Ha a katolikusok határozott véleményt fogalmaznak meg, tűrjék a kritikát

2016 áprilisában a szigorú lengyel abortusztörvény-tervezet ellen tiltakozva Az én testem, az én választásom nevű csoport megmozdulást szervezett a lengyel nagykövetség elé, amin Türei Dénes biológus papnak öltözve kamu abortusztablettát adott ostya helyett a kamu áldozás levezénylése közben a tüntetőknek.

Türeit többen is beperelték az előadásért, de első fokon mindet elutasították. 2016 decemberében azonban azzal perelték be, hogy megsértette a katolikus vallási közösséghez tartozó felperesek emberi méltóságát és a vallás szabad gyakorlásához, a vallásszabadsághoz fűződő jogait.

Elsőfokon a Fővárosi Törvényszék ezt is elutasította, de másodfokon a bíróság helyt adott a felpereseknek. Türeiék ügyvédje, Fazekas Tamás az Indexnek elmondta, hogy a bíróság a keresetnek megfelelően kötelezte ügyfeleit, hogy

• fizessenek összesen 600 ezer forintot a felperesek számára,
• hogy olyan levélben kérjenek bocsánatot, amit nyilvánosságra lehet hozni,
• és hogy a videót, amiben mégis megsértették a felperesek emberi méltóságát, töröljék le a Facebookról.

A Fővárosi Ítélőtábla azzal indokolta az első fokú ítélet megfordítását, hogy a tüntetés bárki arra járó számára meggyalázta a katolikus vallás egyik legfőbb liturgiáját, az áldozást, mivel a hívők szerint az ostya Jézus metaforikus teste, és az életet jelképezi, míg az abortusz tabletta a katolikusok számára a halál szimbóluma.

Ez okoz akkora sérelmet, ami megfelel a Ptk. vonatkozó részének ami szerint egy adott közösséghez tartozók tudnak keresetet indítani, ha őket az adott közösséghez tartozás miatt jogsérelem éri. A másodfokú bíróság szerint a performansz kimerítette a súlyos sérelem kategóriáját, sértette a felperesek emberi méltóságát.

Az alperesek a Kúriahoz fordultak. Az ügy 2016-ban kezdődött, de sokáig húzódott, főleg, hogy másodfokú ítélet után az egyik felperes elhunyt, ezért tárgyalták csak most az ügyet. A Kúria hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet, és visszaállította az eredeti döntést.

A Kúria leszögezte, hogy ez egyfajta próbaper, mert a közösséghez való tartozás miatt az új Ptk. ezen jogalapját még nem nagyon használják az állampolgárok.

– mondta Fazekas.

A strasbourgi sztenderdeket alkalmazva vizsgálták meg az ügyet, mikor egy közel 30 éves ügyhöz nyúltak vissza. Ez alapján értékelték a jogi-, a társadalmi-, és a politikai kontextust. A bíró kijelentette, hogy nem célja minősíteni a performansz művészi értékét – Fazekas szerint nem is tartotta túl sokra.

Viszont amiatt, hogy a helyszín nem volt vallási kötődésű, az egész tüntetésről egyértelmű volt, hogy az a lengyel katolikus egyház markáns állásfoglalásának szintén erőteljes kritikája, az alapjogi tesztet az alperesek javára alkalmazta.

Mivel a tüntetők nem sértettek meg kegytárgyakat, nem rongálták meg a papi ruhát, és még csak nem is káromkodtak, a kritikus véleménynyilvánításuk bent maradt az alkotmányosan védett keretek között.

A tüntetés nem öncélú volt, hanem egy, a mai napig tartó társadalmi vitában foglalt állást. Az is Türeiék ügyét erősítette, hogy míg a katolikus egyház határozottan elítéli az abortuszt, addig a hívőik között koránt sincs ekkora összhang.

Az ügy végére a Kúria a szabad véleménynyilvánításra és a szólásszabadságra hivatkozva visszaállította az elsőfokú döntést, és elutasította a keresetet. Türeiék így a hosszas jogi huzavona után nettó nullára jöttek ki a dologból, és győzött a szólásszabadság.