A Fidesz kivonult, az ellenzéki összefogás néhol megrezgett a Városházán

Pártpolitikai osztozkodási viták, és az előzetesen ismert napirendi pontok megszavazása - nagyjából ezzel a két dologgal összegezhető a Karácsony Gergely vezette fővárosi közgyűlés első, alakuló ülése (amelyről a percről percre tudósításunkat itt tudja visszaolvasni.)

Ami a politikai posztokat illeti, még a napirend elfogadása előtt szót kért Pokorni Zoltán fideszes képviselő, hegyvidéki polgármester, és azt mondta, hogy megfontolásra javasolja a bizottsági tagokról és a fővárosi cégek felügyelőbizottsági tagjairól szóló napirendi pont levételét.

Ez a két pont ugyanis szerinte "nem a legalaposabban lett előkészítve", inkább a hatalmi osztozkodás függvénye lett, mintsem a képviselői helyek aránya határozná meg a végeredményt. Karácsony Gergely erre azt mondta, hogy a cégeknek működni kell, ezért a döntést az fb-tagokról nem halasztaná el, a másik ügyben a halasztást mindenkinek a belátására bízza. A közgyűlési többség mindkét ügyben leszavazta Pokorni kezdeményezését.

Aztán Pokorni Zoltán a bizottsági tagok megválasztásának vitájában ismét előhozta az ülés elején hangoztatott érveit, miszerint a pozíciókat a képviselői arányoknak megfelelően lenne ildomos elosztani, de a közgyűlés ennek ellenére megválasztotta a fővárosi önkormányzat bizottságainak tagjait.

Karácsony erre azt mondta, hogy jelöljön a Fidesz. Az "ellenzék" (ami a Városházán már a többség) a hiányt gyorsan úgy hidalta át, hogy saját képviselőket ültetett a megalakuláshoz hiányzó néhány bizottsági helyre. Így a bizottságok a hiányzó fideszes tagok ellenére is működőképesek lesznek. Elképzelhető, hogy még lesznek változások a névsorokban, főleg, ha esetleg a Fidesz mégis jelöl majd.

Frissítés: Gy. Németh Erzsébet kora este a Facebookon azt írta, nem igaz az az olvasat, hogy az MSZP és a DK nyomta be az üres helyekre az embereit (napközben egy ideig mi is írtunk ilyet, mert a helyszínen így tűnt a dolog), hanem összellenzéki megbeszélés után jelöltek. A Fidesz pedig csak meg akarta akadályozni ezzel a trükkel a megalakulást, írta a DK-s politikus.

A Fidesznek egy másik dolog sem tetszett: mielőtt a főpolgármester-helyettesekről szavaztak a képviselők, Láng Zsolt (Fidesz) azt mondta, a frakciójuk soknak tartja az öt helyettest, nem kellene ennyi embert az adófizetők pénzén fizetni. Ekkor felzúdulás tört ki a teremben.

Igen, most egy darabig saját magukat fogják visszahallani,

mondta Láng az elmúlt évekre utalva, amikor az ellenzék mondott ilyeneket.

Az öt főpolgármester-helyettes egyébként a következő lett - ebben nem volt meglepetés -:

1. Gy. Németh Erzsébet (DK) a humán területekért,
2. Tüttő Kata (MSZP) a városüzemeltetésért,
3. Dorosz Dávid (Párbeszéd) a klímavédelemért
4. Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) az átláthatóságért, a részvételiségért, az innovációért és a fenntartható fejlődésért, 
5. Kiss Ambrus pedig a pénzügyekért, a városháza üzemeltetéséért felel.

De nem csak a Fidesz érezte magát az erőből átnyomott osztozkodás vesztesének. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, fővárosi képviselő a Facebook-oldalán tette közzé, hogy neki egyetlen fővárosi bizottsági helyet sem szánt a Fővárosi Közgyűlés. Nem csak alapból nem, hanem a fideszesek pótlását követően sem, ehelyett az MSZP és a DK töltötte be a kormánypártiak által felszabadult tagok helyét is. Például Pál Tiborral, aki éppen Baranyi kerületében nem kapta meg a választók bizalmát. A Momentum erre közölte, hogy ők majd kisegítik Baranyit egy nekik járó hely felajánlásával. Gy, Németh Erzsébet (DK) pedig a Facebookon azt, hogy Baranyi egy félreértés miatt nem volt a listán, de természetesen jár neki a poszt.

Nem volt egyetértés abban sem, hogy megszavazzák-e Tarlósnak a törvényileg járónál nagyobb végkielégítést. A közgyűlés ezt 70 százalékos többséggel fogadta el, a Momentum, Baranyi és a DK nemmel szavazott.

A döntés előtt Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta: amikor politikai riválisunkat megbecsüljük, akkor nemcsak a személyét, hanem a mögötte álló szavazókat is elismerjük. Soproni Tamás (Momentum) ugyanakkor közölte, nem sajnálják Tarlóstól a végkielégítést, de az emelésnek szimbolikus üzenete van: azt üzenik vele, hogy annyira jó gazda volt, hogy nem elég a végkielégítés, több jár neki. Biztosan jár-e ez a többlet, tette fel a költői kérdést a képviselő. Baranyi Krisztina (független képviselő) szerint a szimbólumok fontosak, az árkok betemetése fontos, de ehhez szerinte a díszpolgári cím elég, nem kell azt pénzzel kiegészíteni. A döntés után elmaradt a taps a közönség részéről.

Beton helyett fák

Ami az ülést illeti, Karácsony a megnyitóbeszédében azt ígérte, három pillér alapján fogják vezetni a várost az elkövetkező öt évben. „Senki nem dönthet a budapestiek nélkül, senki nem veheti el a budapestiektől azt, ami az övéké, és senki nem veheti el a budapestiek jövőjét” – mondta. Hozzátette, az új vezetés nem engedi gyengíteni vagy szűkíteni a város autonómiáját, sőt visszakövetel olyanokat, amelyeket az elmúlt évtizedekben elvettek tőle.

„Azt fogjuk tenni, amit ígértünk” – jelentette ki, utalva arra, hogy szerinte az ellenzék programja alapján kaptak felhatalmazást a városvezetésre. Kijelentette, mától megszűnt a pártok ellenzékisége, mert ők lettek a "köztársasági többség". Azt is mondta, hogy előnyben fogják részesíteni a közösségi közlekedési formákat, figyelnek majd a belső és külső kerületek egyenletes fejlődésére, ösztönzik a kultúra fejlődését, de elutasítják a vegzálását, minden döntés előtt kikérik az érintettek véleményét, és nyitott, átlátható, korrupciómentes városházát akarnak.

Karácsony közölte: Budapest a nemzet fővárosa, azaz mindannyiunké, bal- és jobboldaliaké, férfiaké és nőké, bringások és autósoké, tehát mindenkié. Hozzátette: mindenkinek a partnere lesz, aki a budapestiekért tenni akar, és ellene lesz azoknak, akik a budapestiek ellen lesz. Mint mondta, mindig az életminőség mellé fog állni: a beton helyett a fákat választja, a stadionok helyett az egészségügyi intézményeket. 

Felszólalása előtt, még az érkezésekor egy „Aki szerint Wass Albert náci, az magyargyűlölő” feliratú molinóval fogadták Karácsony Gergelyt. Karácsony az Index élő interjújában nevezte nácinak Wasst, erre utaltak az akcióval. Október 23-án egyébként Orbán Viktor – valószínűleg nem egy szimpla véletlen egybeesés miatt – Wass Albert-idézetet posztolt a Facebookra.

Liget, szobor, ezaminimum

Az alakuló ülés konkrét döntései:

• Handl Tamást, a készenléti rendőrség korábbi alezredese lett a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) vezetője. Handlt Karácsony Gergely javasolta Pető György, a korábbi igazgató helyére. 
• A Transparency Internationalt képviselve Ligeti Miklós ismertette az antikorrupciós „Ezaminimum” című csomagot, amely többek között a szerződések, vagyonnyilatkozatok átláthatóságát követeli meg a városvezetéstől. A javaslat alapján a jövőben nem szkennelt változatban lesznek feltöltve a fontosabb dokumentumok, szerződések a főváros honlapjára, hanem elektronikusan kereshető formában. Az előterjesztést elsöprő többséggel szavazta meg közgyűlés.
• Számadó Tamás lesz Budapest főjegyzője, jelentette be Karácsony Gergely. A jogász végzettségű 46 éves szakember november 11-től tölti be a tisztséget.
• A helyi civil szervezetek kérését meghallgatva a közgyűlés  felfüggesztette a Szent István-szobor munkálatait a XIII. kerületi Szent István parkban, nagy többséggel döntöttek erről. Karácsony leszögezte, lesz Szent István szobor, de megvizsgálják, milyen más helyszínre lehetne tenni ezt úgy, hogy a zöldfelületek se csökkenjenek. A Szent István-szoborról  itt írtunk  bővebben.
• Döntött a közgyűlés a Római-partra vonatkozó és november 4-én lejárt változtatási tilalom újra elrendeléséről. A döntés egyhangú volt.
• A Városliget-beruházás vitájához jóval többen szóltak hozzá, mint a többi napirendi ponthoz. A teremben lévő Ligetvédők is csak erre vártak órákat, azonnal több molinó került elő a székek alól, melyekkel az építkezések leállítását és népszavazást követeltek. „A Városliget nem építési terület, nem szeretnénk beépíteni” – jelentette ki Karácsony. Hozzátette, nem szeretné lehetetlen helyzetbe hozni a kormányt és a budapestieket, ezért az előterjesztés arról szól, hogy nem szeretnének új épületeket a Városligetben.
  

  Ligetvédők a Városliget-beruházás vitájánál az építkezések leállítását és népszavazást követeltek

  Fotó: Huszti István
  
  A javaslat nem ért egyet azzal, hogy olyan épületek megvalósítása induljon meg, amely kivitelezése még el se kezdődött, így például ellenzik az Új Nemzeti Galéria megépítését. Összesen 17 igen, 2 nem és ellenzéki tartózkodó szavazatok mellett elfogadták Karácsony Gergely Városliget-projektre vonatkozó javaslatát. Karácsony Gergely a határozat birtokában megy a következő kormányülésre, ahol többek között a Városliget-projektről is szó lesz.
• Megtiltották a "rabszolgatörvény" néven elhíresült túlmunka-szabályozás alkalmazását az önkormányzati tulajdonú cégeknél. Míg Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a vita során azt kérdőjelezte meg, hogy az önként vállalt túlórák megszüntetésével Budapest képes lesz-e üzemelni a jövőben (példaként a lomtalanítást említette), Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint inkább az a valódi kérdés, hogy a munkavállalók kizsákmányolása vagy a bérek rendezése a döntéshozók célja, amely értékválasztást jelent.
  
  László Imre, Újbuda polgármestere azt kérte felszólalásában, hogy ezt az embertelen törvényt semmilyen körülmények között se alkalmazza az új közgyűlés, mert ártalmas az egészségre. A Fidesz frakciójából viszont többen is azt sérelmezték, hogy átgondolatlanul, hatástanulmány nélkül döntenének erről. Szerintük Karácsony nem járta körül kellő alapossággal, hogy mi lesz a rendelet hatása a fővárosra. A közgyűlés hosszas vita után nagy többséggel elfogadta, nem lesz önkéntesen vállalt túlóra a fővárosi cégeknél.
• Felismerve, hogy az éghajlatváltozás alapvető fenyegetést jelent a jólétre, a társadalmi békére és a jövő generációk életfeltételeire, a közgyűlés ellenszavazat nélkül megállapította, hogy klímavészhelyzet áll fenn. Emellett a főváros kötelességet vállalt az éghajlatváltozás elleni fellépésre, valamint vállalta, hogy intézkedéseket tesz, hogy a fővárosi önkormányzat és cégei karbonsemlegessé és zöldenergián alapulóvá váljanak "reális határidőn belül".
• Az Egészséges Budapest Program továbbfejlesztéséről szóló javaslat számos pontban kért egyeztetést annak érdekében, hogy a kormánnyal, a kerületekkel együttműködésben javítsák a kerületek egészségügyi ellátását és a szakintézményeket.
• Észszerű határidőn belül felmérik a főváros intézményeinek, cégeinek tulajdonában levő reklámozási célú felületeket, és egységes koncepciót készítenek a hasznosításukról. A döntéshez hozzátartozik, hogy a fővárosi cégek nem köthetnek egy évnél hosszabb reklámszerződéseket a koncepció elfogadásáig.

(Borítókép: A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése a Városháza dísztermében 2019. november 5-én. Fotó: Huszti István/Index)