva lépjen". 

A jó csapat azért minőségében más

Meglátása szerint azok, akik "összhangban a magyar alaptörvény preambulumával a kereszténység nemzetmegtartó szerepét hirdetik és képviselik, jó úton járnak a közéletben, ez azonban önmagában nem garancia a személyes tisztességre, hitre, sőt, még a becsületre sem".

"Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy a lécet levenni, illetve a lécet leverni nem ugyanaz, ahogyan a mércének nem megfelelni és a mércét felszámolni is alapjaiban különböző" - magyarázta kissé virágnyelven. 

Emellett a képmutatást, hazudozást azok is számon kérhetik, akik mondjuk más vallásúak vagy másképp gondolkoznak, ezzel kell együtt élniük Gulyáséknak. Ezt a miniszter az MTI szerint úgy mondta, hogy a közéleti kereszténydemokrácia képviselőinek együtt kell élniük azzal, hogy rajtuk azok is számon kérik a mérce betartását, akik nem fogadják azt el létezőnek, helyesnek vagy követendőnek.

Végül pedig egy szolidabb csavarral elmondta, hogy a közéleti szereplőknek nem is kéne úton-útfélen bejelenteniük, hogy ők mekkora keresztények. Az úgyis vagy nyilvánvaló vagy visszatetszést keltő. Azaz Gulyás szavai szerint közéleti szereplőként bizonyos helyzetekben fontos a bizonyságtétel, de ha valaki a közélet mindennapjaiban vesz részt Magyarországon, akkor legalább ennyire fontos, hogy a cselekedeteiből látszódjon, miben hisz, vagy hogy van-e bármilyen magasabb rendű érték, amelyet irányadónak tart a mindennapokban.

Ha van ilyen értéke, akkor fölösleges naponta hangsúlyoznia hitét, ha pedig nincs, akkor nemcsak felesleges, hanem kifejezetten kontraproduktív is - fűzte hozzá Gulyás Gergely.

Gulyás után Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke köszöntőjében az egyetértést helyezte a középpontba. Majd Nagy Katalin, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke Rát Mátyás-díjjal tüntette ki Vitéz Ferenc irodalmárt, aki újságíró is és a Debreceni Hittudományi Egyetem docense is.

A díjazottról megjegyzik, hogy van 50 kötete, és szinte naponta publikál a Magyar Hírlapba. Vitéz utóbbiba véleménycikekket ír, itt például elolvashatja, hogy fertőzi meg a melegek elfogadása a társadalmat, vagy itt azt a véleményt, hogy alighanem a Gonosz munkálkodik az Európai Parlament mögött.