Vanda, Paula
-2 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Közigazgatási bíróság: volt, nincs

D NOE20191203004
2019.12.10. 12:11

Elfogadta az Országgyűlés az ellenzék alaptörvény-módosítását, ami korrigálná és visszaállítaná az alaptörvény szövegét a közigazgatási bíróságok tervét megelőző állapot szerint. A javaslatot a Párbeszéd képviselői nyújtották be, hogy az alaptörvényből kikerüljön a közigazgatási bíróság fogalma.

A módosítást megszavazták a Fidesz, a KDNP, a Párbeszéd, az LMP és a Jobbik képviselői, illetve a Mi Hazánk független parlamenti képviselői. 

Az Országgyűlés a hetedik Alaptörvény módosítással az Alaptörvénybe emelte a közigazgatási bíróságokat, valamint a Közigazgatási Felsőbíróságot. Az ellenzéki javaslat  a kormány nyilatkozataival összhangban visszaállítaná az  alaptörvény bíróságokra vonatkozó bekezdéseit a hetedik módosítást megelőző állapotba.

Ezt azt jelenti, hogy a kormány hajlandó ellenzéki javaslatra törölni az alaptörvényből az azóta visszavont önálló közigazgatási bíráskodásról szóló tartalmi részeket. 

A Fidesz ezzel párhuzamosan azért nem tett le a bíróságok megregulázásáról, illetve a független ítélkezést évek óta befolyásolni igyekvő terveiről. Írtunk arról, hogy miközben közigazgatási bíróságok valóban nem lesznek, a kormány egy több tucat más jogszabályt is módosító csomagban rejtette el a bíróságokra vonatkozó legújabb, hasonlóképpen aggályos terveit.

Azzal, hogy Handó Tünde eddigi Országos Bírósági Hivatal-elnök alkotmánybíróvá választása után a kormány látványosan visszalépett a közigazgatási bíróságok létrehozásától, valójában csak azt jelenti, hogy nem egy új bírói szervezetben, hanem a rendes bírósági rendszerben, annak is a legfelsőbb szintjén, a Kúrián szerezne befolyást, de számos egyéb, most a parlament előtt lévő javaslata is arra a következtetésre juttatta az Amnesty Internationalt, hogy a kormány mégis jelentősen korlátozni kívánja a bírók függetlenségét.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke (elöl), Szatmáry Kristóf (b), mellette Mátrai Márta, a Fidesz parlamenti képviselői és Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 3-án. MTI/Bruzák Noémi