NAT: még „simítgatják” a kerettanterveket, amelyekben Ottlik Géza is benne lesz

A Nemzeti alaptanterv (NAT) gyakorlati megvalósításához szükséges kerettantervek „végleges simítása” még ma is folyik, de az emberi erőforrások minisztere napokon belül közzéteszi őket, mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptantervért felelős miniszteri biztos.

Hajnal Gabriella azt már elmondta, hogy Magyarország egyetlen irodalmi Nobel-díjas írója valóban nem szerepel név szerint az új NAT-ban, de a kerettantervekben benne lesz. Ugyanígy a kerettantervekben fog szerepelni Ottlik Géza, Németh László és Illyés Gyula is, hangzott el az ATV műsorában. 

A biztos azt mondta: a NAT elkészítése hosszabb folyamat volt. 2017-ben Csépe Valéria akadémikus a tartalomfejlesztés elindítására, a tudományos előkészítésre,  szakmai konferenciák megrendezésére, más országok nemzeti alaptanterveinek összehasonlítására kapott megbízást. Az ez alapján 2018 őszére elkészült első változat csak egy alapanyag volt. Ehhez a verzióhoz 800-1000 körüli vélemény érkezett szakmai szervezetektől, magánszemélyektől, amelyekből sokat felhasználtak.

Az így összeállt anyagot Hajnal Gabrielláék 2019 márciusában kapták meg.  Ezután tantárgyanként szakértői csapatok kezdték el elkészíteni a végleges NAT-ot és az ehhez szükséges kerettanterveket. Ehhez Hajnal Gabriella elmondása szerint ő kért fel elsősorban olyan gyakorló pedagógusokat, akik tudományos és kutatómunkát is végeznek. A miniszteri biztos azt tagadta, hogy az alaptanterv irodalomra vonatkozó része sebtében, két-három hét alatt készült volna el Takaró Mihály jobboldali irodalomtörténész kézivezérlésével. 

Arra a riporteri kérdésre, hogy vajon Csépe Valéria vállalja-e az elkészült anyagot, Hajnal Gabriella azt válaszolta: nemrég együtt szerepeltek egy rádióműsorban, ahol erről Csépe Valéria nem mondott semmit. Csépe és Hajnal a Karc FM rádió vendégei voltak február 4-én. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a műsorban egyetértettek abban, hogy a jövő köznevelésének központjában a gyermeknek kell állnia, a változás kulcsa pedig a pedagógus. Itt mindketten megerősítették, hogy „a híresztelésekkel ellentétben nincs és nem is volt ellentét a javaslatot elkészítő és az azt továbbgondoló szakmai csoportok között”.

Csépe és Hajnal arról is beszélt, hogy  a NAT önmagában még nem tudja megújítani a köznevelés jelenlegi rendszerét. Ez csak egy olyan keretrendszer, amely lehetőséget ad arra, hogy a fenntartó, a szakmai segítő szervezetek, az iskolák és pedagógusok közösen változtassanak azon a módon, ahogyan tanítanak. Ehhez már indulásra készen várnak az új szemléletet hirdető konferenciák, felkészítő anyagok és csapatok, és remények szerint már szeptembertől bevethető lesz az iskolákban egy digitális támogatórendszer, amely segíti a helyi tantervek létrehozását, követését, valamint lehetővé teszi a NAT, illetve a kerettantervek folyamatos értékelését.