Itt mégis ki akart volna átöltözni – és minek?
További Belföld cikkek
- Tovább növekszik a speciális nevelési igényű gyerekek száma
- Rengeteg a betörő egy budapesti kerületben, már önkéntes járőrök vannak az utcákon
- Karácsony Gergelynek Priusa van, a Kutya Párt vezetője lovon jár
- Jobb, ha odafigyel: fontos határidő jár le az év végén
- Az influenszertől az Ausztriában kolduló magyarokig – így nem maradt el az idén a szegénység
Egy döglött patkány hevert a gazban, az utolsó pillanatban vettük észre, így szerencsére nem léptünk bele. Ahogy a többi kis tetembe sem, de ők már olyan állapotban voltak, hogy nem is tudtuk eldönteni, eredetileg milyen állatok is lehettek. Ahogy azt sem tudtuk meg, hogy mégis mi célt szolgált volna az a gazzal körülvett épület, ami csak félig készült el a falu határában, egy olyan pálya mellett, amiről legfeljebb csak sejteni lehet, hogy focipálya akar lenni. Vagy valami ilyesmi. A tervek szerint sportöltözőnek szánt épület oldalfalait már felhúzták, ahogy a tetőszerkezetet is, de ha még az egész fel is épült volna, akkor sem lenne egyértelmű, minek. Mert maga a focipálya sokkal inkább hasonlított egy felszántott területhez, mint bármilyen pályához. Az pedig csak növelte a rejtélyt, hogy a fel nem épült öltöző és a talán egy focipályához hasonlítható terület egy méhészetnek is otthont ad.
A "sportöltöző" mindenesetre egyike azoknak a meg nem valósult beruházásoknak, amelyek miatt a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Tiszatenyőnek legalább 250 millió forintot kell visszafizetnie. Vagy még ennél is több pénzt, mert a falu újonnan megválasztott polgármestere, Mező József is még csak a károk felmérésénél tart. Bár a falu közösségével az önkormányzat Facebook-oldalán a polgármester már tudatta, hogy eddig 250 millió forintnyi adósságot számolt össze, nyilatkozni nem akart az Indexnek. Mindezt azzal is indokolta, hogy egyelőre még ő sem látja át teljesen a tartozásokat, és nem szeretne az ügynek nagyobb nyilvánosságot. De nem csak ő volt szófukar, hanem mindenki, akit megszólítottunk.
A meg nem valósult beruházásokról mindenki hallott, akit csak megkérdeztünk, de az, hogy ennyi pénzt kell mindezek után visszafizetnie a falunak, a helyieket is meglepetésként érte.
A falu korábbi polgármestere, a Fidesz által támogatott Kazinczi István ugyanis korábban egy szóval nem említette, mekkora a baj, az ott élők legfeljebb csak annyit érzékeltek, hogy a nagy dérrel-dúrral bejelentett projektekből semmi nem lett, vagy csak félbemaradtak, mint az öltöző a falu szélén.
Az emberek egy jelentős része ugyan elégedetlen volt Kazinczival, mégis megválasztották. Sokan ezt azzal magyarázták nekünk a faluban, hogy a közmunkások elhitték: ha ők és a családtagjaik nem rá szavaznak, és esetleg más valaki lesz a polgármester, akkor elveszíthetik a munkájukat. Márpedig egy olyan faluban, ahol évekkel ezelőtt még a jelenleginél is több közmunkás volt, ezzel a stratégiával könnyen választást lehetett nyerni. Ráadásul mivel Kazinczit a Fidesz támogatta, felsorakozott mögötte a térség fideszes parlamenti képviselője, Boldog István is.
Csakhogy idővel változott a helyzet: egyre kevesebb lett a közmunkás, a változást akaró helyi erők pedig meg tudták győzni az embereket, hogy ha veszít is a választáson Kazinczi, nekik akkor is megmarad a munkájuk. Voltaképpen ez a változás vezetett aztán ahhoz, hogy a Kazinczivel amúgy nem túl jó viszonyt ápoló, egyébként vállalkozó Mező József az előző évek választási kudarcai ellenére ezúttal nyerni tudott, 30 százalékkal több szavazattal verte meg a fideszes faluvezetőt. Úgy tudjuk, nem sokkal a megválasztása után Mező éppen azért tette közzé a Facebookon a település tartozásait, nehogy később ráégjen ez az ügy és a választók őt kárhoztassák.
Az újonnan felállított képviselőtestületben most nagyjából fele-fele arányban vannak a Mező-pártiak és a régi káderek, akik a Kazinczi-éra haszonélvezői. Az adósság viszont, ami az elmúlt évek következménye, közös teher. Ezért aztán most már Boldog István is abban érdekelt, hogy a helyzet rendeződjön. Korábban Boldog az Indexnek azt mondta, hogy a Belügyminisztériumtól kér segítséget, mert az önkormányzatok a belügyi tárcához tartoznak. Boldog mindenesetre azt már elismerte, hogy az új polgármesternek semmi köze sincs az adóssághoz.
De valószínűleg azért is a BM segítsége kell, mert az adósság egy részét, mintegy 70 millió forintot oda kellene visszafizetni. Három évvel ezelőtt ugyanis a BM döntött arról, hogy a tárca százszázalékos pénzügyi támogatásával épülhet meg a falu szélén egy baromfivágóhíd. A BM erre a célra 200 millió forintot adott, míg az akkor még Kazinczi-vezette önkormányzat – az akkori hírek szerint – 8-10 milliót. Már ekkor képbe került egy tiszatenyői cég, a Dúc-Bau Kft. A cégről Kazinczi akkor azt mondta, hogy a kínai piacra fürjet kíván vágatni az üzemben, és megrendelésével egy műszakot máris lekötne. Sőt, arról is beszélt akkor a polgármester, hogy egy ötszázezer törzsállományú fürjtelepet is létesítene a cég a községben, hogy biztosítsa az alapanyagot.
A beruházásban az önkormányzat közmunkásokat is alkalmazott, miközben a vágóhíd megépítésér a Dúc-Bau Kft-re bízta közel százmillió forintért. Ám a projektből nem lett semmi, pontosabban félbemaradt, így most a falunak közel 70 millió forintot kellene visszafizetnie a BM-nek, plusz a kamatokat. Egy sertéstelep is létesült volna, erre is kapott támogatást a falu, de az sem valósult meg, emiatt 40 millió forint visszafizetésére októberben lejárt a határidő.
Az önkormányzat nem csak a vágóhíd építésénél favorizálta a Dúc-Bau Kft-t. Több olyan közbeszerzési eljárásra bukkantunk, ahol ez a cég került ki nyertesen, noha más társaságok is tettek ajánlatot, igaz, legtöbbször ugyanazok a cégek. Tavaly a Tiszatenyő és Törökszentmiklós között megépített bicikliút megépítését is a Dúc-Bau Kft. nyerte el. A Dúc-Bau sikere azért is különös, mert a céggel súlyos bajok voltak. Az egy dolog, hogy már 2015-től egy sor végrehajtás folyt ellene, de idén januárban elkezdték felszámolni, gyakorlatilag ahogy a falu, az is eladósodott, tönkrement. Azt viszont senki nem tudja, hogy a százmilliók, amiket a falu a különféle beruházásokra kapott, hova ment el, ha a projektek amúgy nem valósultak meg.
A legtöbb pénzt, több mint 120 millió forintot az önkormányzatnak azért kell visszafizetnie, mert azt az önkormányzati épületek energetikai fejlesztésére kapták, csakhogy ezekből a fejlesztésekből sem lett semmi. Ami azért is abszurd, mert a polgármesteri hivatal épületére amúgy kifüggesztettek egy táblát arról, hogy a fejlesztés megvalósult.
A volt polgármestert hiába kerestük, nem vette fel a telefont. A helyiek elmondása szerint a beruházásokról valójában nem is ő, hanem egy "külsős team" döntött, de hogy kik alkották ezt a csapatot, azt senki nem tudta megmondani. A Dúc-Bau Kft. és az önkormányzat (előző vezetése) pedig egymásra mutogat. Az új polgármester falugyűlést hív majd össze, hogy az ott élőkkel átbeszélje a település pénzügyi helyzetét, de egyelőre még nem tudni, mikor kerül erre sor.
(Borítókép: A félkész öltöző és a "focipálya" Tiszatenyőn - fotó: Simor Dániel / Index)