Merényletnek tartja az Óvodapedagógiai Egyesület elnöke az iskolaérettség új rendszerét

Felháborodva vette tudomásul a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke, hogy Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára az egyesületet is felsorolta azok között a szervezetek között, akikkel egyeztettek az iskolaérettségi vizsgálatok új rendszeréről. Fábián Katalin elnök az Indexnek azt mondta: valóban kaptak meghívást a 20/2012-es Emmi-rendelet módosításáról szóló konzultációra, amin arról tárgyaltak, hogy hogyan döntsenek a jövőben az óvodás gyerekek iskolaérettségéről. Az egyesület ezen összesen három alkalommal vett részt, majd a harmadik ülésen Fábián Katalin felállt és kivonult a tárgyalásról.

"A minisztérium által kidolgozott rendszert merényletnek tartom a gyerekek és a szülők ellen" - mondta az Indexnek Fábián Katalin. Mint megírtuk: eddig a szülő, az óvónő, az óvoda vezetője és az óvoda pszichológusa dönthetett arról, hogy a 6. életévét betöltő gyerek alkalmas-e arra, hogy elkezdje az iskolát, vagy maradjon még egy évet az óvodában. 2020 január elsejétől alapvetően megváltozik az elbírálás rendje: ha a szülő még nem szeretné iskolába íratni a gyereket, az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia, ott vizsgálják meg a kérelmet, majd ha szükséges, az iskolaérettségi vizsgálatot az illetékes pedagógiai szakszolgálat folytatja le. Fábián Katalin szerint ezzel az óvodapedagógusok és az óvodák presztízse is rendkívül súlyos károkat szenved, miközben a törvénymódosítás súlyosan érinti a szülőket, de legfőképpen a gyerekeket.

A nyáron meglepve vették tudomásul, hogy az Emmi eddigi gyakorlatával ellentétben párbeszédet kezdeményezett az óvodák szakmai szervezetének képviselőivel. Örömmel fogadták el a szakmai munkacsoportba való meghívást. Augusztusban két ülést tartott a munkacsoport, ahol a résztvevők segítségét kérték az új eljárás szabályait leíró Emmi-rendelet módosításához, a szülői kérelem formanyomtatványának kidolgozásához és a kérelmek elbírálásrendjének kidolgozásához. Ehhez az egyesület is elkészítette javaslatait.

"A harmadik ülésre szeptember 11-én az Emmi Szalay u. épületében került sor. A megbeszélésen a munkacsoport tagjain kívül részt vettek az Emmi Köznevelési Stratégiai Főosztály, a Jogi Főosztály, és az Oktatási Hivatal felelős vezetői, képviselői. A megbeszélésen egyértelműen és világosan kinyilvánították a megjelent főhatóságok képviselői, hogy a Köznevelési törvény kapcsán lényegi szövegváltoztatás nem várható! A szakma által javasolt szövegek közül minimális és főleg a lényegi tartalmakat nem érintő változások várhatók. Ezen túlmenően pl. tájékoztatták a jelenlévőket arról, hogy a rugalmas beiskolázás helyett az Oktatási Hivatal irányításával adminisztratív alapon döntenek a gyermekek tankötelezettségéről és nem kérik mindehhez az óvodák véleményét"- írta Fábián Katalin.

"Ezek után szót kérve a MOE elnökeként megköszöntem, hogy meghívtak bennünket a szakmai munkacsoportba, ám sajnálattal kellett közölnöm, hogy az elhangzott információk birtokában a továbbiakban nem áll módunkban részt venni a munkacsoport tevékenységében." Az egyesület ezután a Facebook oldalán több cikkben is tájékoztatta a szülőket a rendelet várható hatásáról.

Fábián Katalin az egyikben ezt írta: "Önök a legjobbat szeretnék a kisgyermekeiknek! Mindezért cserébe kérelmeket fogalmazhatnak, határidőket figyelhetnek, levelezhetnek a gyermeküket soha nem látott hatóságokkal, bírósághoz kell fordulniuk azért, hogy gyermeküket megóvják a biztos iskolai kudarctól. Kinek jó ez? Nem tudom felfogni, nem tudom megérteni! Azt azonban tudom, hogy kinek nem jó mindez! Nagyon nem jó a kisgyermekeknek, nem jó a családnak, a szülőknek, nem jó az óvodáknak, nem jó az iskoláknak.  Megkockáztatom ez nem jó a törvényben megnevezett hivataloknak, bíróságoknak sem."

A kormány a változtatásokat azzal indokolta, hogy a felmentések indokoltságát az országban egységes módon állapítsák meg. Rétvári Bence az Emmi parlamenti államtitkára korábban egy parlamenti írásbeli kérdésre azt válaszolta: a cél, hogy mindenki életkorának megfelelő nevelést kapjon. Nem jó, ha egy osztályon belül akár két év korkülönbség is megjelenik a diákok között. A kormány azt szeretné elérni, hogy a diákok akkor kezdjék el az iskolát, amikor arra érettségüknél fogva készen állnak. Rétvári szerint a törvénymódosítás megerősíti azt a gyakorlatot, hogy az óvoda utolsó éve iskola-előkészítő év legyen.

Bár a módosított rendelet állítólag már elkészült, még mindig nem jelent meg a Magyar Közlönyben, és a hírek szerint még egy hónapot kell várni erre. Az eddig megjelent információk alapján a szülőknek 2020. január 1-15. között kell jelezniük az Oktatási Hivatalnak (OH), ha nem szeretnék iskolába íratni gyereküket. A Hivatalnak 60 napja lesz az elbírálásra, indokolt esetben iskolaérettségi vizsgálatot írhatnak elő az illetékes pedagógiai szakszolgálatnál. Ha azt állapítják meg, hogy nem indokolt a gyerek visszatartása az óvodában, ezt a határozatot a szülő megtámadhatja. Ha a szülő bírósághoz fordul (kb. március körül), és a bíróságok is gyorsan dolgoznak, kérdéses, hogy ezek az ügyek lezárulnak-e addig, amíg eljön az iskolai beíratás ideje.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) rövid tájékoztatót készített. Ebben azt írják: ha valaki még idén viszi el szakértői bizottsághoz a gyerekét, és a gyereket nem nyilvánítják iskolaérettnek, az megúszhatja a januári - új rendszer szerinti - kérelmezést. Ha a szakértői bizottság (idén) azt mondja ki, hogy a gyerek még nem iskolaérett, akkor egyáltalán nem kell benyújtani a kérelmet, és nincs szükség az egész, hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű hatósági ügyintézésre.  

Részletes tájékoztatás olvasható a Szülői Hang oldalán is. A Szülői Hang Közösség korábban ezt írta: 

"A törvénymódosítás az óvodák helyett egy központi hivatalhoz utalja annak megállapítását, hogy a gyermek további egy évig óvodában maradhat-e. A gyermeket ismerő szülő és óvoda helyett tehát a gyermeket nem ismerő hivatal dönt, holott ennek a döntésnek a gyermek mély ismeretére alapuló pedagógiai döntésnek kellene lennie, melynek meghozatalára egy hivatalos szerv alkalmatlan. A hivatal ugyan elvileg kérheti egy szakértői bizottság véleményét, de ez nem kötelező, ezért az esetek nagy részében biztosan nem fog megtörténni, hiszen az országban jelenleg messze nincs annyi szakértő, akik az összes érintett gyereket meg tudnák vizsgálni. De még egy szakértői bizottság gyors felmérése sem pótolhatja a szülő és óvodapedagógus személyes és alapos gyermekismeretét. A törvény elveszi a döntési kompetenciát az óvodapedagógusoktól, akik így eszköztelenek maradnak, és ez gyermekeinkre is kihat. Az iskolába erőltetett sok iskolaéretlen 6 éves gyermek pedig rontja az oktatás minőségét az iskolaérett gyermekek számára is, hiszen az iskolák jelentős része nem tudja hatékonyan kezelni az egy osztályon belül jelentkező nagy fejlődésbeli különbségeket."

(Borítókép: Vajda János / MTI)