Nem titkolhatja tovább felívelésének részleteit a Tiborcz-féle Elios

Jogszerűtlenül tagadta meg a gyáli önkormányzat az Elios Innovatív Energetikai Zrt-vel kötött szerződés jelentős részének kiadását, derül ki egy bírósági döntésből. A Transparency International (TI) Magyarország nyert ugyanis az önkormányzattal szemben indított adatigénylési perben, az ítélet pedig olyan megállapításokra jutott, amelyek az Elios-szal szerződő más önkormányzatok adatkiadási gyakorlatában is fejleményeket hozhatnak.

Bebizonyosodott ugyanis, hogy nem tekinthető üzleti titoknak a világítás-korszerűsítési megbízások ellenértéke, árképzésre és az állami vagyon hasznosításával kapcsolatban felmerülő semmilyen egyéb adat sem.

Gyál 2014-ben pályázott a közvilágításának korszerűsítésére, és erre a célra 260,4 millió forint állami támogatást kapott. A város 2015-ben kötött kivitelezési szerződést az Elios Zrt.-vel 193,6 millió forint értékben. A közbeszerzési eljárás részleteinek lehet jelentősége, éppen ezért fontos emlékeztetni arra: az akkoriban a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios úgy kapta meg a megbízást, hogy drágább ajánlatot adott, mint a közbeszerzésen elinduló másik ajánlattevő, utóbbi azonban egy apróság miatt elbukta a pályázatot: kizárták az eljárásból (ahogyan ugyanezt a céget egy rakás másik városban is kizárták az Elios-szal szembeni versenyből).

Így Tiborczék arattak, és lámpát is cseréltek, Gyál pedig szinte sötétbe borult. 2017. októberében legalábbis az RTL Híradója arról számolt be egy riportban, hogy a közvilágítás korszerűsítése óta Gyál egyes részein sötét van, és a helyi civilek, az Eleven Gyál által megrendelt fénymérés is azt igazolta, hogy nem megfelelő a LED-es közvilágítás fénye. Azóta ezt civilek igyekeztek javítani, miközben az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios által elnyert több más közvilágítási megbízással együtt a gyálit is alaposan megvizsgálta, és 2017 októberében elküldte a település polgármesterének az észrevételeit. Az önkormányzat szerint a gyáli beruházással nem volt és nem is lehetett semmiféle gond, sőt rengeteget megtakarítottak a korszerűsítéssel.

Eddig sötétben maradhattak

Ezzel szemben az OLAF szerint Gyál EU-s pályázata – több másikhoz hasonlóan – felülről irányított volt, és személyi összefonódásokra is bukkantak. Minderről azonban máig sem kaphatott teljes képet a hazai nyilvánosság, mert az önkormányzat 2017-ben az Eleven Gyál kérése ellenére, az Elios üzleti titkainak a védelmére hivatkozással megtagadta a legfontosabb, az Elios konkrét árajánlatára vonatkozó adatok kiadását. Ezt a döntést aztán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is megvédte, ezért, más választása nem lévén a gyáli civileknek, a TI-Magyarországhoz fordult, amely nem engedte el az Elios-ügyet. A korrupció ellenes szervezet 2019 januárjában Gyálhoz fordult közérdekű adatigényléssel, így az évek során nyilvánosságra került vállalkozási szerződés és annak mellékletei kiadása mellett kérte

• az Eliosnak pontosan kifizetett összeg,
• valamint a megtakarított összeg megjelölését,
• továbbá a kifizetési igénylések,
• a teljesítési igazolások, továbbá
• az átadás-átvételi jegyzőkönyvek kiadását is.
• És természetesen az üzleti titokként kezelt árajánlatot is.

Ez utóbbit következetesen nem kapták meg. Most, az ítéletből derült ki, hogy

A közbeszerzési törvény ugyanis megengedi ezt, az ajánlatot tevő vállalat maga jelölheti meg, hogy az ajánlatában foglalt mely adatokat tekint üzleti titoknak. Az Elios alaposan ki is használta ezt a lehetőséget, amikor 2015 táján tucatnyi helyhatósággal szerződött megegyező, vagy hasonló megbízásokra.

A bíróság ítéletében azonban felülírta ezt a gyakorlatot és leszögezte, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága elsőbbséget élvez.

A Budakörnyéki Járásbíróság december 10-én kimondta, az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, és ugyanilyen közérdek azoknak a feltételeknek a megismerhetősége is, amelyek kétségtelenül az ellenérték, azaz az állami vagyon hasznosításából befolyó összeg kialakításakor feltételként kerülnek meghatározásra.

Magyarán az Elios állami, önkormányzati és akár – ennek a végkimenetelt ismerve lehet jelentősége – uniós forrásból, azaz közpénzből kifizetett megbízási szerződéseinek részletei

mind olyan adatoknak minősülnek, amelynek nyilvánosságra kerülésére a vonatkozó jogszabályi rendelkezések tükrében az Elios Zrt.-nek számolnia kellett.

Így tehát a vállalkozás hiába élt a közbeszerzési törvény adta jogával, a bíróság azt állapította meg, hogy az eljárása önkényes volt és meg nem engedett valós indokok nélkül korlátozta a közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok Alaptörvényben foglalt megismerésének a jogát.

Az a vállalkozás ugyanis, amely közbeszerzéseken kíván indulni, illetve önkormányzatokkal kíván szerződni, fel kell készüljön arra, hogy megbízásának részleteit, így az általa megszabott árazás okát és körülményeit is joga van megismerni a nyilvánosságnak.

Előre kikötötték, mit titkolnak

Az ítéletből kitűnik: Gyál eredetileg európai uniós pályázaton nyert nemzeti előfinanszírozású forrást a projektre, méghozzá a 2015. február 19-i támogatói okirat szerint 260.488.240 forint összegű vissza nem térítendő támogatásra lett jogosult egyrészt a Kohéziós Alapból, másrészt a hazai központi költségvetésből. Egy hónappal később, 2015. március 24-én a város vezetése vállalkozási szerződést kötött az Elios Innovatív Energetikai Zrt.-vel, ugyanakkor

A szerződés alapján Tiborczék 193.620.000 forint nettó vállalkozási díjjal vállalták el a gyáli munkát. A "vállalkozási díj tételezését és műszaki tartalmát a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező árajánlat" tartalmazta, ám ennek az 5. számú mellékletnek a kiadását Gyál tehát mindeddig megtagadta, az Eliosra és az adatvédelmi hatóság korábbi állásfoglalásra hivatkozva.

A Transparency International Magyarország jogi képviselője ellenben a magyar alaptörvényre, és a vonatkozó jogszabályokra hivatkozott, így érvelve, hogy az Elios nyertes árajánlata és annak részletezése, azaz az, hogy konkrétan, mely anyag, tervezés, kivitelezési munka, milyen áron, milyen feltételekkel képezte megbízási díjuk részét, igenis közérdekű adatnak minősül. Annál is inkább, mivel a vállalkozási szerződés csak általánosságokat rögzített, azt tartalommal ténylegesen éppen a fent is említett melléklet tölti meg, az pedig nem lehet vitás, hogy a vállalkozói díj közpénznek minősül.

A járásbíróság emlékeztetett arra, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján nem korlátozható, de végképp nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közadatok nyilvánosságára vonatkozó törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. Ráadásul a bíró az ajánlat részletezésében sem ismert fel egyetlen olyan információt sem, amely üzleti titkot képezne, ezért nyilvánosságra kerülése az érintett vállalkozó piaci pozícióját hátrányosan érintené, számára aránytalan sérelmet okozva.

Az ítélet érvelése azért is precedensértékű, mert kiemeli: "az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, és ugyanilyen közérdek azoknak a feltételeknek a megismerhetősége, amelyek kétségtelenül az ellenérték, az állami vagyon hasznosításából befolyó összeg kialakításakor feltételként kerülnek meghatározásra". Ráadásul a bírói indoklás szerint ezzel, közbeszerzési indulóként az Eliosnak előre számolnia is kellett.

Már csak erre hivatkozva is arra utasította Gyál önkormányzatát a bíróság, hogy adja ki a vonatkozó mellékletet, méghozzá díjmentesen. Az ítélet 15 napos jogerőre emelkedéssel számolt, de az önkormányzat meglepetésre még karácsony előtt kiadta az eddig titkolt dokumentumot. Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója az Indexnek azt mondta, azért tartja fontosnak, hogy kiderüljenek az Elios által közvilágítás-korszerűsítés címén megvalósított beruházások részletei, mert a magyarországi nyomozó hatóságok és az ügyészség nem derítették fel azt, hogy mi történt pontosan.

Miközben bárki józan magyar ember maga is meggyőződhet a gyenge minőségű kivitelezés következményeiről, és az Európai Bizottság is észlelte a súlyos szabálytalanságokat, addig a rendőrség és az ügyészség idehaza mossák a kezeiket. Pedig ahhoz tényleg súlyos dolognak kell történnie, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF maffiamódszerekkel jellemezzen egy eredetileg uniós pénzből finanszírozott projektet. És ebben az esetben súlyos dolog is történt: személyi összefonódásoktól és az összeférhetetlenség legkülönfélébb megvalósulási formától hemzsegtek az Elios-ra testre szabott, előre lezsírozottnak tűnő projektek. A hatóságok szándékos tétlensége ellenében nem tehet semmit a TI-Magyarország, azt azonban semmi nem tiltja, hogy megtudakoljuk az egyes konkrét közvilágítási beruházások árazását

– fogalmazott.

Ligeti Miklós szerint a mostani nemcsak azért fontos győzelem a TI-Magyarország számára, mert kiemelkedő jelentőségű ügyről van szó, hanem azért is, mert más ügyekben is egyre gyakrabban és egyre gátlástalanabbul hivatkoznak a közpénzes beruházások körében is üzleti titokra az adatkezelők. "Ezért nem lehet eléggé örülni annak, hogy a bíróság korlátok közé szorítja a közpénzek körében is újfent elharapódzó titkolózási hajlamot", tette hozzá.

És lőn világosság

A most kiadott költségszámítás alapján

• a kiviteli terv elkészítése bruttó 4 millió 953 ezer forintba,
• a korábbi 1956 lámpatest bontása 24 millió 841 ezer forintba,
• 6 különböző típusú, így összesen 1956 új lámpatest pedig összeadva bruttó 216 millió 103 ezer forintba került Gyálnak 2015-ös áron. (Utóbbiak esetében, csak a példa kedvéért olyan LED-eszköz is fellelhető az árajánlatban, amelyből 60 darab 13 millió 639 ezer forintba kerül)

Az árak szakértői megítélésére persze összehasonlítás nélkül aligha van mód, a helyiek számára pedig a nagyobb gond az, hogy a gyáli közvilágítás problémái máig megoldatlanok. Az Eleven Gyál civil közösség 2016 óta foglalkozik a városi közvilágítási beruházással, sőt, az elsötétült mellékutcák jobb közvilágításáért is sokat tettek; fénymérést rendeltek, adatbázist építettek a hiányzó lámpatestekről, jelezték a veszélyesen sötét kereszteződéseket és elérték, hogy szereljenek fel lámpákat egyes kritikus helyeken.

Homoki Andrea, a Civil Kollégium Alapítvány által támogatott közösségszervező ugyanakkor az Indexnek azt mondta, fontos, hogy ezek az adatok nyilvánosan hozzáférhetőek, de

Ezek pótlására pedig egyelőre nincs politikai döntés, holott ők elkészítették a vonatkozó költségvetést, amelyet előterjesztésként eljuttattak az illetékeseknek. Noha egyelőre ez még érdemben nem került a képviselő-testület elé, a régóta húzódó problémára január végén születhet megoldás, méghozzá felhasználva a városvezetés szerint éppen a LED-korszerűsítéssel elért éves megtakarítást. Az Eleven Gyál látványos akciókon mutatta meg, hogyan borult sötétbe a város mellékutcáinak nagy része az Elios-beruházás után, hiszen a korábbi rossz gyakorlatot követve, nem minden lámpaoszlopra szereltek lámpatestet és ezek gyengébb fényereje és kisebb hatóköre tovább rontotta a fényviszonyokat.

Nincs itt semmi látnivaló?

Tiborcz István az Elios nevű céggel vált nagypályás vállalkozóvá. Az akkor még Orbán-közeli Simicska környezetéből önállósodott cég első nagy biznisze (bizniszsorozata) az volt, hogy önkormányzatoknak csinált EU-s támogatásból finanszírozni tervezett energetikai, közvilágítási beruházásokat. Gyál mellett Tiborczék cége máshol is tarolt a közvilágítási pályázatokon: Hódmezővásárhelyen, Hévízen, Balatonfüreden, Kecskeméten, Szekszárdon, Dunaújvárosban, Mezőhegyesen, Sopronban, Hatvanban, Kalocsán, Bácsalmáson, Bicskén, Óbudán és Zalaegerszegen is.

Aztán az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017 júniusában kiadott éves jelentése szerint tíz esetet vizsgáltak Magyarországon az uniós források felhasználásával összefüggésben, ennek nyomán pedig nyílt ajánlást fogalmaztak meg a helyi hatóságoknak hét esetben. Szabálytalanságokra és összeférhetetlenségre hivatkozva az EU által támogatott közvilágítási projektek ügyében az OLAF nyomozás megindítására tett javaslatot az Elios Zrt., a projektek fővállalkozója esetében. Az OLAF vizsgálata szerint a projektek elnyerésére az Elios és a velük együtt dolgozó cégek - például az úgynevezett közbeszerzési tanácsadó - egy jogilag is vitatható rendszert építettek fel, amelyben sorozatban nyerték el a megbízásokat.

Az OLAF a vizsgálata végén azt javasolta, hogy a teljes támogatási összeget vonják vissza Magyarországtól. Ezután a magyar kormánynak volt lehetősége tárgyalni az Európai Bizottsággal: érvelhettek volna amellett, hogy jogosan használták föl az EU-s pénzeket, és megegyezhettek volna Brüsszellel arról, hogy kevesebb támogatást vonjanak meg a projekttől. Nem ez történt: egy évvel később, 2019 februárjában kitudódott, hogy a kormány le is mondott a teljes támogatási összegről. Magyarán az eredetileg európai támogatással megvalósítani tervezett közvilágítás-beruházások számláit nem adta le Brüsszelben, így

Előzőleg, 2018 novemberében a Legfőbb Ügyészség bejelentette, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nem talált bizonyítékot a bűncselekményre, ezért annak hiányában lezárták a nyomozást, amelyet ugyanakkor többen is kezdeményeztek volna az Orbán vejének érdekeltségéből azóta már kikerült cég esetében. Mostanra pedig persze már azt is tudni, hogy más, az Elios Zrt.-t érintő eljárás nincs folyamatban Magyarországon.

Az Elios-ügy további részleteit ebben a cikkünkben magyaráztuk el közérthetően.

(Borítókép: Lengyel-Szabó Péter / Index)