Ahogy erre ráment az önök élete, úgy az enyém is

• Pengeélen táncol egy kétszáz lakásos, kétmilliárdos lakóparkprojekt Veresegyházon.
• A tét, hogy a már beköltözött emberek elveszítik-e a lakásukat és rengeteg pénzt. Eddig csaknem hatvan feljelentés született.
• A beruházás mögött a polgármester, egy hitelező cég és a zűrös előéletű építtető közötti évtizedes kapcsolat sejlik fel. 
• Hármuk közös manőverezései többször is vitathatók voltak, de eddig mindig sikerült valahogy kikászálódni a projektekből. Az építtető most sarokba szorítva érzi magát, és kompromittáló dolgokat állít az üzleti kapcsolataikról.

Fel fogom akasztani magam, mindenkit odahívok, az önkormányzatot, a hitelezőt, a vállalkozót.

8 hónapos terhes vagyok, háromféle vérnyomáscsökkentőt szedek, nem szeretném a leendő családomat kitenni ennek, azért jöttem el, mert segítséget várok, tehetetlenek vagyunk. Két éve be kellett volna fejezni az építkezést.

Hogy Veresegyházon egyre nagyobb a 200 lakásos Gyermekliget lakópark körüli bizonytalanság, azt a fenti idézetek jól mutatják. De hogy hol tart a helyzet, az a beruházó szavaiból tűnik ki igazán:

Nem fogok ebbe belerokkanni, inkább vállalom a következményeket, leülöm vagy bármit megteszek, de hogy ne lássam a gyerekeimet felnőni, azt nem engedem. Ugyanúgy, ahogyan erre ráment az önök élete, úgy az enyém is.

A vállalkozó mindezt azután mondta, hogy közölte: az egész ügyhöz a polgármesternek is köze van, még ha csak a jószolgálati nagykövet szerepét akarja is eljátszani.

Mi ez az egész?

Nem egyszerűen egy finanszírozó (hitelt nyújtó) és egy beruházó (a hitelt igénylő és abból építkező vállalkozó) kétmilliárd forintos vitájáról van szó Veresegyházon, ahol több mint 200 lakás tulajdonosát fenyegeti a veszély, hogy a beruházó tartozása miatt elveszítik részben vagy egészben kifizetett lakásaikat. Évek óta várják, hogy lakásaik teljesen elkészüljenek, tulajdonukba kerüljenek, és a hitelező levegye az ingatlanokról a jelzálogot. A beruházó a hitelező felé fennálló adósság átstrukturálását tervezi, ám a közvetítő szerepet ígérő önkormányzattal és a finanszírozóval mindeddig nem sikerült megállapodni. Közben pedig már nyomozás is indult az ügyben. Az ostor így végül a lakókon csattanhat, amikor

• az építkezéssel több mint egy évet csúszó, az alvállalkozók felé is tartozó beruházó újabb önrészt kér a vevőktől – akik hitelből fizetnék a lakás többi részét, de használatbavételi engedély híján azt még nem kaphatták meg a banktól;
• a lakók használatbavételi engedély nélkül a cég hozzájárulásával ugyan már bent laknak, de a beruházó a közmű lekapcsolásával fenyeget, ha „áskálódnak”;
• a beruházó váratlanul visszamenőleg számláz közműveket, amelyek a lakások használatbavételi engedélye híján nem is írhatók a lakásaikat már kifizetett, reménybeli tulajdonosok nevére (emiatt volt a fent idézett, múlt heti segítségkérő találkozó a polgármesternél);
• az adásvételi szerződésben lévő árat a beruházó újraszámolta egy értékbecsléskor, így utólagos áremeléstől tartanak a vevők – akik használatbavételi engedély híján még mindig nem lakások, hanem a telek egy bizonyos hányadának tulajdonosai.  

Annak ellenére is, hogy a vállalkozó korábban már becsődölt, és 2010-ben építési vállalkozói tevékenységével összefüggésben felfüggesztett börtönt is kapott.

A hozzá köthető cégeket az önkormányzat azzal segítette, hogy telkeket adott el neki, és újabb építkezések beindításához segítette hol kamatmentes hitellel, hol azzal, hogy közbenjárt egy finanszírozó bevonása érdekében: ez a Travill Invest Zrt., amely több évtizede folyamatosan hitelt biztosít az önkormányzatnak, és a polgármester szerint húszéves üzleti kapcsolatuk tökéletes bizalmon alapul.

„Elveszünk ebben a Bermuda-háromszögben” – mondta egy lakó a Travill Invest–Pásztor Béla–Gábor Csaba háromszögre utalva. Kétségtelen, hogy a három szereplő viszonya nélkül nem érthető a vállalkozó eddigi legnagyobb projektje, a csaknem kétszáz lakásos Gyermekliget I. és II. bizonytalan helyzete sem, és önmagában nem magyarázható a vállalkozó kizárólagos felelősségével.

Veresegyház hamar mínuszba szaladt

„Célszerű lenne belőlem bűnbakot csinálni” – mondta Gábor Csaba az Indexnek a Gyermekliget lakópark kapcsán. Ő továbbra is biztos benne, hogy a számok egybevágnak, az építkezések befejezése tartható, annak ellenére is, hogy a korábbi hitelmegállapodást 2018 februárjában felmondta a Travill Invest, és követeli vissza az addig adott pénzt.  A vállalkozó szerint korábban a Travill Invest, most pedig az önkormányzat szeretné megszerezni áron alul az összes – Gábor szerint hatmilliárd forint értékű – ingatlant, ami után az önkormányzat külön megállapodással, tíz év alatt rendezné a Travill Invest felé a vállalkozótól átvállalt – engedményezett – kétmilliárdos tartozást.

Pásztor Béla azt mondta, hogy ez csak úgy megy, hogy az önkormányzat átveszi a tartozást, én mindent átadok, veszem a bőröndömet, és eltűnök. De én egy bűncselekményben nem akarok részt venni

– mondta Gábor Csaba, aki szerint a polgármester az ingatlanokat azért venné át, mert így olyan vagyonhoz juthatna, amellyel megint megoldja likviditási problémáit. „A pénzügyi mutatvánnyal a kormányzat jóváhagyását játszanák ki, ami ahhoz kellene, hogy a polgármester régi barátja, a Travill Invest Zrt.-t vezető Vilmányi Kis László bevonásával hosszú lejáratú hitelhez jusson” – vélte a vállalkozó.

Szerinte a kormányhivatali jóváhagyást nem kapná meg a település a hitelfelvételhez, tekintettel az önkormányzat jelenleg is fennálló tartozásaira. 

Kisegítések, vádak, összefonódások

Az önkormányzat helyzetét ismerők szerint a január-február pénzügyileg mindig „érzékeny időszak”, ezért is létezik az a gyakorlat, hogy a helyi vállalkozóktól előbb kérik be az iparűzési adót, esetleg olyan többletbefizetést, amelyet egy későbbi önkormányzati megbízással kiadott munka elvégzése során kaphatnak vissza. A helyi vállalkozók állítólag ezt tudják, ezért is sietnek az önkormányzat segítségére, bízva Pásztor Bélában.

Gábor Csaba azt állítja, hogy fizetett ilyen módon, így kisegítve az önkormányzatot az átmeneti pénzzavarból. Korábban pedig a vállalkozó arról tájékoztatta a neki dolgozó, de ki nem fizetett vállalkozókat, hogy vállalkozása, a TP Komplex „az építkezéssel nem összefüggő” kifizetéseket teljesített, „nulla munkáért” 40-120 millió forintos értékben több, az önkormányzatnál tisztséget vivő személynek. Kapott a pénzből állítása szerint a Gyermekliget beruházást elkezdő TP Komplex társtulajdonosa, Csikós István is, aki egyúttal az önkormányzati Városfejlesztő Kft.-nek volt az ügyvezetője.

Pásztor Béla korábban az Indexnek elmondta: nem tud ilyen kifizetésekről, Gábor Csaba erről szóló levele nem jutott el hozzá.

„Nettó hazugság hogy nem kapta meg. A levél tartalmáról többször személyesen is egyeztettünk a polgármesterrel” – mondta Gábor Csaba. Ráadásul nemcsak hogy értesült a kifizetésekről a polgármester, hanem azok az ő utasítására történtek: így kapott a polgármester jelenlegi tanácsadója, az önkormányzat pénzügyi bizottságának korábbi vezetője több mint 40 millió forintot a cég másik tulajdonosán, Csikós Istvánon keresztül, akinek fia a cégtől 25 milliót kapott a lakóparkban lévő lakás mellé, amelyben él és amelyet „ingyen akar megszerezni” – mondta Gábor Csaba.

A veresegyházi helyzetet ismerőkkel beszélgetve kitűnik, hogy nagy tekintélye van Pásztor Bélának, az önkormányzati testület pedig aláveti magát az ő döntéseinek. Elvégre ő világrekorder a legrégebb óta hivatalban lévő városvezető kategóriában, hiszen előbb tanácselnökként, majd a rendszerváltás óta polgármesterként vezeti a települést, 54 éve. A most 81 éves városvezető intézmény Veresegyházon.

Ha valaki azzal vádolná, hogy korrupt volna, azt én magam verném pofán

– hallottuk ezt olyantól is, aki amúgy nem támogatója Pásztornak.

A polgármestert ismerők nagyra becsülik, hogy Pásztor Béla elérhető, nem zárkózik el a kérdések elől, még a városvezetői gyakorlatáról legkevésbé sem hízelgően író Élni Veresegyházon oldal üzemeltetője is azt mondta, készséggel meghívják őt minden önkormányzati rendezvényre és ellentétben sok más hivatallal, az önkormányzat mindig kiadta az általa kért iratokat. 

„Nagyszerű stratéga” – mondják a polgármesterről, azt állítva, hogy „eddig mindig megtalálta a kiutat”, és egészében „Veresegyház sokat köszönhet neki”.

Régi telekmanőverek, ismert szereplők

Pedig volt feszültség az önkormányzatban. Pásztor Béla ellen egy jóval korábbi, 1997-es telekügylet kapcsán vádat is emeltek egy önkormányzati képviselő feljelentéséből indult nyomozás után, ám 2011-ben a bíróság felmentette a polgármestert, megállapítva: nemhogy kárt nem okozott az önkormányzatnak, de gyarapította is a vagyonát. 

Aztán egy másik, 2007-es telekügyletben kért állásfoglalást 2010-ben a pénzügyi bizottság elnöke a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivataltól. Azért csak 2010-ben, mert ekkor jutott az önkormányzat tudomására, hogy több önkormányzati telek gazdát cserélt, a vevő Gábor Csaba egyik érdekeltsége volt, ráadásul nem is fizette ki akkor teljesen a telkeket, csak sok évvel később.

Az ügylethez a vevő-vállalkozó Gábor az MKB Banktól kapott hitelt úgy, hogy az önkormányzat nevében Pásztor Béla a testület és a jegyző tudta nélkül kötelezettséget vállalt arra, hogy ha a hitelt nem fizeti vissza a vállalkozó a banknak, akkor a bankra szálló ingatlanokat visszavásárolja.

Ezzel kapcsolatban a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal válaszában megállapította:

• jogosulatlanul járt el a polgármester, amikor a képviselő-testület felhatalmazása nélkül döntött több telek eladásáról;
• majd jogosulatlanul járt el akkor is, amikor – szintén kihagyva a képviselőket – ahhoz is hozzájárult, hogy az ingatlanok tulajdonosaként úgy jegyezzék be a vevőt, hogy valójában még nem fizette ki a vételárat. 

Az MKB aztán élt is a lehetőséggel, hogy eladja az önkormányzatnak a telkeket. Ehhez viszont az önkormányzatnak pénzre volt szüksége. Az önkormányzat többsége jóváhagyta Pásztor Béla javaslatát, hogy ehhez a Travill Investtől vegyenek fel hitelt, 20 százalékos, a piacinál magasabb kamatra.

Jogi következménye nem lett az ügynek.

Az MKB bevonásának szokatlan részlete, hogy a bank képviseletében eljáró személy rokona később lakást vett Gábor Csabától, majd a bankot képviselő személy átigazolt ahhoz a takarékszövetkezethez, amely szintén szerződéses viszonyban volt a Gábor Csabához köthető vállalkozásokkal, és utólag vitatható megalapozottságú fedezetigazolást is kiállított neki.

Miután az önkormányzat visszavásárolta a telkeket, azokat újfent értékesítette – ezekből később Gábor Csabához köthető cég ismét vásárolt, a bizalom tehát a sikertelen ügylet után nem bomlott meg Pásztor Béla és Gábor Csaba között. 

A tartozás indította be a Gyermekligetet

A 2007-es ügylet nyomán tehát még mindig tartozott az önkormányzatnak Gábor Csaba cége a telkek vételárának egy részével. Ezt rendezni kellett, ehhez alakult meg a TP Komplex – a már említett Csikóssal –, amely egy éves lejárattal 92 millió forint kamatmentes kölcsönt kapott az önkormányzattól. Így vásárolt telket, megkezdve több lakásépítést, köztük a Kertész utcait – ez lett később az önkormányzati bérlakásprogram. Az ingatlanokat az önkormányzat később meg is vásárolta a TP Komplextől, igaz, Gábor Csaba szerint a megállapodáshoz képest sokkal alacsonyabb áron.

2017-ben pedig elindulhatott a Gyermekliget beruházás is, szintén a Travill Invest kétmilliárdos hiteléből, ehhez szintén Pásztor Béla járt közben. És itt kanyarodunk vissza a cikkünk elejéhez.

A Travill Invest elmondása szerint nem tudtak arról, hogy ebben az ügyletben Gábor Csaba is szerepet fog kapni. Az ottani információk szerint korábbi együttműködésük sem volt zökkenőmentes, ezért nem örültek Gábor Csaba megjelenésének a TP Komplexben.

2018 elejére vita támadt a felek között – a Travill Invest szerint Gábor Csaba a megállapodás ellenére a vevőktől beszedett pénz egy részét nem a Travill Invest felé utalta – a finanszírozó ezért felmondta a szerződést. Gábor Csaba szerint semmit nem tett a cég tudta nélkül, hiszen annak képviselője pontosan követhette a TP Komplex minden ügyletét, szabad bejárása, rálátása volt mindenre, belső ellenőrként négyórás munkaviszonyban állt a TP Komplexszel. Ha volt is olyan lakásvásárló, akinek befizetett összege nem ment a Travill Invest számlájára, az olyan ingatlan megvásárlására ment el, amelyre a Travill Invest jelzálogot jegyzett be – mondta Gábor Csaba. Igaz, a Travill Invest szerint az ingatlanvásárlás külön forrásból biztosított ügylet volt.

A pénz tehát Gábor Csaba szerint megvan, és a hitelező mindenről tudott, így az csak ürügyet keresett arra, hogy felmondja a szerződést. A valós ok a vállalkozó szerint az, hogy a TP Komplexben a hitel folyósításakor résztulajdonos volt a Travill Invest tulajdonosa, Vilmányi Kiss László, ami egy pénzügyi szolgáltató esetében szabálytalan. Vilmányi Kiss megvált hamar megvált érdekeltségétől – ismét Csikós István lett a tulajdonos –, de Gábor szerint tartva a szabálytalanság következményeitől fel akarja számolni az általa meghitelezett projektet birtokló céget, amelynek fedezetként adott ingatlanjai sokkal nagyobb értéket képviselnek.

A drágulással és a rezsivel sakkban tartva

A Travill Investnek jelzáloga van többek között a Gyermekliget épületein is:

• a megépült, de használatbavételi engedély híján nem albetétesíthető első ütemen, ahol eközben csaknem mind a száz lakásban laknak,
• és az építkezés kezdetén járó második ütemben, amelynek felépítésére Gábor Csaba új cége az Ecomont Trade már közel egymilliárd forintot beszedett, de egyelőre az önkormányzat értékelése szerint átlagosan 37 százalékos készültségi fokon áll és most legfeljebb 890 millió forintot ér.

A jelzáloggal terhelt ingatlanok összértéke Gábor Csaba szerint hatmilliárd forint. Ezek jelentős részére a vevőktől már bejött a pénz, a tartozás a hitelező felé viszont nem rendeződött, így az ingatlanokon lévő jelzálog sem került le. Amikor Gábor Csaba azt mondja, hogy a legrosszabbnak mondható esetben, eladva minden ingatlant mindenki a pénzéhez juthat, akkor valójában a lakókra terhelhető veszteségről beszél:

amely újraértékesítés esetén lényegében kamatmentesen finanszíroztatná meg az első körös vevőkkel az építkezést. 

Gábor Csaba egy szeptemberi lakossági fórumon egyértelműen kimondta, hogy nem ez a célja, de a reorganizációs tervben megadott számok mégis ezt sejtették, amikor az ingatlanok értékének újbóli becslésekor egy olyan táblázatba foglalta a lakásokat, amelyekben megadta a kifizetett vételárat és „be nem fizetett összegként” megjelölte azt a különbözetet, amely az akkori és a mai árak között van.

Ebből úgy tűnt, ezt az összeget követelné a vevőktől. Az Indexnek azonban Gábor Csaba azt mondta, erről nincs szó, csupán a fedezet mai értékét akarták ezzel jelezni. Állítása szerint tehát nem merül fel, hogy mai árat követelne a lakóktól utólag a lakásokra, amelyeken továbbra is a Travill Invest jelzáloga van és amelyek továbbra sem önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanok, miután az építkezés befejezésének hiányában nincs rájuk használatbavételi engedély. A lakók tehát továbbra is egy osztatlan közös tulajdonban lévő telek részarányos tulajdonosai.

Gábor szerint a Travill Invest nem hajlandó a jelzálog levételére vonatkozó előzetes hozzájárulást adni azoknak sem, akik igazolhatóan a Travill Investnek fizették ki a lakásuk árát, a vállalkozó 17 ilyen lakásról tud. A Travill Invest szerint viszont ezt három lakás esetében megtették, és akiktől teljesen befolyt a lakás vételára, azokkal gond nélkül sikerül majd elszámolni. Hozzájárulást a jelzálog törlésére azonban hiába adtak, mert amíg nem albetétesíthetők a lakások – tehát nincsen külön helyrajzi számuk – nem is lehet külön törölni a jelzálogot, így a többi, jogilag még nem létező lakás esetén sincs értelme a hozzájárulásnak.

Bonyolultabb a helyzet azoknál, akik később – miután a Travill Invest felmondta tavaly februárban a szerződést a TP Komplexszel – már más cég számlájára fizették be lakásuk árát. 

A napokban felszólítást kaptak a Gábor Csabától a lakók, hogy fizessék ki a most kiszámított rezsihátralékukat. Ez, az akár 20 hónapra utólag felszámított a 450 ezer forintot is elérte. A helyzetet bonyolítja, hogy a lakók egy bizonyos összeget eddig is fizettek a cégnek, volt, aki mérőóra alapján, volt, aki anélkül. Mindezt úgy, hogy a közművek – az ingatlanok használatbavételi engedélye híján – nem is írhatók a lakások tulajdonosaira.

Korábban a vállalkozó azt mondta, ezeket az összegeket nem kérik, hiszen a háznak nincsen használatbavételi engedélye, így ez afféle kompenzáció a bizonytalan helyzetért.

A lakók azt sem látják biztosítottnak, hogy ha kifizetnék a vitatható jogalappal kért összeget, akkor sem merülhetne fel annak a veszélye, hogy leáll a fűtés, víz, villany. Ehhez tudniuk kéne azt is, nincs-e a tartozással terhelt cégnek elmaradása a szolgáltatók felé, amelyekkel ő van szerződéses viszonyban. Gábor Csaba közölte: a közművekkel szerződésben lévő cégnek nincsen ilyen tartozása.

Jön a végrehajtó?

Az igazi veszély azonban nem a rezsiről folyó vitában rejlik: a jelzálog nem véletlenül van az ingatlanokon, előbb-utóbb végrehajtó jöhet értük. A fizikailag lakható – bár késznek nem mondható – első ütem csaknem száz lakása esetében a végrehajtás az előkészítés alatt lévő, a Travill Invest és Gábor Csaba érdekeltségei közötti per miatt felfüggesztés alatt van, az egymilliárd forintból az építkezésben nagyjából félúton levő második száz lakás esetében viszont a végrehajtásnak nincs akadálya. A Travill Investnél jelezték: valójában ettől még messze van a helyzet, időpont sincs kitűzve, ha lenne akkor még utána is még 60 nap áll rendelkezésre, ami alatt még bőven alakulhat úgy a helyzet, hogy csak felfüggesztésig jut az ottani végrehajtás is.

Gábor Csaba szerint ha a Travill Invest – és az önkormányzat – valóban a helyzet rendezésére és nem az ingatlanok áron aluli megszerzésére törekedne, akkor volna megoldás. Ehhez létrehozott egy reorganizációs tervet, igaz, az ott közölt számokat a polgármester nem találta meggyőzőnek, legalábbis erre utalt, hogy Gábor Csaba szerint az önkormányzat továbbra sem állt az ő reorganizációs terve mögé. Sőt, a vállalkozó szerint a rendezést az önkormányzat adminisztrációs eszközökkel hátráltatja is.

„Pontosan tudom, hogy mi zajlik a háttérben, a polgármester két éve a saját malmára akarja hajtani a vizet. Nem tartok igényt a közbenjárására” – mondta Gábor Csaba a fórumon. Szavait visszautasította a polgármester, jelezve, hogy semmilyen módon nem érintett az önkormányzat a beruházásban, amelyhez hasonló botrány még nem volt Veresegyházon.

A lakók továbbra is az önkormányzattól várják a közbelépést, és a hatóságoktól, legalábbis azok, akik már tettek rendőrségi feljelentést. A lakók egy része a napokban levélben Áder Jánoshoz is fordult, bízva abban, hogy a köztársasági elnök informálása előre mozdíthatja az ügyet.

A fórumon egyelőre addig jutottak, hogy Gábor Csaba ígéretet arra, hogy nem kapcsolják ki a közműveket. Ez azonban még nem jelenti az ingatlan helyzetének megnyugtató rendezését.

Ezt jó lett volna elkerülni

Az önkormányzat jogilag nem érintett az ügyben, Pásztor Béla azonban úgy látja, valóban jó lett volna elkerülni, hogy Gábor Csaba egy ilyen projekttel fusson zátonyra. A polgármester szerint sem mentek zökkenőmentesen a korábbi projektek, de „valahol a végén egyenesbe jött, és a lakások az emberek megelégedésére elkészültek.”

„Nem mondhatott az önkormányzat indok nélkül nemet, ha volt forrása a beruházáshoz. Gondoltam ugyan erre, de az önkormányzat kezében ehhez nem volt eszköz. Ez olyan, mint a bolt, ha a vevő jön, nem mondhatom, hogy az ő pénze nem jó” – mondta Pásztor Béla.

Az sem lehetett akadály, hogy volt már csődbe vitt cége Gábor Csabának, hiszen „az önkormányzat nem nyomozóhatóság, mi nem vizsgálódhatunk. Ha alakított egy új céget, amely nem okozott bajt senkinek, miért ne kaphatta volna meg a lehetőséget ugyanúgy, mint bárki más” – mondta a polgármester, elismerve, hogy a Gábor Csaba kapott ugyan bizalmat, de nem többet, mint mások.

„Ha nekünk dolgoznunk kell azon, hogy valaki kikerüljön a bajból, benne van, hogy becsapnak. De abban bízunk, hogy az emberek becsületesek” – mondta a polgármester, aki a 2007-es telekügyletről és a TP Komplexnek adott hitelekről későbbre ígért részletes tájékoztatást.

(Borítókép: Huszti István  / Index)