Pincér, autószerelő, műkörmös már nem lesz

A nyáron jelentették be, hogy alaposan megrostálják és átalakítják a Magyarországon tanulható és oktatható szakképesítéseket listáját, az Országos Képzési Jegyzéket. Szeptember végén meg is jelent az új kormányrendelet, ami tényleg jelentős változásokat hoz. Az Országos Képzési Jegyzéken (OKJ) eddig 760 szakképesítés és részszaképesítés szerepelt. Abban a szakma nagy része egyértetett, hogy ez már mindenki számára követhetetlenné vált.

A legkülönfélébb szakmamegjelölések sok párhuzamosságot és átfedést tartalmaztak, amelyek egy része már rég nem is illeszkedett a vállalkozások által definiált munkakörökhöz. Ebben az összevisszaságban már se a szakmát tanulók, se a munkaadók nem igazodtak el. Ahogy ebben a cikkben bemutattuk, a magyar jegyzéken például szerepelt asztalos, műbútorasztalos és asztalosipari szerelő szakképesítés, mint ahogy külön útépítő, útfenntartó, illetve útépítő és -fenntartó képzettség is.

Meghúzták a listát

Az új, jóval szűkebb lista 19 ágazati készségtanács javaslata alapján készült. Ezekben a bizottságokban a gazdaság gyakorlati szereplői is képviseltették magukat. Több fölösleges, vagy elavult szakképesítés törlését javasolták, másokat összevontak, vagy új alapszakmává vált például az amúgy már eddig is létező ipari informatikai technikus. Ennek a szakmának a képviselője rendkívül szerteágazó feladatokra alkalmas: számítógépet kezel, szoftvereket használ, munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez, projektet tervez és értékel, információs és távközlési rendszereket felügyel.

A kormányrendeletben megjelent új listát már már nem is Országos Képzési Jegyzéknek, csak szakmajegyzéknek hívják. Ebben már csak összesen 174 alapszakma szerepel, illetve ha hozzávesszük a külön művészeti képzéseket is, akkor 196. Ezeket kizárólag iskolarendszeren belül lehet majd tanulni, azaz csak olyan szakképző centrumokban, amelyek állami, egyházi, illetve alapítványi, egyesületi vagy gazdasági társasági fenntartásban vannak. Az ilyen intézmények többsége azért állami és egyházi, miután az általános iskolákhoz és a gimnáziumokhoz hasonlóan az elmúlt években egyre több szakképző iskola is egyházi fenntartásba került. Azt nem tudni, hogy az egyéb fenntartásban lévő iskolák kapnak-e állami normatívát ezekhez a képzésekhez vagy csak önköltséges (tandíjas) formában végezhetik ezeket a képzéseket.

Az országgyűlés előtt lévő új szakképzési törvényjavaslat (.pdf) szerint ezeket az alapszakmákat nappali tagozaton jellemzően a nyolcadik osztály elvégzése után lehet majd tanulni a 3 éves szakképző iskolákban vagy az 5 éves technikumokban. Ide tartoznak az olyan szakmák, mint az asztalos, az ács, a fodrász, a szakács, vagy az egészségügyi asszisztens, a gépi CNC forgácsoló, a panziós-fogadós, a honvéd-kadét és a szoftverfejlesztő-tesztelő. Arra is lesz lehetőség, hogy valaki ezeket később, már munka mellett tanulja meg. Megfelelő előképzettség (például érettségi) birtokában ezeket esti tagozaton 1,5-3 év alatt el lehet végezni.

A vendégtéri szakember, az mi?

Az egykori képzési jegyzék megritkítása úgy sikerült, hogy szélesebb alapszakmákat határoztak meg, amelyeken belül a diákok egyes esetekben specializálódhatnak is. A szakképző iskolába vagy technikumokba jelentkező diákok előzetesen csak egy ágazatot (építőipar, gépgyártás stb.) választanak, és később következnek a szakmák. A legtöbb szakmánál nincs specializáció, de aki például kertésztechnikusnak jelentkezik, az később gyümölcs-, zöldség-, gyógynövény-, vagy dísznövénytermesztő szakirányon végezhet. Az ápoló képzést választók specializálódhatnak például epidemiológiai-, nefrológiai-, onkológiai-, alapellátási szakápolónak és még kilenc másik szakirányra. 

A nagy összevonásban néhány egészen furcsa elnevezés is született. A műkörmös, manikűrös és pedikűrös megnevezése kéz- és lábápoló technikus lett, és a pincér szakma is kapott egy jobban hangzó nevet: pincér-vendégtéri szakember. Hiába keressük viszont az autószerelő szakmát a listán. Szerepel rajta járműfényező, járműipari karbantartó technikus, járműkarosszéria előkészítő felületbevonó, karosszérialakatos, autógyártó, de klasszikus autószerelőre utaló megnevezést nem találunk. Végül az Innovációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztálya sietett segítségünkre a megfejtéssel: a szakma új neve gépjármű-mechatronikai technikus lett, amely a korábbi autóelektronikai műszerész, autószerelő és az autótechnikus szakképesítések egyedi szakmai tartalmait egyesíti.  

Pénzt kapnak, ha tanulnak

Ezt a 174 alapszakmát ingyen lehet majd tanulni az állami és egyházi fenntartású szakképző iskolákban, technikumokban. Sőt, a 2010 óta a "nem kell mindenkinek gimnáziumba és egyetemre mennie" szlogent hirdető kormány komoly kedvezményekkel kívánja elhalmozni a szakmát választókat.

A 3 éves szakképzésbe járó diákok az első évtől kezdve havi 14 ezer, a technikumot választók havi 7 ezer forintos ösztöndíjat kapnak. A képzésük második felében, amikor a gyakorlati képzőhelyen már egy vállalkozás vagy cég, munkaszerződéssel dolgozó tanoncaiként tevékenykednek, a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami a képzés végére felmehet a minimálbér összegéig.

Akinek nem lesz munkaszerződése, az havi 10-50 ezer forint erejéig kap szakképzési ösztöndíjat a tanulmányi eredményétől függően. A tanulmányok bejezését azzal igyekeznek ösztönözni, hogy az ösztöndíjnak csak a felét kapják meg a tanulók az adott hónapban, a fennmaradó részt egy összegben, a sikeres vizsga után kapják meg, ami a tanulmányi eredménytől függően 150 ezertől 300 ezer forintot jelenthet. És a sornak még nincs vége. Az ötéves technikumot elvégzők technikusi vizsgája emelt szintű érettséginek számít majd, amivel nagyobb eséllyel lehet bekerülni akár egyetemre is.  

Mester mellett tanulhatnak a segédek

A kormányrendeletben szerepel egy másik, 76 tételből álló lista is. Ez a részszakképesítéseket sorolja fel, amiket műhelyiskolákban és adott esetben 400-700 órás felnőttképzési tanfolyamokon lehet megtanulni. Itt találhatók az olyan kevesebb tudást igénylő, és ezért gyorsabban elsajátítható képesítések mint például az asztalosipari szerelő, a mezőgazdasági munkás, a dajka, a cukrászsegéd, a falazó kőműves, a hidegburkoló, a gépi vakoló, a pénztáros, a bolti előkészítő vagy a vízszigetelő. Részszaképesítésnek számít a szobafestő szakma is szemben a szélesebb tudást feltételező festő-mázoló-tapétázóval, ami az alapszakma-listán szerepel, és amiről csak a 3 éves szakképző iskola elvégzése után lehet oklevelet szerezni. Ezek a részszakképesítések sem céjukat, sem tartalmukat tekintve nem azonosak a korábbi OKJ-ban szereplő részszakképesítésekkel, hívta fel az Index figyelmét egy a területet jól ismerő forrás.

Ezeket a részszakképesítéseket elsősorban azoknak találták ki, akik komoly tanulási hátrányokkal küzdenek, magyarul rossz tanulók, és a szakképző iskolát sem tudják befejezni. Ahhoz, hogy a 16 éves tankötelezettség lejártáig őket is valamilyen szakmához tudják juttatni, ezeket a kurzusokat az úgynevezett műhelyiskolákban végezhetik el. Itt egy mester irányítása mellett tanoncként tanulhatják meg egy szakma alapvető fogásait, a közismereti tárgyakból is csak annyit kell megtanulniuk, ami az adott munkához feltétlenül szükséges. Például egy burkolónak ki kell tudnia számolni, hogy egy adott területű helyiség burkolásához hány járólapot kell venni.  

Mi lesz a felnőttképzőkkel?

A tervek szerint ezeket a részszaképesítéseket főként a műhelyiskolákban tanítják, de felnőttképzési vállalkozások is beszállhatnak ebbe.  Ezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium kérdésünkre megerősítette. Azt írták: "bizonyos munkaerő-piaci képzési programok keretében a részszakmák oktatására piaci viszonyok közt működő felnőttképzésben is lesz lehetőség".  Bőven előfordulhat ugyanis, hogy valakit felnőtt korában kell gyorsan átképezni, és ha nem lesz rá máshol kapacitás, akkor ezeket a kurzusokat felnőttképzési cégek vállalhatják át. 

Itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ami az OKJ-s képzések átalakításáról megjelenő első hírek idején komoly tanácstalanságot okozott az ilyen képzéseket folytató magánvállalkozások körében. Az elmúlt évtizedben ugyanis egy évi több tízmilliárdos forgalmú piaca alakult ki az OKJ-s felnőttképzéseknek. Több, mint ezer vállalkozás foglalkozik azzal, hogy piaci alapon (tanfolyamdíjért) hirdet meg szakképzéseket, továbbképzéseket azoknak a már aktív felnőtteknek, akik karrier- és munkahelyváltáson gondolkoztak, vagy újra kedvet kaptak a tanuláshoz. Ezek a vállalkozások egymással versengve kínáltak ugyanúgy szakács-, kőműves-, fodrász-, kozmetikus- vagy akár szoftverfejlesztő kurzusokat. A gyakorlat azt mutatta, hogy a jó képzésekért az emberek bizony ki is fizették az adott esetben több százezer forintos tandíjakat. Míg 2018-ban iskolarendszeren belül kb. 60 ezer ember szerzett valamilyen szakmát vagy részképesítést, addig ezeken a tanfolyamokon 160 ezren. 

Jön az állami fodrászképzés?

Az új szakképzési törvény és az új szakmajegyzék bizonyos területeken alaposan beletenyerelhet ezeknek a vállalkozásoknak a működésébe, hiszen kimondja, hogy az alapszakmákat kizárólag állami vagy egyházi fenntartású szakképző iskolákban lehet oktatni. Nézzünk egy példát. Ha valaki ma fodrász akar lenni, és már van egy érettségije, igencsak széles kínálatból választhat: számos magáncég kínál 1 éves fodrászképző tanfolyamot évi 200 ezertől akár 500 ezer forintos tandíjért.

Ezeken eddig általában egy év alatt meg lehetett szerezni a fodrász OKJ-s képzést. Az eddig megismert tervek és az eddig megjelent jogszabályszövegekből egyelőre a szakma is azt olvassa ki, hogy egy felnőtt 2022-től a fodrász szakmát már csak az állam vagy az egyház fenntartásában lévő szakképző iskolában tanulhatná ki esti tagozaton és 2 év alatt.

Az egyik legnagyobb fodrászképző felnőttképzési vállalkozás tulajdonosa az Indexnek azt mondta: ha ez tényleg így lesz, az mindenkinek rossz lesz. Tapasztalatuk szerint csak Budapesten több százan szeretnék kitanulni ezt a szakmát egy évben, és ha őket kizárják erről a területről, akkor a meglévő állami helyek nem elégítik ki a kapacitásokat. Budapesten egyébként jelenleg három (állami) szakképző iskolában lehet fodrász szakmát tanulni, ahova összesen több mint 300 embert tudnak felvenni. A vállalkozás alapítója szerint aki gyorsan át akarja képezni magát, az viszont nem fog ezért 2 évre beülni az iskolapadba. A vállalkozás vezetője arról sincs meggyőződve, hogy ezekben a szakképző iskolában vajon mennyire kompetensek az oktatók, mennyire vannak tisztában a legújabb nemzetközi trendekkel. Hasonló a helyzet a már említett kozmetikus technikus, a kéz- és lábápoló vagy a fittness-wellness instruktor szakmákkal is. 

Hogy ez így lesz-e, az még nem lefutott meccs. A törvény egyrészt azt írja, hogy a felnőttképzési vállalkozások eddigi OKJ-s képzéseiket 2020. december 31-ig még elindíthatják, és utoljára 2022-ben vizsgáztatnak a mostani rend szerint. Az internet már most tele van olyan hirdetésekkel, hogy most érdemes még jelentkezni ezekre a fizetős, OKJ-s fodrász-tanfolyamokra, mert 2022-től ezt már csak szakképző iskolában lehet megtenni, és a tanulás is hosszabb ideig tart. Bizonytalanságot és egyszersmind reményt is jelent ugyanakkor, hogy a szakképzési törvény indoklása szerint bizonyos alapszakmák oktatásánál kivételes esetben el lehet térni attól az elvtől, hogy azt csak állami vagy egyházi szakképző intézmény oktathatja.

Reménykednek a felnőttképzési vállalkozások

A törvény ugyan alapvetően csak az alapszakmák oktatásából zárná ki a felnőttképzési vállalkozásokat, a részszakképesítéseknél pedig csak szűk teret hagyna nekik, abban ugyanakkor liberális, hogy ezeken kívül bármilyen más szakmai képzés indítását lehetővé teszi számukra. A felnőttképzők tehát minden olyat taníthatnak ezután is, ami nem szerepel a 174 alapszakma között. Ezek lehetnek például a listán fel nem sorolt egyéb részszaképesítések, már megszerzett szakképesítések kiegészítései, specializációi vagy teljesen új szakágak, szakirányok. Ide tartozhat minden olyan ismeret,  ami a változó technológiák oktatásához kapcsolódik vagy olyan munkakörök betöltéséhez kell, amelyek kikerülnek a szakképesítések eddigi köréből, de nem lehet megtanítani őket vállalati „belső” képzéseken, olvasható a törvény indoklásában. A minőséget azzal garantálnák, hogy a vizsgákat csak független, akkreditált vizsgaközpontokban lehet majd letenni. Ezzel a tartalom nélküli oklevélgyártást akarják megakadályozni: nem vizsgáztathat az, aki oktatott, így nem lesz érdekelt abban, hogy átengedjen bárkit is, aki nem éri el a kívánt szintet.

A felnőttképzési vállalkozásoknak így továbbra is hagynak teret a sokat emlegetett egész életen át tartó tanulásban. Ma ugyanis bárki kitanul egy szakmát, az biztosra veheti, hogy a gyors technológiai fejlődés és digitalizáció miatt tovább kell képeznie magát, akár az állattenyésztésben dolgozik, akár a szoftverfejlesztésben. 

A felnőttképzési vállalkozások jelentős részét érzékenyen érinthetik a változások, hiszen tevékenységük döntő többségét eddig az OKJ-s képzések jelentették, mondta az Indexnek Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke. A szövetség októberben kigyűjtötte, hogy számos olyan képzést (részszaképesítést, ráépülést) azokba az alapszakmákba és szakirányaikba olvasztottak, amelyeket a jövőben nem oktathatnak ezek a vállalkozások. 

Zsuffa szerint ugyanakkor vannak biztató jelek. A felnőttképzési vállalkozások egyrészt ezután is részt vehetnek a részszaképesítések és az alapszakmákra ráépülő egyéb ismertek oktatásában, másrészt arra számítanak, hogy ezek a komoly tudást, tapasztalatot, minőségi képzésszervezési know-how-t felhalmozó vállalkozások partnerként be tudnak kapcsolódni a duális szakképzésbe a tanműhelyeikkel, eszközeikkel, komoly vállalati- és ügyfélkapcsolataikkal.

Az is várható, hogy a felnőttképzési vállalkozások más profilja fog erősödni, hiszen az OKJ-s képzések mellett számos más területtel is foglalkoztak, például nyelvoktatással, vállalati továbbképzésekkel, kompetenciafeljlesztő tréningekkel. Zsuffa szerint több előremutató elem is van a most megjelent jogszabályszövegekben. Jó ösztönzőnek tartják, hogy a felnőttképzésben részt vevők képzési hitelt vehetnek fel, vagy azt, hogy alanyi áfamentes marad a nyelvoktatás. A jövőben minden felnőttképzőnek be kell jelentenie magát, ami nem okoz túlzott adminisztrációt, viszont több előnnyel is jár: a felnőttképzés kifehérítését szolgálja, és javítani fogja a hazai felnőttképzési statisztikákat, ugyanis Magyarországon jóval több ember tanul iskolarendszeren kívül, mint ami a hivatalos statisztikai összesítésekben megjelenik.

(Borítókép:  Sóki Tamás / MTI)