Szakértő: Nem használta a biztonsági övet és a kezében tartotta a mobilt M. Richárd

Elkészült a kiegészített műszaki szakértői vélemény, amely szerint M. Richárd a kezében tartotta a telefont és a biztonsági övét sem használta néhány másodperccel azelőtt, hogy iszonyatos tempóban egy kanyarodó Citroënnek csapódott a Dózsa György úton. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon kedden folytatódott a Dózsa György úti baleset néven ismert ügy. 

Jogosítvány nélkül, 140-nel száguldott miközben a mobiljával videózta magát

Csak az előző tárgyaláson vetítették le azt a rövid videót, amit M. Richárd néhány másodperccel az ütközés előtt a mobiljával készített. A férfi azt állította, hogy a telefon egy pohártartóba volt beállítva, a videót pedig akkori párjának szánta, akinek egyébként a Mercedest is ajándékba vette. Azért, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzák, a bíróság a szakértői vélemény kiegészítését kérte.

A szakértő a negyedik másodperctől vizsgálta a felvételt, és megállapította, hogy M. Richárd a Dózsa György útra való kanyarodás után kezdett gyorsulni, és volt olyan pont, ahol a Mercedes 53 km/órás és 140 km/órás sebességekkel haladt. A felvételekből egyértelműen kiderült, hogy

A rövid videó bizonyos képkockáján ugyanis látszik, hogy az ütközés pillanatában M. Richárd „úgy tart ellent, hogy a kormányhoz nyúl, és a telefon a műszerfal felé fordul“. A felvételen hallható pittyegő hang a szakértő szerint pedig arra utal, hogy a férfi nem használta a biztonsági övet. 

A Vágány utca felől érkező Citroën – amelynek vezetője a harmadrendű vádlott – a lámpa zöld jelzése után a Dózsa György útról egy lendületes gyorsítással akart bekanyarodni balra, a Kassák Lajos utcába. A kanyar szabályos ívét viszont levágta, hogy mielőbb be tudja fejezni a manővert, és így ne akadályozza a szembejövőket. A nagy sebességgel közeledő Mercedest azonban nem vette észre, így nagy erővel csapódott neki a Citroënnek.

M. Richárd a baleset után a rendőröknek még azt mondta, hogy közvetlenül az ütközés előtt satuféket nyomott, ezt végül átgondolta, és a korábbi tárgyaláson már arról beszélt, hogy 

a baleset előtt gyorsított, hogy így kerülje el az ütközést, ezért is kezdett kitérni a másik autó elől a külső sáv felé.

Az viszont egy korai nyilatkozata volt a rendőröknek, állította, de miután nyugodtan végiggondolta a dolgot, egyértelműen emlékszik, hogy gázt adott, hogy elkerülje a balesetet, ezért is tartott kifelé a külső sávba autójával a baleset pillanatában. Ezért lehetett magas a sebessége, maximum 100 km/óra. Szerinte egyébként indifferens a sebessége, hiszen ha a Citroën szabályosan kanyarodik, nem levágva az ívet, áthajtva a záróvonalon, akkor elkerülhető lett volna a baleset.

A kiegészített szakértői vélemény most erre is kitért: a felvétel alapján megállapítható, hogy a videó kilencedik másodpercében a vádlott az ütközés előtt fél másodpercig fékezett. Tehát a felvétel alapján egyértelműen „cáfolható, hogy a baleset előtt gyorsított”.

Koltai Zsuzsanna, M. Richárd védője szerint a kiegészített szakvélemény több ponton is aggályos, ezért új műszaki szakértő kirendelését indítványozták.

Nem tagadom azt, hogy gyorsan hajtottam, ez nem kétséges, nem az én feladatom megállapítani, mennyivel mentem. Azt viszont kategorikusan állítom, hogy a telefon nem volt a kezemben, a pohár tartóban volt. Bár nem vagyok szakértő,  de ha csikorgó hangot hall, akkor szerintem kellett volna lennie féknyomnak

– mondta a keddi tárgyaláson M. Richárd.

A műszaki szakértő szerint ha a Mercedes egyébként a megengedett 60-70 km/órás sebességgel halad, egy vészfékezéssel elkerülhette volna a balesetet. Az álló helyzetből 30-40 km/órára gyorsító, kanyarodó Citroën pedig 9-10 km/órás sebesség mellett kerülhette volna el a brutális ütközést. Még jobb esélyei lettek volna, ha a Mercedes mindössze 50 km/órával halad. Akkor ugyanis fékezés nélkül kerülhették volna el a baleset. Ha pedig a Citroën sofőrje az intenzív gyorsulást befejezi, és visszakormányozza az autót, akkor gond nélkül kerülhette volna ki a Mercedest. Kérdés, hogy elvárható-e ilyen távolságnál egy ilyen sebességgel érkező autó ilyen gyors észlelése, ám hozzátette, hogy ha a Citroën szabályosan hajtja végre a kanyarodást, akkor két másodperccel később lépi át a felezővonalat, így elkerülhető lett volna a baleset.

Személyiségzavara van, de nem elmebeteg

Az eljárás alatt igazságügyi szakértő is vizsgálta M. Richárdot, összesen hat személyiségtesztet végeztettek vele, melyekből egyértelműen kiderült, hogy a férfi nem elmebeteg, személyisége viszont

Gellér Csilla szakértő szerint M. Richárd szocializációja során kialakult személyiségszerkezete alkalmatlanná tette a vezetésre, és a baleset pillanatában is alkalmatlan volt arra.

A férfit igazságügyi elmeorvos szakértő is megvizsgálta, aki lényegében ugyanarra a következtetésre jutott, mint a kirendelt pszichológus szakértő: M. Richárdnak személyiségzavara van, amely visszavezethető arra, hogy 16 éves kora óta tartotta el saját magát, az éjszakai életben szocializálódott, börtönviselt, ám „jelenleg és a cselekmény elkövetésekor sem szenvedett kóros elmeállapotban”.

A védelem egyébként készíttetett egy magán-szakértőivéleményt is, mely „föltár egy gyermekkori hiperaktivitást, és levezet egy Borderline típusú érzelmi labilitást”, melyet szerintük nem lehet figyelmen kívül hagyni a vádlott, azaz M. Richárd esetében, éppen ezért indítványozták Szeles Géza szakértő meghallgatását is, de erről később dönt csak a bíróság.

M. Richárd jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll, vagyis Budapest területét nem hagyhatja el. A tárgyalás végén arra kérte a bírót, hogy ezt szüntesse meg, mert az ünnepek alatt meglátogatná vidéken élő, idős, beteg rokonait, de a bíróság az indítványt – az ügyésszel egyetértve – elutasította. Már csak azért is, mert a halálos baleset tárgyalása mellett több büntetőeljárás is folyamatban van ellene.