Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Karácsony: A miniszterelnök-jelöltet is előválasztással kell kiválasztani

DSC2326
2019.10.30. 14:16
Háború, a NER szívcsakrái, a kormánnyal való együttműködés lehetőségei, az ellenzéki szövetség csapdái. A főpolgármester és ellenzéki kerületvezetők vallottak arról, mire készülnek a következő öt évben. A politikai változást firtató konferencián Karácsony az ellenzéki együttműködésben való felelősségéről, a fővárosi városrészek polgármesterei pedig a pártérdekek visszaszorításáról is beszéltek.

Én egy nagyon normális csávó szeretnék lenni a főváros élén, aki mindenkiben, mindenhol a partnert keresi

– mondta Karácsony Gergely Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital közös, új ellenzéki polgármestereket felvonultató konferenciáján. A főpolgármester még a választás előtt ígérte meg, hogy részt vesz ezen a beszélgetésen, többek meglepetésére jelent meg, hogy arról beszéljen, milyen lehetőségei vannak az ellenzéki városvezetésnek a következő öt évben.

"Jogos dilemma, de a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk", mondta Karácsony rögtön az első kérdésre, hogy hogyan működhet együtt Budapest új vezetése a kormánnyal úgy, hogy sokan azért szavaztak rá, mert egy Orbán-ellenes népszavazásként fogták fel az önkormányzati voksolást. A főpolgármester azt mondta, neki kizárólag Budapest érdekében kell eljárnia. A politikai kritikáját a kormánnyal szemben fenntartja, de megpróbál normálisan viselkedni,

úgy, mintha egy normális országban élnénk, hátha előbb-utóbb ott is élünk majd.

Karácsony a választás előtt is azt mondta, hogy a Fidesznek elementális érdeke, hogy ne rombolja tovább a megítélését a fővárosban, és ennek egyetlen útja van, ha ő is normálisan viselkedik. Szerinte meg kell nézni Orbán Viktor választást követő nyilatkozatait, minden mondata azt bizonyítja, hogy a kormányfő és a Fidesz felismerte a kockázatot október 13-án.

Mindezek alapján Karácsony azt mondta:

megegyezik a politikai érdekünk, nekem és a Fidesznek, az Orbán-kormánynak is az a jól felfogott politikai érdeke, hogy normálisan viselkedjünk.

Hogy ez fél év múlva is így lesz-e, ahogyan az elmúlt másfél-két hétben mutatta a kormányoldal, azt nem lehet megjósolni, de Karácsony szerint 2022 előtt nagy kockázatot vállalna a Fidesz azzal, ha harcba kezdene a fővárossal. Megismételte: "én nem szeretném a várost háborúba sodorni, mert az a városnak nem érdeke."

Esélyek a NER szívcsakráiban 

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester már a választások estéjén azt mondta, hogy nem gondolja, hogy annyira ostoba a kormány, hogy ne fogja fel a mostani politikai változásnak a tétjét, ne reagáljon a választási eredményre, mert ha ezt nem teszi meg, elveszíti a 2022-es választást.

A IX. kerület független polgármestere szerint ez az alapvető oka a kormányzati hangnem-váltásnak. Ferencvárost egyébként kiemelten érinti a kormányzati, állami beruházások ügye, ott van ugyanis a kézilabdacsarnok, a déli városkapu projekt, és a déli központi kórház is, a beruházások egy része sportcélú, de a másik része kifejezetten fontos a fővárosiaknak, így például jelentős kollégiumi férőhely-bővítést jelenthet, amit egy polgármesternek, aki a kerületében élők lakhatási gondjainak megoldásában érdekelt, kötelessége támogatni.

A budapesti parkolás ügyében is megváltozott légkört érzékel Baranyi, szerinte a kormányoldal el fogja engedni azoknak a pártközeli oligarcháknak, cégeknek a kezét és belenyugszik, ha a főváros megváltoztatja a rendszert.

Ezekben az ügyekben biztosan együtt fogok működni a kormánnyal, mert ez az én kerületemben élők érdeke. Ez nem politikai kérdés

– jelentette ki Baranyi, aki ellenpéldát is említett, így az atlétikai stadion építését, amelyet több körülmény miatt "minden eszközömmel akadályozni fogom".

Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere szerint az önkormányzati politikának elsősorban a helyben élők képviselete, a helyi infrastruktúra működtetése a feladata. De most egy nagy lehetőség kínálkozik arra, hogy alternatívát nyújtson az ellenzék az országos hatalommal szemben. Az MSZP-s kerületvezető normális politikai kultúrát, együttműködést akar kialakítani a városrészben, olyan önkormányzatiságot, amely kifejezetten a lakosokkal van elfoglalva.

Az állami támogatást, illetve beruházásokat érintő kérdést Őrsi érezhetően kevésbé vette magára, szerinte a legtöbb állami projektet kampány-szalagvágási céllal igyekeztek lezavarni október 13. előtt a II. kerületben, ám ezek legtöbbje nem a lakosság érdekeit tartotta szem előtt, ahogyan az építkezések sem, ezért a visszájára fordult a hatásuk. Ettől függetlenül a folyó ügyeket rendezni akarja, és számít a főváros partnerségére is.

László Imre újbudai polgármester azt mondta, ő "nem jelentkezett a feladatra", a DK és általuk hat párt kérte fel a polgármester-jelöltségre, mivel úgy látták, megvan a kellő politikai tapasztalata. Eddig szakpolitikusként dolgozott, "minden eredmény nélkül, mert a kormány az ellenzéktől egyetlen javaslatot sem fogadott meg". Így se biodíszlet volt, állította, de a kerületvezetés több lehetőséget ad arra, hogy az ellenzék világosan megmutassa, milyen politikát képvisel hatalomra kerülve. A XI. kerület polgármestere a kormánnyal való együttműködési lehetőségekkel kapcsolatban a főváros és Karácsony védőernyőjéről beszélt és arról a partneri lehetőségről, ami a hatpárti szövetség által birtokolt közgyűlési többségből fakad.

László Imre szerint az önkormányzatoknak azokat az embereket kell képviselni, akik megválasztották őket, nem pedig egy pártközpont csápjaként kell működniük. "Ez volt eddig, ezt kell megszüntetni nekünk", mondta arra utalva, hogy nem a személyes politikai meggyőződése, hanem a kerület érdeke vezetné a kormánnyal való tárgyalásokban. A helyi szintű ellenszél azonban László szerint már okot adott arra, hogy a kormányoldal miatt aggályai legyenek, hasonlóképpen az őt a kampányban ért támadásokat is az együttműködés esélyeinek csökkenéseként értelmezte.

Pikó András, Józsefváros polgármestere pedig egyáltalán nem számol békés öt évre, mert azt mondják, hogy ő a NER szívcsakrájában nyert, "méghozzá Kocsis Mátéval súlyosbítva". A Fidesz frakcióvezetőjéről, korábbi józsefvárosi polgármesteréről azonban Pikó nem fejtette ki álláspontját, csak annyit mondott, hogy a meglepetésszerű győzelme éppen a Fidesszel nagyon ellentétes, és következetes politikai felfogásából fakadt:

A NER-rel szemben csak nagyon erős identitással lehet fellépni

– mondta, és ki is fejtette, hogy még a józsefvárosi, nagyon kiszolgáltatott körzetekben is nyertek, mert Pikó szerint "a NER saját magát is mérgezi, és csak a civil politika, a civil attitűdű önkormányzat a gyógyír a toxikus hatása ellen". Úgy vélte, az ő polgármesterré választásával ez váltotta le a kerületben a Fideszt, éppen ezért ilyen lesz az általa vezetett önkormányzat is: mindez az állampolgárok bevonását, részvételi demokráciát jelenti majd a kerületben.

Pikó azt gondolja, hogy van tere a józsefvárosi önkormányzatnak arra, hogy valódi életminőség-váltást hozzon el a kerületieknek, és nem nagyon számol azzal, hogy hatalmas állami beruházási tervek miatt kellene együttműködnie. A helyi szintű együttműködés esélyeit is minimálisra becsüli, de egy, az átadás-átvételt érintő történetből úgy tűnt, Pikó nyitott lenne erre.

Hurráoptimizmus és emlékek

Karácsony Gergely szerint az a szövetség, amely létrejött a választási kampányban, tényleg jól tudott együttműködni. "Nem volt minden rózsaszín, mint Kriszta plakátjai", de az együttműködést a választási eredmény legitimálta, és ez jó alap arra, hogy ez az együttműködés megmaradjon.

A magam részéről nem vállalnék felelősséget, és ez nem is dolgom, hogy a kerületi együttműködések is egyben maradjanak

– jelentette ki Karácsony, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a kampány megalapozta a közös munkát, ráadásul olyan polgármesterekkel jöttek ezek a győzelmek létre, akik tényleg elkötelezettek a szövetség mellett. Ugyanakkor "kifejezetten kértem, hogy a fővárosi közgyűlésben legyenek frakciók", hogy a főváros politikai sokszínűségét fenntartsák, neki pedig az a dolga, hogy legyen egyeztetés, egy részről politika, azaz a pártok közötti, másrészről hivatali szinten is.

Karácsony szerint egyébként az összes városban, "ahol egy illiberális politikával szemben egy progresszív program nyerni tudott", az azt hirdette, amit ő is, hogy a várost kell összefogni, mert a város ereje a hatalommal szemben legyőzhetetlen. Szerinte ez nemcsak szóvirág, a választókkal fenn kell tartani a kapcsolatot, mert az erő abban rejlik, amit ők képviselnek.

A saját korrupciós kitettségére vonatkozó kérdésre Karácsony azt mondta, könnyen nemet mond majd bármiféle ilyen "csábításra". Azt mondta, ez is triviális, mert annyira szerencsés helyzetben van, hogy van programja, és semmi más nem érdekli, minthogy azt végrehajtsa, és csak azoknak kell megfelelnie, akik erre a programra szavaztak. Kérdésre azt is mondta, hogy szerinte

2022 előtt az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét is előválasztáson kell kiválasztani

Egyúttal arról is beszélt, hogy a civilekkel, illetve a választókkal való közvetlen kapcsolat elengedhetetlen, mert az elmúlt hónapok az is bebizonyosodott, hogy még a pártok összeállásánál is fontosabb.

A civil világra nyitott ellenzéknek van csak esélye

– fogalmazott.

Az önkormányzat nem pártiroda

Hurráoptimista volt a hangulat az ellenzéki együttműködés esélyei ügyében az új polgármesterek körében. László Imre arra a kérdésre, hogy a DK részéről milyen nyomás alatt van, azt állította, hogy 2015 óta semmiféle utasítást nem kapott Guyrcsány Ferenctől, ráadásul – mint mondta – nem egy elvakult ember, de hálás a DK-nak, mert annak a megerősítését kapta ettől a párttól, amit képvisel. Megismételte, hogy számára az önkormányzat nem pártiroda, ezért önállóan hoz döntéseket, már csak azért is, mert csaknem 200 ezer ember él a kerületben, város nagyságú, értük felel, nem a pártjáért.

Az MSZP-s Őrsi Gergely a pártutasítások és az önálló kerületvezetés esélyeit érintő kérdésre azt mondta, hogy a kerületében élőkre, ahogy ezt a hivatalában dolgozóknak is mondta, pártszimpátia nélkül gondol, ilyen szempontrendszeren felül értük tartozik felelősséggel. Szerinte a polgármesteri munkában "a pártelitek kérdése értelmezhetetlen", nem mondja, hogy a pártpolitikától független világ az önkormányzatoké, de egy felelős polgármester távol tartja a pártpolitikai kérdéseket a kerületétől.

Megismételte, hogy a hatpárti szövetségben közösen alkottak programot, ezt kell végrehajtani, "a szövetség szót pedig október 13-a óta nekünk arra kell használni, hogy a kerületek egymással hozzanak létre egy szövetséget, amivel Budapestet jobbá tesszük.

Nagyon nagy a felelőssége ezeknek az önkormányzatoknak, polgármestereknek, a főpolgármesternek, mert ha bénák vagyunk, azzal azt bizonyítjuk a választóknak, hogy feleslegesen adtak esélyt

– mondta Baranyi Krisztina. A ferencvárosi polgármester szerint ezt a felelősséget mindenkinek fel kell ismernie, így ha az elkövetkező időszakban bármilyen marakodás kiszivárog, el fogják veszíteni a hitüket ezek az emberek és – legalábbis – távol maradnak a 2022-es választáson, amely a mostani állás szerint pedig hozhatna érdemi változást az országban.

Baranyi úgy látja, a Ferencváros képviselő-testületébe bekerült 12 képviselőjük nem pártokat, hanem a kerületet képviseli, és ezt minden mandátumot szerzett képviselő tudja is. Biztos az együttműködésben és személyét garanciát nevezte arra, hogy a kerületben nem urakodik el osztozkodási hangulat.

Engem nem a pártok alkudozásai tettek ide, így hitelesen tudom azt mondani, hogy itt nem is pártalkuk döntenek a helyettesekről, pozíciókról, vagy másról

Baranyi ugyanakkor a kerületekben "nem támogatja a frakciózást", szerinte az egységet és az együttműködést kell képviselni, a közgyűlésben pedig, akárki, akárhol ül is majd, "ebben a helyzetben a főpolgármestert támogatni kötelező".

Változott itt valami?

Másfél évet és 3 választást vizsgáltak a konferencia szervezői, a változást keresve. A Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital közös tanulmánya szerint nem annyira nagy ez a változás azonban október 13-a után, amennyire az ellenzék földcsuszamlásszerű helyi győzelmeiből következtethetni lehetne. Bár az október 13-i adatok mélyelemzése világossá teszi, hogy

a Fidesz továbbra is rendkívül erős, az önkormányzati választáson tapasztalt ellenzéki térfoglalás talán legfontosabb hatása az a percepció, hogy megtört a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza. Ez az a társadalom-lélektani változás, amelyre az ellenzék a jövőben alapozhat.

Ezzel foglalható össze az a tanulmány, mely az önkormányzati választások eredményeinek részletes elemzéséből von le következtetéseket.

A Political Capital éppen ezért Megtört a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza címmel publikálta a tanulmányt, amelyet szintén a konferencián mutattak be. László Róbert választási szakértő arról beszélt, hogy a Fidesz bástyái még mindig erősek, nemcsak a kisvárosokban és a falvakban, hanem szavazatarányok (azaz, hogy darabra mennyi voksot, hol szerzett a kormányoldal) azt mutatják, a fővárosban és a megyei jogú városokban is erősödni tudott. Csakhogy most egy ellenzéki együttműködés erősebb tudott lenni.

A konferencián is éppen arról beszélgettek elemzők, hogy ezután a választás után "legyőzhető-e a választásokon a hibrid rezsim?" A résztvevők hűtötték az ellenzéki kedélyeket, Lakner Zoltán politikai elemző, a 168 Óra volt főszerkesztő-helyettese, Sebők Miklós, az MTA TK PTI intézetigazgatója, tudományos főmunkatársa, Szabó Andrea, az MTA TK PTI igazgatóhelyettese, tudományos fűmunkatársa, valamint Unger Anna egyetemi adjunktus lényegében egyetértett abban, hogy abból, hogy noha most az ellenzéki választók sok helyen hajlandók voltak más párt polgármesterjelöltjére szavazni, de ebből még még nem következik, hogy egy országgyűlési választáson egyetlen közös ellenzéki listában látnák a megoldást 2022-ben, vagy akár csak, hogy most nyert helyzet állt volna elő.

Sokkal több tényező, például az ellenzék kormányzóképességének, hiteles jelöltjeinek felmutatása, konszenzuskeresési és együttműködési készségei is szerepet kapnak majd az országgyűlési választás előkészítésében és sikerlehetőségeiben. Az is biztosnak tűnik ugyanakkor, hogy a centrális erőtér megtörése lépéskényszerbe hozta a Fideszt, amely új stratégiát igényel, de az elemzők egyike sem becsülné le a kormánypártot abban, hogy meg fogja alkotni a következő kampányfegyverét.

A tanulmány is részletesen veszi sorra az október 13-i adatokat, az összegzés szerint pedig a számok alapján is egyértelmű, hogy a Fidesz mozgósítóereje változatlanul erős, nagy számban képesek újabb szavazókat is bevonni, akár a nagyobb várásokban és a fővárosban is. A kisebb településeken ráadásul továbbra is jelentős az elköteleződés a kormányoldal irányába, aminek részben az értékválasztás, részben a kiszolgáltatottság, részben az ellenzéki beágyazottság hiánya az oka. Mindez azonban nem feltétlenül elegendő a többség megtartásához, a többségi elv szerint működő választásokon a mandátum elnyeréséhez, írták.

Az ellenzék úgy tudott polgármesteri székeket szerezni, hogy fideszes ellenfél szinte sehol nem gyengült

– írták, kifejtve, ennek két fő oka, hogy a korábbiaknál hatékonyabb volt az ellenzéki együttműködés, és – ezzel feltételezhető összefüggésben – az, hogy a 2014-es önkormányzati választáshoz képest nagyobb számban tudott az ellenzék újabb szavazókat megmozdítani, mint a Fidesz.

Mindez a tanulmány szerint a főpolgármester-jelölt személyében, az erőteljes utcai kampányban és jelenlétben, a nyerési esély elhitetésében gyökerezett. De az is megalapozta ezt a mozgosítást, hogy az öt évvel korábbi önkormányzati választáshoz képest nagyobb számban voltak hiteles, helyben beágyazott polgármesterjelöltjei az ellenzéknek – noha az egyértelmű, hogy megközelítőleg sem az összes budapesti kerületben és megyei jogú városban.

Arról is írnak, hogy a Borkai-botrány konkrét hatása ha pontosan nem is mérhető, feltételezhető, hogy az ellenzék mellett 2019-ben megmozduló pluszszavazók egy részére ez is mobilizáló hatással volt. Ezeknek a Fidesztől távolodó szavazóknak az integrálása kulcskérdés az ellenzék számára a további építkezés szempontjából. Ugyanakkor a tanulmány végkövetkeztetése, hogy bebizonyosodott, hogy az ellenzéki együttműködésnek nincs alternatívája, de önmagában a kooperáció még nem vezet sikerre. Az „ellenzéki összefogás” mantrázása a 2022-es választási győzelemhez, de még a helyzetbe kerüléshez is bizonyosan kevés.

(Borítókép: Karácsony Gergely beszél Az önkormányzati választás után - az elmúlt 1,5 év választásainak értékelése címmel tartott konferencián 2019. október 30-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)