AB: Felül kell vizsgálni a lúgos orvos ügyét

Ma kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság felülvizsgálatra visszaküldte a Kúriának a másfél évvel ezelőtt meghozott harmadfokú jogerős ítéletet a lúgos támadással vádolt B. Krisztián ügyében. Az orvos-kórházigazgató 11 évet kapott, csakhogy a büntetőeljárás során az AB szerint sérült a jogorvoslathoz fűződő joga. A felülvizsgálat módjáról a Kúriának kell döntenie.

Az egész országot megrázó, hét éve történt bűncselekményben Renner Erikát, B. Krisztián volt barátnőjét egy sisakos-maszkos támadó a lakásában megkötözte, injekcióval elkábította, a nemi szervét és környékét maró lúggal leöntötte, majd a lakásba zárva magára hagyta. Az igazságügyi szakértő szerint Renner Erika belehalt volna a sérülésébe, ha nem kap időben segítséget.

B. Krisztián mindvégig tagadta, hogy ő lenne az elkövető. A bíróság azonban ezt ennek ellenére bizonyítottnak látta, és bűnösnek találta életveszélyt okozó testi sértés, magánlaksértés, kifosztás, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, okirattal visszaélés és személyi szabadság megsértése bűntettekben. A férfi (időközben megdőlt) alibijét két volt munkatársa igazolta; egyikük ügyészségi megrovásban részesült, a másiknak viszont hamis tanúzás vádja miatt hamarosan bíróság elé kell állnia.

B. Krisztián a Kúria ítélete miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Azt kifogásolta, hogy miközben zajlott az ügye, új Büntetőeljárási törvény (Be.) lépett hatályba, ami miatt elesett a valódi felülvizsgálat lehetőségétől, ezért sérült a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való alkotmányos joga. Indítványában B. az első-, másod és harmadfokú ítéletei mellett a Be. vonatkozó bekezdéseinek megsemmisítését kérte az AB-től.

Az Alkotmánybíróság a bírói döntések elleni alkotmányjogi panaszt visszautasította. Megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz ebben a részében az ítéletekben rögzített tényállást vitatja, a bizonyítási eljárást kifogásolja. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy a bizonyítékok értékelése, és ezen keresztül a tényállás megállapítása, illetve annak bizonyos fokú felülvizsgálata a jogorvoslati eljárások során az eljáró bíróságok, végső soron a Kúria feladata 

– áll az AB közleményében.

Azt viszont kimondta a testület, hogy az előző Be. által még megengedett másodfellebbezés (a másodfokú ítélet elleni jogorvoslat) lehetőségét az új törvény átmeneti rendelkezése a folyamatban lévő ügyekben kizárta, ami alkotmányellenes. A Be. vonatkozó rendelkezését ezért megsemmisítették.

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a Kúriának kell majd döntenie, hogy milyen módon biztosít felülvizsgálatot B. Krisztiánnak. A határozathoz Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária viszont nem értettek vele egyet.

Az eljárás nem erről szólt, de az AB határozata nem könnyíti meg a támadás maradandó testi és lelki sérüléseket szerzett áldozata, Renner Erika helyzetét, aki érthető módon szeretné, ha végre pont kerülne az ügy végére.

Renner az Indexnek a döntés hallatán azt nyilatkozta, hogy nincs meglepve. Szomorúnak tartja, hogy míg a jogrendszer és az ügyvédek nagy figyelmet fordítanak a vádlottak és az elítéltek jogainak védelmére, az áldozatok jogait lábbal tiporják és nem foglalkoznak velük. Jellemzőnek tartja a félig agyonvert Orosz Bernadett esetét, aki ellen hamarabb indulhat kártérítési per, amiért megnevezte a támadóját, mint hogy a férfi büntetőpere elkezdődne.

Innen üdvözlöm 2020-at, az áldozatsegítés évét

– mondta Renner, hozzátéve, hogy ahogy B. Krisztián eddigi tárgyalásain, a következőn is jelen lesz. Ősszel nőjogi szervezetek demonstráltak, hogy az Alkotmánybíróság vegye tekintetbe, mit jelentene a nők elleni erőszak áldozatainak, ha egy ilyen kiemelt ügy ennyi idő után sem tudna végérvényesen lezárulni.