Végleg elállt a kormány a közigazgatási bíróságok tervétől

A kormány úgy döntött, hogy nem vezeti be a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert, ám egy most készülő törvénytervezet gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a közigazgatási bíráskodást, mondta az igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-nek.

Varga Judit közölte, a kormány még tavasszal döntött úgy, hogy határozatlan időre elnapolja a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszer felállítását.

Komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól, ezért megtartaná az egységes bírósági rendszert, nem lesz önálló közigazgatási bírósági szervezet.

A most készülő törvénytervezet - minimális átalakítás mellett - világos keretet biztosít majd a közigazgatási bíráskodásnak, gyorsítja a jogorvoslatok lezárását és kiszámíthatóbbá teszi a joggyakorlatot, mondta a miniszter. Hozzátette: a tervezetet az Országgyűlés őszi ülésszakán benyújtják a parlamentnek.

Varga Judit szerint a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó kormányzati elképzelések megfelelnek az európai és nemzetközi normáknak, a Velencei Bizottság is elfogadhatónak minősítette azokat tavasszal, kiállt tehát minden jogi próbát, ezért a kormány döntésében a nemzetközi vita nem játszott szerepet, mondta.

Írtunk arról, május végén egy kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy elhalasztják a bírósági rendszer átalakítását, vagyis a közigazgatási bíróságok bevezetését, aztán aznap estére a parlamenti információs rendszerben is megjelent a halasztó törvénytervezet szövege, majd július 2-án a közigazgatási bíróságokról szóló, tavaly decemberben megszavazott törvény hatálybalépésének elhalasztásáról döntött hivatalosan is az Országgyűlés. 187 igen szavazattal hagyták jóvá.

Évekig tervezték, az alaptörvényt is módosították, mégis egy pillanat alatt lefújták tehát a közigazgatási bírósági rendszer felállítását, gyakorlatilag közvetlenül nemzetközi nyomásra. Az EP-választás után ugyanis láthatóan kénytelen volt feladni vagy legalábbis elnapolni egy fontos tervének megvalósítását Orbán Viktor. Ebben a cikkünkben írtunk az ügy átteréről részletesebben.

Noha Varga Judit most cáfolni igyekezett, a halasztó törvény általános indokolásában a kormány már kvázi elismerte, hogy nemzetközi nyomásra döntött így, amikor úgy fogalmaztak, hogy „a Javaslat célja, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását”.

A kormány eredetileg 2020 januárjától akarta bevezetni az új közigazgatási bíróságokat. Az elképzelés azonnal heves hazai és nemzetközi tiltakozásokat váltott ki.

Varga Judit most azt mondta az MTI-nek, hogy a mostani, új (egyelőre még semmilyen formában sem nyilvános) törvénytervezet szerint a polgárok érdekeit jobban kiszolgálni képes jogorvoslati fórumrendszert alakítanának ki, a mostani szerteágazó közigazgatási jogorvoslati rendszer helyett. A tervezet egyértelműbb és világosabb kereteket ad, és egységesebbé teszi a bírói joggyakorlatot is, ismertette.

A részletekről szólva elmondta: tovább szélesedik azon ügyek köre, amelyek esetében a hatósági eljárás egyfokú lesz, és ezután közvetlenül bírósághoz lehet fordulni a sérelmezett közigazgatási határozat ellen. A közigazgatási bírósági felülvizsgálati rendszer pedig kétszintű lesz: első fokon a megyei törvényszéken lehet megtámadni a sérelmezett határozatokat, majd - a törvény által biztosított esetekben - ezután lehet a Kúriához fordulni jogorvoslatért - számolt be róla Varga Judit.

A miniszter közölte: a törvénytervezetben szerepel az is, hogy a bíróságok ítélkezésének egységesítése érdekében nemcsak a közigazgatási, hanem a büntető és a polgári ügyszakban is közvetlenül a Kúriához lehet majd fordulni, jogegységi eljárást kezdeményezni, ha egy jogkérdésben valamely bíróság eltér a Kúria döntésétől.

Mindez összefüggésben lehet Handó Tünde távozásával az Országos Bírósági Hivatal éléről, ahogyan azzal is, hogy az egyre erősödő bírói elégedetlenség és a magyar igazságszolgáltatást érintő fokozódó kritikák miatt a kormány most az ítélkezők pacifikálására törekedhet.