Etelka, Aletta
3 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Miért néz át egy nagy orrú férfi Bács-Kiskunból Tolna megyébe?

D  US20130611014
2019.11.23. 07:19

Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű megyéje: 8445 négyzetkilométerén kényelmesen elférne a három legkisebb (Komárom-Esztergom, Nógrád és Vas) és még nagyjából Budapest fele is.

Van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!

Aki autózott már a Dél-Alföldet kelet-nyugati irányban átszelő 55-ös főúton, annak feltűnhetett, hogy Bács-Kiskun és Tolna megye határát nem a bajai Türr István hídon, hanem jó néhány kilométerrel odébb, a Gemenci-erdő mélyén lépjük át.

Bács-Kiskun megyének tényleg van egy dunántúli része, ami eddig rejtve maradt az avatatlan szem elől?

Az egyszerűnek tűnő kérdésre Oroszi Viktor geográfus, a Budapesti Gazdasági Egyetem óraadója bontott ki szerteágazó választ.

Magyarországon a Dunától nyugatra eső területet nevezzük Dunántúlnak, vélhetően a keletről érkező magyarok szemszögéből, a rómaiaknak viszont a Dunántúl éppen a keletre eső területeket jelentette. Azonban az Alföld és a Dunántúl természetföldrajzi határa nem a Duna jelenlegi folyásánál, hanem nyugatabbra, a Szekszárdi-dombság lábainál, az 56-os főút nyomvonalán húzódik. A Tolnai-Sárköz ugyanis egy ártéri terület, az ármentesítési munkálatok előtt a Duna rengetegszer kiöntött egészen Szekszárdig. 

Bács-Kiskun megye Dunától nyugatra eső területe nagyjából 48,5 négyzetkilométert ölel fel,

a Rezéti-Duna, a Kerülő-Duna, a Cserta-Duna és a Nyéki-Holt Duna, valamint keletről a Duna jelenlegi nyomvonala által közrezárt rész, ami profilból egy nagy orrú, félig nyitott szájú férfire emlékeztet.

A Nyéki-Holt-Duna medre határvonalként először az 1802-ben készült térképen jelent meg, akkor még Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Tolna vármegye között. 1893 és 1898 között háromszor vágták át a medret: Sükösdnél, Érsekcsanádnál és a Baja fölötti Koppánynál. A hajóközlekedést és a jégzajlást akarták megkönnyíteni a szabályozással.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határát többször kiigazították, például Bátánál és a Gemenctől északabbra, Tolna-Bogyiszló térségében. Később azonban a meder olyan gyorsan változott, hogy a birtokhatárok nem követték minden korban az aktuális folyópartot, hanem gyakran átnyúltak azon. Így voltak jelentős birtokai a Sárközben a kalocsai érsekségnek is, amelyek széles sávban lenyúltak egészen Bátáig. 

Gemencben a birtokviszonyok miatt nem módosították mindenhol a megyehatárt. 

Itt húzódott a kalocsai érsek birtoka, aki nem engedte meg, hogy a töltést átvezessék a területén.

A jobb parton így 4-8 kilométerrel távolabb került a gát, ennek köszönhetjük Gemenc jelenlegi ártéri rengetegét. A természetvédelmi területen közigazgatásilag a mai napig a két szomszédos megye osztozik. 

A gemenci határmizéria nem egyedi Magyarországon. Az egyik legérdekesebb példát a Dráva mentén találjuk. Amikor meghúzták a magyar-horvát határt, a folyónak még teljesen más volt a futásvonala, mint ma. Azóta a kanyarulatai természetes módon vándoroltak, így ha például kenuval tesszük meg a Vízvár és Barcs közötti 39 kilométert, akkor nyolcszor ugrunk át Horvátországba és térünk vissza anélkül, hogy észrevennénk.

De ez már egy másik történet.

(Borítókép: A megáradt Duna és mellékága a Sugovica által körbevett Petőfi-sziget Baján 2013. június 11-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor)

A falu, ahol a megyeváltásról szavaztak

Tiszaug, ez az alig ezer lelket számláló falu 1996. június 23-án, népszavazással döntött arról, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye helyett Bács-Kiskunhoz szeretne tartozni. A parlament három évvel később tűzte napirendre a kérdést.

A Népszabadság 1999. június 4-i száma szerint Farkas Imre, a térség szocialista képviselője azzal vádolta a település polgármesterét, hogy ő vágyik az elszakadásra, nem pedig a helybéliek. A többség azonban nem hallgatott az ellenzéki politikus dörgedelmeire: nagy többséggel hozzájárult a megyeváltáshoz.

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.