Közelről nézték a romák, ahogy kopaszok masíroznak a falujukban

Mintha ugyanazokat a köröket rónánk évek, évtizedek óta Magyarországon. Most ismét a cigánybűnözés-lemez pörög, néhányan colostokkal járják a vidéket, és centire megmondják, ki a magyar, ki mennyire magyar, és ehhez képest a többiek minek számítanak.

2011-ben nemzetközi figyelem kereszttüzébe került Magyarország, amikor a Magyar Gárda egyenruhás militarista tagjai rótták a vidéket, és Gyöngyöspatára is elmentek „rendet teremteni”. Annak a rendteremtésnek sem voltak győztesei, és mivel a magyar vidék azóta is nyomorog, ez a nyomor tökéletes ahhoz, hogy egyesek annak hátán ismertséget szerezzenek maguknak.

Miskolcon február 16-án kocsonyafesztivál és a Mi Hazánk párt tüntetése zajlott egyszerre. A Mi Hazánk az a párt, amelynek tagjai a Parlamentbe jutva a konszolidálódott Jobbikból kilépve felvették a veszélyesnek látszó szélsőjobboldali politikai szervezet gúnyáját, és a Hatvannégy Vármegyei Ifjúsági Szervezettel és a Betyársereg nevű, erős emberekből álló csoportosulással együtt Miskolcra vonultak a megyei kormányhivatal elé, hogy tiltakozzanak.

Az apropó az volt, hogy Sályban egy 21 éves férfi meggyilkolt egy idős asszonyt. A felszólalók azonban mintha ezt a tragikus eseményt csak felhasználták volna, hogy valódi pártprogramot fogalmazzanak meg, amelyet röviden a rendpárti, rendőrpárti, erőpárti szólamok fognának egybe. Hogy ez a fajta fellépés mennyire segít az egyébként valóban létező probléma megoldásában, azt jól mutatta ennek a tüntetésnek a végkimenetele.

A tüntetés elején az exjobbikos Novák Előd kijelentette: tiltakoznak a cigányság szeparatista törekvései ellen. Nem lesz új Trianon, jelentette ki. A cigányság valamiféle szeparatista törekvése, lehet, most önnek újdonságként hangzik. A vájtfülűekhez viszont már korábban eljuthatott az Opre Roma Párt híre, amely azt a célt fogalmazta meg, hogy négy észak-magyarországi megyében autonóm cigány területet hoznak létre. Ez az elképzelés a feledés jótékony homályába süllyedt volna, de köszönhetően a Mi Hazánk kitartó küzdelmének, egyre szélesebb körben válik ismertté: ki tudja, egyszer talán valaki komolyan is fogja gondolni.

A tüntetésen megjelent szélsőséges szervezetek megígérték: ezt nem fogják engedni. Novák Előd sérelmezte, hogy a pártok és kormányt nem bizonyos, szerinte cigányokhoz köthető bűnözési formát tesznek büntethetővé, hanem azt kezelik szabálysértésként, ha a hozzá hasonlóan gondolkodók, rendfenntartó szerepben masíroznak a falvak utcáin. Pedig szerinte ezeket az „építő társadalmi energiákat be kellene csatornáznia” a kormánynak.

A parlamenti politikus, majd az utána felszólalók is egyébként igyekeztek eloszlatni azt a véleményt, hogy minden cigány bűnöző lenne. Novák szerint ugyanis ahhoz hasonlatosan, ahogyan a politikusbűnözés sem jelenti azt, hogy minden politikus bűnöző lenne, úgy a cigánybűnözés sem jelenti azt, hogy minden cigány bűnöző lenne.

Pakusza Zoltán, a Mi hazánk miskolci önkormányzati képviselője azt mondta, hogy egyes településeken megszűnt az állam létezni, és képtelen fenntartani a rendet. Szerinte ma a normalitás és a gettószellem összecsapása zajlik. Őt a TASZ zavarja, mert a szervezet szerinte a törvényességet támadja. 

Apáti István mihazánkos parlamenti képviselő pedig a Momentumot tette felelőssé azért, mert fogadta az említett roma pártot, hogy szerinte arról egyeztessenek, hogyan lesz egy második Trianon Magyarországon. Szerinte ma Magyarországon választási rasszizmus van, azaz a jobb- és baloldali pártok olcsón megvásárolják a cigányok szavazatait. Azt javasolta, hogy legyen szegregáció, de szigorúan SZAKMAI alapon. Arról persze már nem tehetnek, hogy ez kiket fog a leginkább érinteni, tette hozzá.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ma törzsi szervezkedések vannak Magyarországon, és minden magyart fenyegetnek. De szerinte ez a fenyegetés csak addig hatékony, amíg az ember fél, de ha kiáll magáért, akkor a fenyegetők elkullognak. A magyar államnak kellene megvédenie a magyarokat, mondta. Szerinte erős szándék van arra, hogy valakik az Opre Roma Pártot felemeljék. Ez a miskolci Városháza téren ekkor nem is tűnt annyira elképzelhetetlennek: Toroczkaiék ugyanis úgy beszéltek erről az ismeretlen pártról, mintha az legalábbis kormányzásra készülne.

Toroczkai beszélt még wellness börtönökről, no go zónákról, ahova a mentő be sem megy, mint Csenyétén néhány hete, és arról, hogy Miskolcon valaki a napokban ellenőrökre támadt.

A Mi Hazánk ezért minden településre rendőrőrsöt akar, a rendőröknek 80 százalékos fizetésemelést és jogot arra, hogy a legkeményebben tudjanak fellépni, hogy „örömmel csapjanak le a bűnözőkre”.

„Minden terrorizáló csoportot meg kell szüntetni” – mondta Toroczkai, majd a három szervezet 100-200 kopasz, erős testalkatű szimpatizánsaival együtt átautóztak a Miskolctól 30 kilométerre fekvő Sályba a házhoz, ahol az idős asszonyt meggyilkolták. 

Nem tudjuk, hogy a sályi tüntetés szervezésekor felmerült-e, hogy esetleg végigmasírozzanak a falun, mindenesetre erre a rendőrség amúgy sem hagyott volna lehetőséget. Már ahol a 3-as útról Sály felé le kell kanyarodni a főútról, hosszú kocsisor torlódott fel, majd észvesztő tempóban csapatszállító rendőrautók érkeztek a kereszteződéshez, miután vagy 150 miskolci roma sorakozott fel az úton. Őket a rohamrendőrök villámgyorsan beszorították egy szűkebb útkereszteződésbe – akkor úgy tűnt, a 3-as útról élő ember már nem fordul le Sály fele. De aztán egymás után érkeztek a tüntetők és az újságírók kocsijai, így a romák kiáltásai közepette átengedték a tüntetésre igyekvőket.

Sálynál viszont újabb rendőrsorfal állította meg a menetet. A tüntetők az autóikat a falu szélén hagyhatták, mivel feljebb, a falu közepén a sályi romák gyülekeztek. Őket rendőrsorfal akadályozott meg abban, hogy közelebbről szemügyre vehessék a faluba érkezőket. A tüntetők odalent gyülekeztek, majd azt a kisebb technikai akadályt leküzdve, amit a fáklyák nehéz meggyújtása okozott, megindultak a polgármesteri hivatal felé, aztán egy hátsó utcán keresztül a meggyilkolt asszony házához. Amikor a menet a helyi romák látóterébe ért, hangos pfujolás kezdődött, de a távolság miatt ijesztő pillanatokról szó sem lehetett.

A Mi Hazánk és a Betyársereg megjelent feketébe öltözött tagjait elnézve inkább 40+-os embereket láttam, olyanokat, akik már tisztes családapák, akik szívesen maradtak volna otthon ezen a hideg vasárnapi napon.

Közben a sályi romákat is megkérdeztem, hogy miért mentek az utcára. Egy idősebb nő azt mondta, azért, hogy magukat védjék, mert szerinte azért érkeztek a tüntetők, hogy őket agyonüssék, de ez abban a pillanatban a lehető legtávolabbi lehetőségnek tűnt. Egy roma férfi meg azt mondta, ők nagyon sajnálják, ami azzal az "idős asszonykával történt", de a gyilkost elkapták, elítélik, és nem érti, hogy miért kell a magyaroknak a cigányokkal ezt a felvonulást, ijesztgetést csinálniuk.

Eközben az asszony házánál a mihazánkos tömeg gyertyákat, mécseseket gyújtott, aztán Toroczkai mondott még néhány szót arról, hogy egy talpalatnyi magyar földet sem engednek már soha, és beígérte, ha bárkit támadás ér, odamennek és megvédik. 

A tüntetés legvégén Novák Előd azt kérte mindenkitől, hogy a fáklyákat oltsák el egy vödörben, majd a csonkot mindenki dobja bele egy mihazánkos szemeteszsákba. Aztán elcsendesedett a falu.

(Borítókép: Sályi roma lakosok a Mi Hazánk fáklyás felvonulása előtt. Fotó: Kaszás Tamás / Index)