Donát
1 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Több száz koponyacsontdarab miatt indult nyomozás a Pécsi Tudományegyetemen

2020.01.28. 13:19 Módosítva: 2020.01.28. 16:55

Emberi test tiltott felhasználásának gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda, miután a Pécsi Tudományegyetem egyik klinikáján 2019-ben legalább kétszáz koponyacsont-darabra bukkantak, írja a Szabad Pécs. A Népszava azt írja, a csontokat oktatási célokra használják: a szakorvosoknak ezen kell gyakorolniuk, hogy a csont fúrása közben egy millimétert se tévedjenek. 

2019 tavaszán egy egyetemi ellenőrzésen a PTE Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának egyik kulcsra zárt alagsori helyiségében több száz sziklacsontot találtak formaldehiddel töltött műanyag vödrökben. A sziklacsont az emberi fül mögötti páros koponyacsont. Benne helyezkedik el a közép- és a belső fül.

Csontok001-1536x1152

A kérdés az, honnan származnak ezek a csontok, és milyen célra használták őket. Az ügyben feljelentés született. A Nemzeti Nyomozó Iroda azt közölte: emberi test tiltott felhasználásának gyanújával folytatnak nyomozást. 

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja (PTE KK) megerősítette, hogy érkezett levél a hatóságtól, amelyben nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda. Az egyetem azt közölte:  maximálisan együttműködnek a hatósággal, és mindenben támogatják  annak munkáját. Mivel jelenleg is tart a hatósági eljárás, további információkat nem adhattak.

A feltehetően oktatási célokat szolgáló csontdarabok eredete egyelőre kérdéses. A Szabad Pécs úgy tudja, ezeket kizárólag olyan holttestekből “műtik ki”, amelyeket hamvasztásra visznek, a sziklacsontok eltávolítása után ugyanis a holttest nehezen állítható helyre.

Az egészségügyi törvény szerint ha az elhunyt életében nem tiltotta meg, akkor kórbonctani vizsgálat, hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás során szerv, illetve szövet oktatási, kutatási, és egyéb gyógyító célú felhasználásra eltávolíthatók a holttestből. A törvény azt is kimondja, hogy a kórbonctani, illetve a hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás elvégzése után a holttestet a kegyeleti szempontok figyelembevételével helyre kell állítani.  

A Szabad Pécs azt írja: a csontok lefoglalása után az egyetem rektorának kezdeményezésére a szenátus elfogadta " az oktatási célból, halottból történő szerv, illetve szövet eltávolításról és felhasználásról, illetve a holttesten végzett beavatkozás folyamatának szabályozásáról” szóló utasítást. A szabályozás a kutatómunkára nem vonatkozik, kizárólag az oktatásra. A rektori utasítás szerint az egyetem részlegeinek a patológiai intézet vezetőjétől egy formanyomtatványon kell igényelniük az oktatási célokra szolgáló szerveket és szöveteket. 

A Szabad Pécs szerint a fülgyógyászati klinikán is arra hivatkoznak, hogy nem történt sem szabálytalanság, sem törvényszegés, pláne nem bűncselekmény, csak korábban nem volt szabályozva ez a terület. 

A Népszavának részletesen válaszolt Gerlinger Imre, a klinika igazgatója. Ő arra a feljelentésben szereplő (és nem bizonyított) feltételezésre is reagált, hogy a klinikán esetleg üzletelhettek a csontokkal (a nyomozás továbbra is ismeretlen tettes ellen zajlik, a klinika igazgatója nem gyanúsított az ügyben). 

Gerlinger Imre azt mondta: a pécsi klinikának valóban nagy számú sziklacsontra van szüksége, ugyanis ahhoz, hogy egy orvos letegye a fülész szakvizsgát, legalább 15 ilyen csontot meg kell fúrnia, a szakorvosnak pedig további húszat ahhoz, hogy adjunktus legyen. E gyakorlat azért elengedhetetlen, mert műtét közben elég egy milliméter tévedés, s a fúró elvérezteti az artériát vagy a vénát, lebénítja az arcideget, maradandó károsodást okoz a beteg hallásában vagy egyensúlyszervében.

A fülészek számára a későbbiekben is fontos ez a gyakorlás. A pécsi klinika 1993 óta minden évben három napos tanfolyamot rendez azoknak, akik a sziklacsonton végrehajtott műtéti eljárásokat akarják gyakorolni. Egy ilyen tanfolyam bevétele 2,4 millió forint, amiből a műszer- és terembérletidíj fizetése után a klinikának 500-600 ezer forint marad meg, amit az intézmény műszaki feltételeinek javítására fordítanak.

Arra a kérdésre, hogy adott-e el valaha sziklacsontot másnak, Gerlinger Imre azt felelte: ilyenre nem volt példa, a csontokat a tanulni vágyó kollégák a saját kórházukban is beszerezhetik. A csakis tanulásra használható sziklacsontnak amúgy nincs komoly értéke, talán párezer forintot lehetne érte kapni. Gerlinger azt mondta: ő nincs efféle pénzekre rászorulva, a klinikavezető havi bére milliós nagyságrendű, ráadásul előfordul, hogy a hétvégeken külföldre megy műteni, s olyankor két nap alatt másfél millió a bevétele, írja a Népszava.

Az orvos szerint a feljelentés hátterében az állhat, hogy három orvosával korábban a piacenzai fülészeti klinikára utazott, ahova tizenegynéhány sziklacsontot vittek magukkal, mivel kint gyakorolni akarták a legújabb műtéti eljárásokat. Ebből következtethetett valaki arra, hogy az igazgató eladási szándékkal vitte ki a csontokat külföldre. Az igazgató azt mondta: nem volt a kivitelre engedélye, de erre az unión belül nincs is szükség.