Ha agancsot talál az erdőben, ne vigye magával!

A tél végével elérkezett az az egészen április elejéig tartó időszak, amikor a szarvasok  levetik az agancsukat, ennek kapcsán arra figyelmeztet mindenkit a Pilisi Parkerdő Zrt., hogy

Az agancsgyűjtés két okból tilos:

1. Egyrészt azért, mert lopásnak számít, ugyanis a vadászati törvény értelmében a  "a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona", amit csak írásos engedély birtokában lehet összeszedni.
2. Másrészt  azért, mert az illegális agancsgyűjtés a vadállományban és az erdőben is kárt okoz.

Az illegális agancsozó sokszor űzik-hajtják azért a szarvasokat, hogy az állatok levessék az agancsukat és ezt megkaparinthassák, de ez nagyon veszélyes. A tél vége felé a szarvasok ugyanis legyengülnek, magyarázta Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese, miért jelent problémát ilyenkor a vadon élő állatok megzavarása.

A közlemény szerint "az agancsozóknak semmi se szent", ez abból is látszik, hogy 

• kutyával, motorral, quaddal hajtják az állatokat, vagy hurkokat helyeznek el, drótokat feszítenek ki az erdőben, amibe beakadva letörik a szarvasok agancsa,
• előfordult már, hogy az agancshullajtási szezonban kergetés miatt elpusztult szarvasokat találtak az erdészek
• arra is volt példa, hogy egy gímszarvas a befagyott tó vékony jegére futott, ami beszakadt alatta, az állat halálát okozva.

A Pilisi Parkerdő Zrt. arra is felhívja a figyelmet, hogy ha az agancstővel – az agancs koponyacsonthoz csatlakozó részével – együtt törik le egy szarvas agancsa, vagy ha egy állat drótba gabalyodva, kínlódva hal meg,

Ez pedig a törvény szerint szabadságvesztéssel büntethető.

Azokat a kirándulókat is arra kéri a közlemény, hogy ne vigyék magukkal az elhullajtott agancsokat, akik véletlenül találnak ilyesmit. Nem csak azért, mert űzés nélkül is lopásnak számít, ha valaki csak úgy magához vesz egy agancsot (ahogy arra feljebb már kitértünk). Azért is, mert a hullajtott agancs a szakemberek számára egyfajta információforrásként szolgál. A vadgazdálkodók például az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, is képet kaphatnak belőle, sőt korbecslésre is remekül alkalmas. 

(Borítókép: Dámszarvas (Dama dama) bika a SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészete területén 2019. október 23-án. / Fotó: Kovács Attila / MTI)