Az ombudsmanhoz fordultak a kormány eltitkolt klímaügyi konzultációja miatt

A nyilvánossághoz Magyarországon csak véletlenszerűen eljutó uniós klímaügyi konzultáció miatt Kozma Ákoshoz, az alapvető jogok biztosához fordul Fülöp Orsolya, az Energiaklub korábbi szakmai igazgatója és Bakos Gábor, aki többek közt az ARC kiállítás szervezője, írja a 444.hu. A két magánszemély azért fordul az ombudsmanhoz, mert szerintük a magyar kormány megsértette az emberek véleménynyilvánítási szabadságát és áttételesen az egészséges környezethez való jogát.

November végén a határidő lejárta előtt három nappal derült ki, hogy a kormany.hu oldalon tulajdonképpen klímavédelmi konzultációt folytat a kormány, csakhogy erről alig tudott valaki. A nemzeti szintű társadalmi konzultációkat az Európai Bizottság írta elő a tagállamoknak a hosszabb távú klímavédelmi stratégiák elkészítéséhez. 

Miután a konzultáció híre a magyar sajtóban megjelent, a kérdőívet több mint 200 ezren töltötték ki. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium akkor azt közölte:  a kormány nem indított nemzeti konzultációt, csak a Brüsszel által előírt tájékoztatási formának tettek eleget a kérdőív közzétételével. Hollik István kormányszóvivő még világosabban fogalmazott: a konzultáció célja nem az volt, hogy megtudják az emberek véleményét, ezt csak Brüsszel írta elő, a kormány pedig eleget tett ennek.  

A kérdőív Magyarországon  november 18-án jelent meg, amelyet november 25-ig lehetett kitölteni. A z ombudsmannak szóló beadvány szerint a kormány még az általa hivatkozott uniós előírást sem tartotta be. Eszerint ugyanis észszerű időkeretet kell megadni a tájékozódásra és a részvételre. Ehhez képest a magyar kormány mindössze néhány napot szánt rá, nem sokkal azelőtt, hogy január elsején le kellett zárniuk a stratégiát.  Fülöpék ombudsmannak szóló beadványában több példát hoznak arra, hogyan oldották ezt meg más uniós tagállamok:

• Németországban egy másfél éven át tartó kutatást végeztek. Véletlenszerűen kerestek meg 70 ezer embert, akikkel írásban konzultáltak, közülük ötszázzal személyesen is interjúztak, végül 70 klímavédelmi intézkedést jelöltek meg. Másrészt összehívták az önkormányzatokat, az érintett civil szervezeteket és a szövetségi tartományok képviselőit, akik egy 66 intézkedésből álló listát állítottak össze. Ezeket a javaslatokat aztán egy vegyesbizottság egyesítette, amit átadtak a környezetvédelmi miniszternek. Az egész 2,5 millió euróba került.
• Franciaországban 9 hónapig tartott a konzultáció, ami főleg arról szólt, hogyan lehetne egyszerre csökkenteni a kibocsátásokat és az atomenergia részarányát az energiaellátásban. Náluk 170 ezer embert sikerült megszólítani online és személyesen, több mint ezer nyilvános rendezvényen, miközben összeültek az önkormányzatok, civilek, vállalatok és a parlamenti képviselők is, ahol külön tárgyalták a speciálisabb kérdéseket. 
• A litván kormány direkt azért működtet egy honlapot, hogy bárki követhesse és megérthesse a jogszabályokkal kapcsolatos tudnivalókat. Ezen a felületen lehetett hozzászólni a 2030-ig szóló litván klímastratégiához. Novemberben klímahetet tartott a környezetvédelmi minisztérium, ahol előadásokat, beszélgetéseket és ágazati vitákat tartottak az ország klímapolitikájáról.