Aki még nem akarja iskolába küldeni a gyerekét, annak az Oktatási Hivatalt kell megkeresnie
További Belföld cikkek
- Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Bombariadó miatt megszakadt egy buli Budapesten, több ezren maradhattak hoppon
Az iskolaérettségi vizsgálatokra irányuló kérelmeket az Oktatási Hivatal fogja elbírálni, az indokoltakat a pedagógiai szakszolgálatoknak továbbítják az iskolába lépéshez szükséges fejlettség felmérésére. Ők a jelenlegi szakmai protokollok alapján fogják lefolytatni a vizsgálatot, válaszolta Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára Magyar Emma és Fehér Tibor pszichológusok megkeresésre. A részleteket a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közölte Facebook-oldalán.
A válasznak azért van jelentősége, mert a rendelet ugyan már elkészült, de még mindig nem jelent meg a Magyar Közlönyben arról, hogyan fogják lebonyolítani az iskolaérettségi vizsgálatokat 2020-ban. Mint megírtuk, az Országgyűlés a nyáron megváltoztatta a jogszabályokat. Eddig is az volt az alapszabály, hogy azt a gyereket be kell íratni iskolába, aki az adott év augusztus 31. napjáig betölti a hatodik életévét. A szülő eddig az óvodavezetőtől kérhette, hogy a gyerek hadd maradhasson még egy évet az óvodában. Ez az eljárás változik meg 2020. január 1-jétől:
az új szabályozás az óvoda meghosszabbítását már szakértői döntéshez köti.
Ha a szülő még nem szeretné beíratni iskolába a gyereket, január 15-ig az Oktatási Hivatalhoz kell beadnia a kérelmet. Mint Maruzsa válaszából kiderült, az iskolakezdés eldöntéséhez szükséges vizsgálatokat ezután a pedagógiai szakszolgálatok folytatják le.
Magyar Emma és Fehér Tibor pszichológusok, a PDSZ aktivistái nemrég nyílt levelet írtak Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek, hogy vessen véget az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatos információhiánynak, ami sok családot tart bizonytalanságban. A szakmai nyílt levelet mára több mint 800 pszichológus írta alá, és 4000 magánember támogatta a kezdeményezést. Maruzsa Zoltán november 4-én konzultált a kezdeményezés elindítóival.
Magyar Emma és Fehér Tibor ezután azt közölte:
az Oktatási Hivatal online felületére beérkezett kérvényeket megközelítőleg 30 ember fogja elbírálni, többnyire óvodapedagógus szakemberek.
Ők a szülők által kiválasztott, valamint feltöltött dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket például szakértői vélemények, jellemzések, avagy orvosi leletek alapján. Negatív elbírálás esetén a szülő csak közigazgatási perben érvényesítheti ellenvéleményét.
Amennyiben pozitív az elbírálás, a gyermeket továbbküldik az esedékes járási pedagógiai szakszolgálathoz. Ha a szülő az ő véleményükkel nem ért egyet, úgy az eddigi gyakorlathoz hasonlóan fellebbezhet a szakértői véleményben megfogalmazottakkal szemben.
Egyelőre azonban azt sem tudni, milyen hivatalos igazolásokat, papírokat kell benyújtania a szülőnek a kérelme mellé. A minisztérium ezt azzal indokolja, hogy a bizonyítási felelősség a szülők oldalán van. A két pszichológus szerint azonban ennek az lesz az eredménye, hogy az agilis, jobb osztályhelyzetű, magasabb tudás- és kapcsolati tőkével rendelkező szülők sokkal jobban tudják majd érvényesíteni ezt a „papírszerzést”, mint azok a családok, amelyek hasonló erőforrásokkal nem rendelkeznek.
Korábban a szülő, az óvodavezető és adott esetben az óvodapszichológus jogkörében volt a döntés. Amennyiben nem tudtak megegyezni, hogy a gyermek menjen vagy ne menjen iskolába, akkor küldték tovább a járási pedagógiai szakszolgálatba a gyermeket. 2020-tól az Oktatási Hivatal fog dönteni arról, hogy a pedagógiai szakszolgálatok elé kerülhetnek-e a gyermekek. Bár az államtitkár szerint csupán „feladatkijelölő kormányrendelet” készült, a fentiek tükrében itt arról is szó van, hogy mivel ez a feladat kikerül a szülő és az óvodavezetők hatásköréből az OH-hoz, így csökken a szülő befolyása, joga a gyermekét érintő kérdésben, olvasható a PDSZ Facebook-oldalán.
Az egyeztetésen az államtitkár azt mondta: az új rendszer kidolgozásához korábban több mint tíz szakmai szervezettel egyeztettek, amelyek önként vettek részt a folyamatban, így a Szívvel-Lélekkel Óvodai Alapítvánnyal, a Nemzeti Pedagógus Karral és a Magyar Óvodapedagógiai Egyesülettel. A kezdeményezők ugyanakkor értetlenül állnak azelőtt, hogy a pszichológus, gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus szakma releváns szervezeteit, valamint a szakszervezeteket miért nem kérdezték meg erről.
A részletes rendelet Maruzsa Zoltán tájékoztatása alapján már kész van, de még mindig egy hónapot kell várni, míg megjelenik: a Magyar Közlönyben megjelenő rendelet mellett részletes tájékoztatást kapnak majd az új szabályokról az óvodavezetők és az óvodapedagógusok is.