Vízügy: Védett területen, de engedéllyel vágták a fákat

Tarvágással irtottak ki egy idős, ártéri ligeterdőt egy Tisza menti védett területen, Tiszaug határában 2020 januárjában, írja közleményében a WWF Magyarország. A szervezet szerint az Országos Vízügyi Igazgatóságnak nem volt engedélye az erdő elpusztítására, amivel súlyosan károsították a természetet. 

A közel 100 éves nyárfák kivágása a „VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” elnevezésű hullámtérrendezési koncepció részeként zajlott, amiről a szervezet azt írja: a terv szerint szerint a folyók hullámterét az esetleges árvizek levezetését elősegítő lefolyási sávok szerint kell kialakítani. A terület rendezését azonban nemcsak a nyárfák sínylették meg, hanem az ott élő állatvilág is, hiszen mások mellett a védett feketególyák élőhelye is volt az erdő.

Magyarországon az ártéri ligeterdők a leginkább veszélyben lévő erdei élőhelyek közé tartoznak. Területük a folyószabályozások előtti kiterjedés kevesebb mint 1 százalékára zsugorodott össze, idős erdőket szinte alig találunk köztük. A még megmaradt védett állományaikat pedig nagymértékben fenyegeti a nem őshonos özönfajok térnyerése, írják.

Számonkérést sürget a WWF

„A 2020. januárban történt tarvágás felhívja a figyelmet arra, hogy az árvízi kockázatkezelés jelenlegi gyakorlata természetkárosító módszereket is tartalmaz” – idézi a közlemény Kajner Pétert, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjét, aki azt mondja: a hullámterek kezelését a részletes jogszabályi keretek kidolgozása nélkül végzik.

„Az ártéri ligeterdők és a vizes élőhelyek jelentős része a hullámterekre, azaz a folyók menti töltések közé szorultak vissza, az egykori nagy kiterjedésű árterek helyén főként mezőgazdasági területeket hoztak létre. A hullámterek a szabadba vágyó lakosság kedvelt célpontjai, többségük egyben Natura 2000-es vagy országos védelem alatt álló természeti terület, értékes élővilággal. A növényzetre viszont a vízügyi ágazat jellemzően az árvíz levonulását akadályozó tényezőként tekint. Emiatt látszólag elkerülhetetlen, hogy az árvízi védekezés konfliktusban álljon más szempontokkal, a természetvédelemmel vagy a vízmegtartással” – tette hozzá Kajner.

A szervezet szeretné, ha jogszabály szerinti büntetést szabnának ki a felelősökre.  Megjegyzik: a fák kivágásával járó árvízkockázat csökkentése sok esetben nem feltétlenül az emberi élet és a települések megóvását, hanem gyenge minőségű termőföldek védelmét szolgálja. Meglátásuk szerint a tiszaugi erdő egy fenntarthatatlan árvízkezelési gyakorlat áldozata.

„Ez a helyzet csak akkor rendezhető, ha több teret adunk a folyóknak. Ki kell lépni az árvízvédelmi töltéseken kívülre, irányított módon teret kell adni a folyóknak és a víznek a tájban. Erre van szükség a klímaváltozás szempontjából is, ami hazánkat egyre súlyosabb aszállyal és szárazsággal fenyegeti" - összegezte a WWF Magyarország álláspontját Kajner Péter.

Vízügy: Védett területen, de engedéllyel vágták a fákat

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleményben cáfolta a WWF állításait, miszerint szabálytalanul zajlott volna le a 90 éves fák kitermelése, és hogy az érintett területen az árvíz levezetése az ártéren kívül is megoldható lenne.

Az OVF szerint ugyan védett területen irtották a fákat, ám csaknem kétéves utánajárás előzte meg azt, hogy erre engedélyt kapjanak a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal közösen. A kitermelés előtt eleget tettek a hatósági előírásoknak, volt helyszínbejárás, és gondoskodtak arról is, hogy az erdőrészlet szakszerűen megújuljon, illetve hogy a növekvő árvizek levezetése miatt szükséges gyepfelület kialakítása megtörténjen. Nem utolsósorban azért, hogy a beruházás végére már felújított erdőállomány legyen a területen, ne a fejlesztés befejezését követően kezdődjön meg a fák döntése, írják.

Vitatják a WWF azon állításait is, hogy árvizek levezetése egyszerűen megoldható az árvízi töltéseken kívül. A vízügy álláspontja szerint ez a kijelentés nem mérlegeli, hogy milyen következményekkel jár a művelt területek csökkenése, és az árvizek miatt milyen veszélynek van kitéve a lakosság, valamint a védett vagyoni érték. A fentiek tükrében a WWF Magyarország véleménye nem más, mint megalapozatlan vádaskodás és a megfelelő szakértelem hiányában tett nyilatkozat, vélik.