Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Úgy tűnik, átláthatatlanabbá tenné Zuglót az MSZP-s Horváth Csaba, de szerinte erről szó sincs

DMOHA20190220002
2019.10.27. 14:17

"Az önkormányzati választáson az MSZP-s Horváth Csaba, az ellenzék közös jelöltje a szavazatok 50,33 százalékával lett polgármester. Az új képviselő-testület október 28-i alakuló ülésére benyújtott előterjesztése szerint rögtön azzal szeretné kezdeni, hogy szinte bármiben egyedül dönthessen, illetve ne kelljen a képviselőtestület hozzájárulása többszázmillió forintos ügyekhez" - kezdi vasárnapi cikkét az Átlátszó.

A cikk elolvasása után elértük a polgármestert telefonon, akit reagáltattunk a cikkben szereplő állításokra.

A Budapest XIV. kerületének új képviselő-testületben erős ellenzéki többség lett a választások után, a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP összefogásnak 15 jelöltje került be, de a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak, illetve a Civil Zugló Egyesületnek is bejutott 1-1 képviselője. A Fidesz-KDNP-nek összesen 4.

Az első testületi ülést hétfőn, október 28-án tartják meg, és a frissen megválasztott szocialista polgármester benyújtott egy előterjesztést, amelynek két fontos elemét emeli ki az Átlátszó. Ezeket mutatjuk be, majd alatta jelezzük, mit reagált az ezekkel kapcsolatban feltett kérdéseinkre a szocialista polgármester.

Testület megkerülésével hozható döntések

1. Horváth úgy módosítaná a képviselőtestület szervezeti és működési szabályait, hogy a polgármester egy személyben, a testület megkerülésével hozhatna döntést szinte bármilyen, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti. Hozzáteszik, az önkormányzati törvény szerint van lehetőség arra, hogy két ülés között a polgármester halaszthatatlan esetben döntést hozzon, ám a lap szerint az önkormányzatok jellemzően pontosan meghatározzák azokat a kérdéseket, amelyekben ilyen módon dönthet egy polgármester. Zuglóban nem szerepelt az SZMSZ-ben ez korábban.

"A zuglói javaslat szerinti, szinte minden kérdésre kiterjedő jogkör biztosítása ugyanakkor azzal járhat, hogy a polgármester megkerülheti azokat az átláthatósági és nyilvánossági garanciákat, amelyek a képviselőtestület működéséhez kapcsolódnak" - jegyzi meg a lap.

"Egyetlen olyan hatáskörről sem tudok, ami többletként lenne megfogalmazva a korábbi SZMSZ-hez képest. Nekem ez nem tűnt fel"

- mondta Horváth az Indexnek, és hozzátette, ő a jegyzőnek azt a felkérést adta, hogy egy egységes szerkezetű SZMSZ-t készítsen.

Az Átlátszó felhívta a figyelmet arra, hogy Zugló korábbi SZMSZ-ében nem szerepelt ez a kitétel, erre Horváth Csaba azt mondta, azért, mert korábban a költségvetési rendelet tartalmazta, hogy a polgármesternek milyen átcsoportosítási jogai van a különböző előirányzatok között, a jegyző most ezt az SZMSZ-be kívánta rendezni, mint egységes rendelet.

A lap felvetésére, hogy más önkormányzatoknál ezek az esetek, amiknél megkerülheti a polgármester a testület döntését, konkretizálva vannak, ám ebben a holnap szavazásra vitt SZMSZ-ben nincsenek, Horváth azt mondta

"Ezt én így nem tudom, hogy mire gondolt a lap."

Hozzátette, "ezek a kompetenciák az önkormányzati törvényből adódnak. Hogy egy önkormányzat használja-e, vagy éppen csak megemlíti az önkormányzati törvény adta lehetőségeket, ez nem jelent többletkompetenciát".

Horváth szerint a polgármesternek egyébként is kötelező beszámolnia a testületnek a két ülés között hozott egyedi döntésekről. A felvetésre, hogy igen, de ez csak egy utólagos beszámoló egy meghozott döntésről, Horváth azt mondta:

"Ha bármilyen kifogásolható döntést hoz a polgármester, azért nyilván jogilag és politikailag is felelős"

A felvetésre, hogy jogi értelemben a meghozott döntésen már csak akkor lehet változtatni utólag, ha az törvénybe ütköző volt, de a képviselő-testület ezen kívül érdemben nem tud már mit kezdeni a két ülés között meghozott döntéssel, Horváth azt mondta

"Nyilván, ha egy polgármesteri döntés rendszeresen a törvénytelenség határát súrolja, de azon még innen van, akkor a képviselő-testület meg fogja változtatni."

Bár ez sem teljesen egyértelmű, hogyan, de Horváth mindenesetre megerősítette újra, hogy ő nem kezdeményezett, és tudomása szerint nincs is az új SZMSZ-ben "a polgármester kompetenciáit érintő semmilyen erősítés".

Megemelt értékhatárok, testületi jogkörök csorbítása

2. A második Átlátszó által kiemelt dolog egy salátarendelet, ami "az önkormányzat vagyonát érintő ügyekben a rendes ügymenetet illetően is csökkentené a képviselőtestület döntési jogkörét" - írják. Horváth ugyanis durván megemelné azt az értékhatárt, ami felett képviselő-testületi hozzájárulás szükséges ingó vagy ingatlan vagyon eladásánál, vételénél, bérbeadásánál. A mostani zuglói vagyonrendeletnél az ingó és ingatlan vagyontárgyaknál 50 millió forintos értékhatárig elég a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság döntése, e fölött képviselő-testületi döntés kell.

"Horváth javaslata ezt az értékhatárt ingó vagyontárgyak esetén 50 millióról 150 millióra (300%) ingatlanok esetén pedig 50 millióról 250 millióra (500%) emelné" - írja a lap.

Horváth az Indexnek kettéválasztotta az ingóságokra és ingatlanra vonatkozó értékhatárokat.

Ingó vagyontárgyakkal kapcsolatban azt mondta, "abszolút nincs jelentősége, mert az ingó vagyon legdrágább esetben is egy használt autót jelenthet, ami inkább az 1-2 millió kategóriája". A kérdésre, hogy akkor pláne miért kell ehhez hozzányúlni, ezt az értékhatárt megemelni, Horváth azt mondta,

"itt volt egy félreírás, nincs jelentősége, csak hozzáigazították az ingatlanhoz".

Horváth szerint egyébként tényleg nem életszerű felvetés, hogy 150 millió legyen az értékhatár, de nincs jelentősége, azon pedig már nem változtatna, felesleges lenne az ülés előtt hozzányúlni, abból már csak az lenne, hogy téves következtetést vonnának le belőle. A lényeg szerinte, hogy itt eleve semminek az értéke nem éri el még az eredeti 50 milliós értékhatárt sem.

Az ingatlanok esetében a szocialista politikus szerint az történt, hogy az életből kért példát, és ahhoz kérte igazítani az értékhatárokat. Horváth szerint a zuglói önkormányzat eddig sem és ezután sem akar ingatlanokat értékesíteni. Az értékhatár emelésre viszont azért volt szükség, mert ha mégis értékesítene, vagy bérbadásról döntene az önkormányzat - alapvetően a költségvetési rendeletében -, akkor ha a testület egyszer már határozott arról, akkor ne kelljen még kétszer a testület elé vinni szavazásra (egyszer a pályázatkiíráskor, egyszer az értékesítés győztesének kihirdetéséről).

"Ehhez képest a bizottság (Tulajdonosi és Közbeszerzési) elvégzi a pályáztatást és a legjobb ajánlatot elfogadva dönt. (...) a  bizottság ugyanúgy leképezi a politikai arányokat, mint a képviselő-testület összetétele"

- mondta Horváth, aki az értékhatárral kapcsolatban megjegyezte, hogy Zuglóban egy átlagos társasház építésére alkalmas telek már meghaladja azt. "Ez inkább a lakossági és kisebb, pl üzlethelyiségre vonatkozik, amit kijelölt az önkormányzat értékesítésre, nagyjából annak a pályáztatását tudja lebonyolítani az illetékes bizottság" - mondta Horváth, de szerint az önkormányzat stratégiai léptékű gazdasági döntéseit nem érinti.

A felvetésre, hogy ez az értékhatár, illetve a konkrét példa, hogy üzlethelyiségek kiadása, tipikusan olyan terület, amiről hetente, havonta jelenik meg valamilyen hír, hogy valamelyik önkormányzat kinek, hogyan "játszotta ki" olcsón, baráti alapon - és ez kerül tehát ki a testület hatásköréből - Horváth azt mondta, 

"Zuglóból nem volt ilyen hír, és nem is lesz."