Mennyit érhetett a külföldiek szavazata Budapesten?

Simán bemondta Kósa Lajos a választások másnapján, hogy a főpolgármester-választás az itt élő külföldiek – EU-s állampolgárok – szavazatain múlt. A Fidesz önkormányzati kampányfelelőse – aki túl igazságosnak tartotta a választási rendszert – 90 ezer budapesti külföldi voksról beszélt.

Először is a választói névjegyzékben összesen mindössze 38 021 EU-s állampolgár van Budapesten, ahol összesen 1 446 458 választópolgár él. A külföldi, választójoggal rendelkezők aránya tehát 2,6 százalék.

A főpolgármester-választáson a budapestiek 48,58 százaléka vett részt. Ha feltételezzük, hogy a magyar, alig 50 százalékos választói aktivitással szemben a külföldiek száz százaléka szavazott és mindannyian Karácsony Gergelyre, az sem dönthette el a választást:

Karácsony  46 ezer szavazattal győzte le Tarlós Istvánt, ami több, mint a választói névjegyzékben lévő külföldiek száma. Választói aktivitásukról nincs – és a törvény szerint nem is lehet – adat. Így minden további számolgatás spekuláció.

Na és a polgármesterek?

A főváros 23 kerületében sok helyen született szűk győzelem. Tíz esetben győzött polgármester kevesebb szavazattal, mint amennyi szavazati joggal rendelkező EU-s állampolgár van a névjegyzékben. Ebből azonban négy kerületet a Fidesz polgármester jelöltje – ebből két esetben a párt által támogatott független jelölt – hozott el: az V., a XII, a XXIII., és a XX. kerületet.

Hat esetben született olyan ellenzéki győzelem, amely kevesebb szavazaton múlt, mint amennyi választójoggal rendelkező EU-s állampolgár van a névjegyzékben. Ilyen az I., II., III., és a VI., VII., VIII. kerület.

A megyékben további 80 ezer választójoggal rendelkező külföldi állampolgár él. A legtöbben Pest megyében (11724), Győr-Moson-Sopron megyében (10526) Somogyban (7269), Baranyában (7072) és Zalában (6089). Arányuk sehol sem éri el a 3 százalékot, Pest megyében alig több mint egy százalék.

A 23 megyei jogú városból a korábbi három helyett tízben győzött ellenzéki polgármester-jelölt – és lett többsége a város képviselő-testületében –, de a megyei közgyűlések többségét mindenütt a kormánypárt hozta.

Nem világos, hogy 2014-hez képest mitől nőtt volna meg azoknak a Magyarországon élő, ellenzéki beállítottságú, választójoggal rendelkező külföldiek száma különösen annak fényében, hogy a kormányzati retorika szerint Nyugat-Európából sokan már azért igyekeznek Magyarországra, mert a kormány menekültpolitikája lehetővé teszi a hagyományos európai berendezkedés megőrzését. Ennek alapján kézenfekvőbb lett volna, hogy a kormány jelöltjeit támogassák.

Ez nem is zárható ki minden esetben, de tudni nem lehet: a választói aktivitásról nem készülhet adat, a választáson leadott voksok tartalmáról pedig a titkos szavazás okán elméletileg is lehetetlen felmérést készíteni.

(Borítókép:  Kósa Lajos a Fidesz önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke beszédet mond az önkormányzati választásokat értékelõ Két nappal október 13. után című konferencián. Fotó:  Soós Lajos / MTI )