A kiberbűnözés is felfedezte magának a koronavírust
További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
A koronavírus megjelenése óta egy olyan új kiberbűnözői módszer van kibontakozóban, amely a felhasználók járvánnyal kapcsolatos kíváncsiságára, félelmére épít – írta az MTI a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének (NBSZ NKI) közleménye nyomán.
Eszerint a csalók a járványról szóló hírekre építve emaileken keresztül próbálnak adatokat halászni, illetve zsarolóvírus-kampányt folytatni, és megtéveszteni az embereket, vagy káros kódokat juttatni eszközeikre.
A csaló levelek jellemzően többféle hamis hírrel keltenek figyelmet, például
- a vírus ellenszerével kapcsolatos áttörésről,
- alternatív gyógymódokról,
- egészségügyi eszközök hiányáról és beszerzésük lehetőségeiről,
- megelőző intézkedésekről számolnak be,
- vagy azzal igyekeznek pánikot kelteni, hogy a vírus az adott településen is megjelent.
Ezek a csaló levelek azonban különböző káros kódokat tartalmazó csatolmányokat, vagy káros webhelyekre mutató hivatkozásokat tartalmazhatnak, amelyek szenzitív – például banki – adatok, vagy pénz megszerzését célozhatják.
Az emailek legtöbbször hivatalosnak látszó, jól megszerkesztett formában készülnek.
Egyes esetekben nevesebb nemzetközi szervezetet – többek között az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) – jelenítenek meg feladóként, és arra ösztönzik az embereket, hogy a levél mellékletét töltsék le, nyissák meg.
Az NKI ugyanakkor kiemelte: a nemzetközi és a magyarországi közegészségügyi, járványügyi szervek nem küldenek ezekhez hasonló információkat emailen keresztül, ilyen formán nem kérnek be szenzitív adatokat, és nem kérik bejelentkezési azonosítók megerősítését, megváltoztatását.
- Az NKI azt javasolja, ne kattintsanak az ilyen tárgyú emailekben szereplő hivatkozásokra;
- ne töltsék le a mellékletben szereplő – legtöbbször Microsoft Word, PDF, EXE, illetve MP4 kiterjesztésű – fájlokat;
- tartsák naprakészen a vírusvédelmi szoftvereket, és telepítsék a biztonsági frissítéseket, valamint tiltsák a Microsoft Office makrókat;
- a közösségi média oldalakon kezeljék kellő óvatossággal, értékeljék higgadtan a témakörben terjedő információkat, ne üljenek fel a pánikkeltő bejegyzéseknek, megosztásoknak; ellenőrzött információkért forduljanak az illetékes szervekhez, kövessék a hivatalos tájékoztatási csatornákat.
A gyanús üzenetekkel kapcsolatos további információkat, konkrét példákat az NBSZ NKI oldalán találhatnak – áll a kibervédelmi intézet közleményében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
