Az Emmi ígéri, figyelembe veszik a szülő véleményét is az iskolakezdésnél

Januártól meg fognak változni az óvoda- és iskolakezdés elhalasztásával kapcsolatos szabályok. Az országgyűlés a nyáron módosította a köznevelési törvényt, a Magyar Közlöny 2019. évi 187. számában most egy olyan kormányrendelet jelent meg, ami több ehhez szükséges jogszabályt módosít.

Mint megírtuk: eddig a szülő, az óvónő, az óvoda vezetője és az óvoda pszichológusa dönthetett arról, hogy a 6. életévét betöltő gyerek alkalmas-e arra, hogy elkezdje az iskolát, vagy maradjon még egy évet az óvodában. 2020. január elsejétől alapvetően megváltozik az elbírálás rendje: a 6. életévüket augusztus 31-ig betöltő gyerekeket alapesetben be kell íratni az iskolába. Ha a szülő szeretne felmentést kérni ez alól, akkor az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia. Ott vizsgálják meg a kérelmet, és ha szükséges, az iskolaérettségi vizsgálatot az illetékes pedagógiai szakszolgálat folytatja le.

Hasonló lesz a helyzet a gyermek óvodába íratásánál is. Az alapszabály az, hogy a gyermek 3 éves korában kezdje el az óvodát. Míg a gyerekeket eddig akár 5 éves korukig is fel lehetett menteni az óvodába járás alól, a jövőben ezt már csak 4 éves korig lehet megtenni. A döntést erről az illetékes kormányhivatal hozza meg a szülő kérésére. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint a parlament júliusban azért döntött a köznevelési törvény módosítása mellett, mert a gyermekek korai fejlesztése érdekében 2015 óta kötelező a hároméves gyermekek óvodáztatása, és

Beiskolázás

A tanköteles korú gyermekek döntő része az Emmi szerint iskolaérett. A felmentést érintő változások azokat a gyereket érintik, akik jövőre betöltik a 6 éves kort, azaz tankötelessé válnak, de szüleik nem szeretnék még beíratni őket az iskolába. A törvény továbbra is lehetőséget nyújt arra, hogy ezek a gyerekek még egy évet maradjanak az óvodában. 

• Az Emmi közleménye szerint "a visszaélések és az indokolatlan felmentések elkerülése érdekében" a szülőknek az Oktatási Hivatal (OH) online felületén kell majd kezdeményezni a felmentést. A kérelmeket 2020. január 15-ig lehet majd beadni. 
• Az OH a kérelem elbírálásakor figyelembe veszi a kérelmező szülő indoklását, és a szülő által fontosnak tartott és benyújtott dokumentumokat, így például az óvodából kikérhető fejlődési naplót, a szakorvosi igazolásokat, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a fejlesztőpedagógus, a gyermekorvos írásos véleményét is.  
• Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik a szülő és a gyermekkel foglalkozó szakemberek (pl. gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) véleményét is szem előtt tartva.
• A minisztérium külön kiemelte: a gyermekkel közvetlenül kapcsolatban álló szülő és óvodapedagógusok véleménye a kérelem elbírálásakor is nagyon is fontos. Nem igaz az, hogy az ő véleményüket figyelmen kívül hagyva születne döntés.
• Az eljárás elviekben 60 napos. Ha a szülő nem ért egyet az OH döntésével, akkor természetesen lehetősége lesz jogorvoslatra.
• Az OH, amennyiben a szülő által benyújtott kérelmen és dokumentumokon felül szükségesnek látja, akkor hivatalból további szakértőt, a pedagógiai szakszolgálat szakértőit (pszichológus, gyógypedagógus, konduktor stb.) is bevon a vizsgálatba. Ez számukra nem új feladat, eddig is ők végezték az iskolaérettségi vizsgálatokat. Az iskolaérettségi vizsgálatok módszertana sem változik.
• Az Emmi közlése szerint minden indokolt esetben a gyermek meg fogja kapni a felmentést, illetve egy évre szóló halasztást. "Nem az a cél, hogy az óvoda- és iskolaéretlen gyermekeket mindenáron óvodába vagy iskolába kényszerítsük. Az a cél, hogy kiszűrjük a visszaéléséket, a gyermek szempontjából kifejezetten hátrányos és indokolatlan felmentéseket, amely mögött gyakran más - a gyermek valós fejlettségi szintjétől független - okok is állhatnak".

A minisztérium közlése szerint a felmentésekről óvodánként rendkívül eltérő módon döntöttek. Egyes esetekben az óvodai létszámot akarták mesterségesen biztosítani azzal, hogy még az óvodában tartották a gyermeket, a magasabb gyermekszámért ugyanis több támogatás jár.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

A minisztérium nem számít arra, hogy a változás miatt iskolai férőhely hiány alakulna ki, hiszen az iskolás gyermekek száma demográfiai okokból eleve csökkent az elmúlt években. Ha egy iskolában mégis az eddiginél több elsős osztályt kellene indítani, ott a fenntartó megteszi a szükséges lépéseket. 

Óvodakezdés

A 3 éves óvodáskorú gyermekek 13 százalékát nem íratják be az óvodába, és nem is kérik a felmentésüket, ezzel indokolatlan esetben a gyermek fejlődését, közösségi beilleszkedését és későbbi iskolai sikereit veszélyeztetik, közölte az Emmi.

2020. januárjától az Oktatási Hivatal  országos adatbázisa alapján a kormányhivatal követi nyomon a 3. életévet betöltött gyermekek óvodakezdését, és indokolt esetben természetesen engedélyezi a felmentést, olvasható a közleményben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!