Semjén: A magyar nemzetpolitika olyan, mint Izraelé
![HUSZ6331](https://kep.index.hu/1/0/3035/30358/303586/30358639_17935c6015990a23cd3e35e0899af6ab_wm.jpg)
További Belföld cikkek
Elsősorban a NATO-tagságból adódó kötelezettségek indokolják Magyarország haderőfejlesztését. Orbán Viktor csak egy absztrakt regionális konfliktusra gondolt, amikor arról beszélt, hogy Magyarország 2026-ra képes lesz önállóan is megvédeni határait – mondta Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón. Olyan gondolatok voltak, amelyeket Szent István óta bármikor el lehet mondani a józan ész és a történelmi tapasztalatok alapján – közölte a kormányfőhelyettes. Hangsúlyozta, hogy nem a szomszédos országokkal való versengésről van szó, egyszerűen arról, hogy azok az országok – például Románia – előbb kezdtek a haderő fejlesztésébe, így előbb feleltek meg a NATO-tagsággal vállalt kötelezettségeiknek.
Magyarország azonban NATO- és EU-tagokkal – illetve a katonai szövetségből kimaradt Ausztriával –, valamint a NATO-ba és EU-ba törekvő Szerbiával és Ukrajnával van körülvéve. Egy regionális konfliktus ennek alapján, elméletben ezzel a két országgal volna elképzelhető (vagy a legkevésbé elképzelhetetlen), de Semjén szerint az újságíró csak feleslegesen próbál kikényszeríteni egy ezzel kapcsolatos választ. „Szerbiával harmonikus a kapcsolatunk, helyes is volna, ha ez az ország a NATO és az EU tagjává válna, de jelenleg nem az” – mondta Semjén.
„Mi érdekeltek vagyunk nemzetstratégiailag abban, hogy Ukrajna sikeres, jól működő ország legyen. De a magyar állam politikáját meghatározza az adott ország magyarságot érintő kisebbségpolitikája” – mondta Semjén, aki szerint a Velencei Bizottság által is elismerten az ukrán alkotmányból és a szerzett jogokból következik, hogy a kárpátaljai magyarságnak joga van anyanyelve használatához. „Ukrajna ezt tendenciózusan sérti, nyelvi identitásában, végül létében érintve a magyarságot. Ezt nem tudjuk támogatni, ezért megakadályozzuk Ukrajna minden, EU és NATO felé tartó közeledését, amíg nem tesz eleget a saját maga által vállalt feltételeknek” – mondta Semjén.
Nagyra értékelte a diaszpóra lobbierejét is, amely szerepet játszhatott abban, hogy ez a magyar kitétel bekerült az Ukrajnát érintő NATO-dokumentumba is.
Emigráció vége
A sajtótájékoztató elején Semjén és Potápi Árpád államtitkár a diaszpóra, azaz a Kárpát-medencén kívülre került magyar közösségek fontosságáról szólt. A rendszerváltás előtt ezeket a közösségeket a magyar politika ellenségnek tekintette, 1990 után erről már nem volt szó, de mégis a magyarságpolitika mostohagyerekei voltak – mondta Semjén. Ez 2010-zel ért véget, amikor az egykor emigráns szervezeteket sikeresen átalakították olyan szervezetekké, amely minden magyar otthona lehet.
Emigrációról már nincsen szó, hiszen harminc éve minden magyar hazatérhet, ezért ezeknek a szervezeteknek a szerepe átalakult, és teljes jogú tagjai lettek a Magyar Állandó Értekezletnek is, amelynek ülése pénteken lesz.
Ott egyébként kiemelt helyet kap Kárpátalja is.
Hazatérő venézek
A történelmi sorscsapások folytán a magyar „világnemzet lett”, hiszen a világ minden tájára szóródtak magyarok. „De előfordulhat, hogy az adott nemzetrész lehetetlen helyzetbe kerül, ha az adott ország összeomlik, lásd Venezuela” – mondta Semjén. Jelenleg kifejezetten a venezuelai, magyar gyökerekkel rendelkezőkre is van programja Magyarországnak.
Ők már kint vagy Magyarországra érve megkaphatják az állampolgárságot – Semjén elmondása szerint ezres nagyságrendű csoportról van szó.
Semjén Izraelt hozta példaként a magyar kormány nemzetpolitikájára. „Izrael is kiáll minden állampolgára mellett, és minden zsidó biztosan tudhatja, hogy van egy ország, ahová hazamehet, Izrael.” Magyarország is ilyen országa minden magyar származású embernek.
![Potápi Árpád János és Semjén Zsolt a sajtótájékoztatón](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3035/30358/303586/30358631_0483d0d1b71e919c67f5a488101abc4e_wm.jpg)
Ez nemcsak a venezuelaiakra, de minden távol élő magyarra vonatkozik, bár most Venezuelában alakult ki olyan helyzet, amelyben nagyobb csoportok Magyarországra utazása elképzelhető.
„Mindenki el tudott helyezkedni, intenzív magyar képzést nyújtunk. A diploma honosítása sokszor nem egyszerű, de Venezuela és Spanyolország között sok megfeleltetés van, Spanyolország pedig az EU tagja”, így a honosításnak ez jó alapja. „Magyarországi integrációjukat támogatni kell. Ügyes, életrevaló emberek. És ahol két venéz bent van, oda be fog kerülni a harmadik is” – mondta Semjén.
Potápi Árpád államtitkár a nemzetpolitikai szemlélet radikális megváltozásáról beszélt, megismételve Orbán Viktor szavait, miszerint a Kárpát-medencén kívül élő 2,5 milliós magyarság fontos küldetést vihet a magyar nemzet képviseletével.
A Momentum rendszerváltó konszenzust rúgott fel
Semjén beszélt arról, hogy a jelenlegi 1,1 millió kettős állampolgár mellé még legfeljebb további százezer magyar állampolgárra számít. Szerinte ez az 1,2 milliós kör az elérhető elméleti maximum.
Újságírói kérdésre kitért a Momentumra is, amely szerinte egy rendszerváltás óta élő konszenzust rúgott fel azzal, hogy Szlovákiában és Romániában is kiállt a nem magyar etnikai alapon szerveződött pártok jelöltjeivel szemben, más jelölteket támogatva. „Eddig egyetértés volt abban, hogy ha van magyar jelölt, akkor azt támogatják.” Igaz, a Fidesz nem mindig állt ki az RMDSZ mellett, ám akkor is etnikai alapú romániai szerveződéseket támogatott – reagált Semjén a Momentum elnöke, Fekete-Győr András korábbi ellenvetésére.
Ennek ellenkezőjére még a „legelvetemültebb SZDSZ-korszakban" sem vállalkozott senki – mondta Semjén, gratulálva Kelemen Hunor RMDSZ-elnök négyszázalékos eredményéhez a romániai elnökválasztáson.
(Borítókép: Huszti István / Index)