Ötszáz fekete ruhás a kitörésre emlékezett a Városmajorban, ötszáz antifasiszta tüntetett tőlük nem messze

Szombat délután kettőre körülbelül 200-300 ember gyűlt össze a Városmajori Jézus szíve templomnál, hogy aztán átsétáljanak az I. világháborús emlékműhöz, ahol koszorúzással, beszédekkel és zenekarokkal emlékeznek meg az 1945 február 11-i kitörésről. A megemlékezés helyszínén fél háromra már körülbelül 500-an lehettek. 

A megjelentek egy részén Betyársereg, illetve Légió Hungária feliratú ruha volt, a résztvevők között több külföldi is volt, például németek. A Városmajor eközben körbe volt kordonozva, csak a megemlékezők tudtak bemenni.

"Az Úristen büszke lehet rája, hogy a magyar repülőnek nincsen párja" - szólt a szélsőjobbosok megemlékezésén a hangszóróból a korabeli magyar pilótainduló. (Pontosítás: cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt a dalszöveg, a hibáért elnézést kérünk.)

Délután négyre megvoltak a beszédek, ezután koszorúzott minden megjelent szervezet, csoport, köztük Budaházy György és testvére is. A rendezvény egyik szervezője megköszönte az antifasiszta tüntetőknek, hogy jelenlétükkel megteremtették a korabeli hangulatot, és viccelődve hozzátette, reméli, nem kell kitörniük, és megnézni, hogy milyen veszteségeket szenvedne mindkét oldal. Fél öttől lassan elvonultak a helyszínről.

A szélsőjobboldali csoportok megemlékezésével párhuzamosan a Városmajor másik részére antifasiszták is meghirdettek egy gyülekezőt, ellentüntetést. Roma szervezetek gyülekeztek a Széna téren, illetve antifasiszta csoportok a városmajori kutyafuttatónál, majd mind a Szamos és Maros utca sarkán találkoztak. Körülbelül 300-400 ember – köztük külföldiek is – gyűlt össze, uniós és magyar zászlókkal, dobokkal. Komoly rendőri készültség kísérte a csoportot, láthatóan nagyon ügyeltek arra, hogy a két csoport ne találkozzon.

Negyed háromkor a Csaba utca irányába indultak el, "Hullarablók!" és "Nácik, nyilasok, takarodjatok" - skandálták. A Csaba utcánál komoly rendőrsorfallal találkoztak. A rendőrség felszólította a tömeget, hogy ne takarják el az arcukat, és menjenek vissza a gyülekezési helyre. "Náci rendőr nácit véd" - válaszolták az antifasiszták.

Körülbelül 500-an lehettek fél háromra, a társaság egy része a Maros-Szamos sarkán maradt, egy része följebb ment a kórház irányába, és hangos dobolással próbálták elnyomni a szélsőjobbos megemlékezés zenéit. Az antifasiszták közé valahogy bekeveredett három ember, egyikük a ruházata alapján a másik rendezvényhez tartozott. Ők tudósítónk szerint néhány pofont kaptak, majd a dulakodás után a rendőrök húzták be a sorfal mögé őket.

Délután négyre körülbelül 200-300 tüntető maradt, majd fél ötre lassan mindenki elhagyta a helyszínt. A Széll Kálmán tér felé rendőrsorfal kísérte az antifasiszta tüntetőket. Azon kívül, hogy a két csoport egymásnak kiabált, nem nagyon történt komoly összecsapás, csak egy eltévedt szélsőjobbost rángattak meg kicsit az antifasiszták. Megkeresésünkre a rendőrség elmondta, hogy mindössze egy embert állítottak elő, őt is garázdaságért.

Elhatárolódtak és saját megemlékezést tartanak a budai önkormányzatok

Szélsőjobboldali csoportok emlékeztek meg arról a Városmajorban, hogy 1945 február 11-én a Várba szorított magyar és német csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből. Ezt az eseményt nevezi a szélsőjobboldal Becsület napjának. A rendezvényre antifasiszták ellentüntetést is hirdetettek, szintén a Városmajorba. 

A Becsület napi megemlékezést hosszas huzavona után tarthatták meg. A rendőrség korábban arra hivatkozva tiltotta be a rendezvényt, hogy várhatóan a beszédek, zenék, és általánosságban a rendezvény alkalmas másokban félelemkeltésre, riadalom okozására. A tiltás ellen a Fővárosi Törvényszéknél valaki jogorvoslatot kért, a bíróság ezt helyén valónak találta, ezért a BRFK végül engedélyezte a megemlékezést. Az eljárásról itt írtunk részletesen. 

Ezen a hétvégén Ostrom 75 néven az I., a II. és a XII. kerületi önkormányzat Ostrom 75 néven közös kiállítást tart a várban. Hetvenöt évvel ezelőtt ért véget az a hadművelet, amelynek következtében a magyar főváros nagy része romba dőlt, lakosai közül több tízezren elpusztultak, másokat pedig hosszú időre elhurcoltak.

"Budapest ostromában körülbelül 120.000 katona és közel 40.000 civil vesztette az életét. Emlékük ápolása közös érdekünk, az áldozatokra emlékezni magától értetődő kegyeleti gesztus. 75 évvel később, a túlélőknek és a leszármazottaknak egy fontos dolguk van: emlékezni és figyelmeztetni" - írták a budai kerületek abban a közleményben, amelyben elhatárolódtak a szélsőjobboldali megemlékezéstől. 

A három polgármester pénteki sajtótájékoztatóján elmondták, hogy azért kezdeményezték a kiállítást és az Ungváry Krisztián által kurált kiállítást, mert az elmúlt években a szélsőjobboldal megpróbálta kisajátítani ezt az időpontot és torz képest festett a főváros 1945-ös ostromáról.