Semjén: A magyar nemzetpolitika olyan, mint Izraelé

Elsősorban a NATO-tagságból adódó kötelezettségek indokolják Magyarország haderőfejlesztését. Orbán Viktor csak egy absztrakt regionális konfliktusra gondolt, amikor arról beszélt, hogy Magyarország 2026-ra képes lesz önállóan is megvédeni határait – mondta Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón. Olyan gondolatok voltak, amelyeket Szent István óta bármikor el lehet mondani a józan ész és a történelmi tapasztalatok alapján – közölte a kormányfőhelyettes. Hangsúlyozta, hogy nem a szomszédos országokkal való versengésről van szó, egyszerűen arról, hogy azok az országok – például Románia – előbb kezdtek a haderő fejlesztésébe, így előbb feleltek meg a NATO-tagsággal vállalt kötelezettségeiknek.

Magyarország azonban NATO- és EU-tagokkal – illetve a katonai szövetségből kimaradt Ausztriával –, valamint a NATO-ba és EU-ba törekvő Szerbiával és Ukrajnával van körülvéve. Egy regionális konfliktus ennek alapján, elméletben ezzel a két országgal volna elképzelhető (vagy a legkevésbé elképzelhetetlen), de Semjén szerint az újságíró csak feleslegesen próbál kikényszeríteni egy ezzel kapcsolatos választ. „Szerbiával harmonikus a kapcsolatunk, helyes is volna, ha ez az ország a NATO és az EU tagjává válna, de jelenleg nem az” – mondta Semjén.

„Mi érdekeltek vagyunk nemzetstratégiailag abban, hogy Ukrajna sikeres, jól működő ország legyen. De a magyar állam politikáját meghatározza az adott ország magyarságot érintő kisebbségpolitikája” – mondta Semjén, aki szerint a Velencei Bizottság által is elismerten az ukrán alkotmányból és a szerzett jogokból következik, hogy a kárpátaljai magyarságnak joga van anyanyelve használatához. „Ukrajna ezt tendenciózusan sérti, nyelvi identitásában, végül létében érintve a magyarságot. Ezt nem tudjuk támogatni, ezért megakadályozzuk Ukrajna minden, EU és NATO felé tartó közeledését, amíg nem tesz eleget a saját maga által vállalt feltételeknek” – mondta Semjén.

Nagyra értékelte a diaszpóra lobbierejét is, amely szerepet játszhatott abban, hogy ez a magyar kitétel bekerült az Ukrajnát érintő NATO-dokumentumba is.

Emigráció vége

A sajtótájékoztató elején Semjén és Potápi Árpád államtitkár a diaszpóra, azaz a Kárpát-medencén kívülre került magyar közösségek fontosságáról szólt. A rendszerváltás előtt ezeket a közösségeket a magyar politika ellenségnek tekintette, 1990 után erről már nem volt szó, de mégis a magyarságpolitika mostohagyerekei voltak – mondta Semjén. Ez 2010-zel ért véget, amikor az egykor emigráns szervezeteket sikeresen átalakították olyan szervezetekké, amely minden magyar otthona lehet.

Emigrációról már nincsen szó, hiszen harminc éve minden magyar hazatérhet, ezért ezeknek a szervezeteknek a szerepe átalakult, és teljes jogú tagjai lettek a Magyar Állandó Értekezletnek is, amelynek ülése pénteken lesz.

Ott egyébként kiemelt helyet kap Kárpátalja is.

Hazatérő venézek

A történelmi sorscsapások folytán a magyar „világnemzet lett”, hiszen a világ minden tájára szóródtak magyarok. „De előfordulhat, hogy az adott nemzetrész lehetetlen helyzetbe kerül, ha az adott ország összeomlik, lásd Venezuela” – mondta Semjén. Jelenleg kifejezetten a venezuelai, magyar gyökerekkel rendelkezőkre is van programja Magyarországnak.

Ők már kint vagy Magyarországra érve megkaphatják az állampolgárságot – Semjén elmondása szerint ezres nagyságrendű csoportról van szó. 

Semjén Izraelt hozta példaként a magyar kormány nemzetpolitikájára. „Izrael is kiáll minden állampolgára mellett, és minden zsidó biztosan tudhatja, hogy van egy ország, ahová hazamehet, Izrael.” Magyarország is ilyen országa minden magyar származású embernek.

Ez nemcsak a venezuelaiakra, de minden távol élő magyarra vonatkozik, bár most Venezuelában alakult ki olyan helyzet, amelyben nagyobb csoportok Magyarországra utazása elképzelhető. 

„Mindenki el tudott helyezkedni, intenzív magyar képzést nyújtunk. A diploma honosítása sokszor nem egyszerű, de Venezuela és Spanyolország között sok megfeleltetés van, Spanyolország pedig az EU tagja”, így a honosításnak ez jó alapja. „Magyarországi integrációjukat támogatni kell. Ügyes, életrevaló emberek. És ahol két venéz bent van, oda be fog kerülni a harmadik is” – mondta Semjén.

Potápi Árpád államtitkár a nemzetpolitikai szemlélet radikális megváltozásáról beszélt, megismételve Orbán Viktor szavait, miszerint a Kárpát-medencén kívül élő 2,5 milliós magyarság fontos küldetést vihet a magyar nemzet képviseletével.

A Momentum rendszerváltó konszenzust rúgott fel

Semjén beszélt arról, hogy a jelenlegi 1,1 millió kettős állampolgár mellé még legfeljebb további százezer magyar állampolgárra számít. Szerinte ez az 1,2 milliós kör az elérhető elméleti maximum.

Újságírói kérdésre kitért a Momentumra is, amely szerinte egy rendszerváltás óta élő konszenzust rúgott fel azzal, hogy Szlovákiában és Romániában is kiállt a nem magyar etnikai alapon szerveződött pártok jelöltjeivel szemben, más jelölteket támogatva. „Eddig egyetértés volt abban, hogy ha van magyar jelölt, akkor azt támogatják.” Igaz, a Fidesz nem mindig állt ki az RMDSZ mellett, ám akkor is etnikai alapú romániai szerveződéseket támogatott – reagált Semjén a Momentum elnöke, Fekete-Győr András korábbi ellenvetésére.

Ennek ellenkezőjére még a „legelvetemültebb SZDSZ-korszakban" sem vállalkozott senki – mondta Semjén, gratulálva Kelemen Hunor RMDSZ-elnök négyszázalékos eredményéhez a romániai elnökválasztáson.

(Borítókép: Huszti István / Index)