Olcsón szerzett beépíthetetlen telket az építéshatósági vezető, ami aztán beépíthető lett
További Belföld cikkek
- Itt a minisztérium bejelentése, gyökeres változás jön az egészségügyben
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
Szövevényes történetet hozott Budapest XIX. kerületéből a444.hu: azt írják, Guzmics Zsombor, a kispesti önkormányzat építéshatósági irodájának korábbi (2019 november előttig) vezetője anyósán keresztül szerzett magának egy árverésen egy apró, az adásvétel idején beépíthetetlennek minősített telket, ám fél évvel később a szabályozást módosították, ezért a telken most (ami közben Guzmics feleségének tulajdonába kerül) egy emeletes társasház épül.
2016 végén jelent meg a kispesti önkormányzat honlapján egy közlemény arról, hogy elárvereznek egy 147 négyzetméteres telket, aminek az induló licitára elég alacsony volt, mindössze 1 millió 430 ezer forint. A telek olcsósága annak tudható be, hogy az a kiírás idején önállóan nem volt beépíthető, a legkisebb kialakítható telek nagysága ugyanis 500 négyzetméter volt. Vagyis ahhoz, hogy építkezni lehessen rá, szükség bolt további 353 négyzetméterre.
Az ingatlant 2017 elején elárverezte azt, így a telek 2 millió 330 ezer forint plusz áfa áron B.H. Ilona tulajdonába került, aki Guzmics Zsombor anyósa. B.H. Ilona az év végén a telket lányának, B. Tündének ajándékozta, aki Guzmics Zsombor felesége – Guzmics pedig az adásvétel idején az önkormányzat építéshatósági irodájának vezetője volt.
Noha az adásvételi szerződésben is külön hangsúlyozták, hogy a telek nem építhető be (ezért az alacsony ár), mára egy majdnem kész emeletes ház áll az alig 147 négyzetméteres telken.
Hogy lehet ez?
Történt ugyanis, hogy 2017 augusztus elején megváltozott a helyi építési rendelet, amiben épp egy olyan szabályt töröltek el, ami kimondja, hogy a kerület azon részén a telkek minden 150 négyzetmétere után lehet egy lakást felépíteni. Vagyis míg korábban 149 négyzetméterig nulla lakást építhettek rá, ez 2017 augusztusától megváltozott: innentől 300 négyzetméteresnél kisebb alapterületű ház esetében engedély sem kellett az építéshez, csak a kormányhivatalnál kellett azt bejelenteni.
A 444.hu megkereste Guzmics Zsombort és az akkori és mostani szocialista polgármestert, Gajda Pétert is. Guzmics azt mondta, a telket magának szerette volna megszerezni, de nem akart a saját nevében indulni az árverésen, noha az nem zárta ki, hogy azon önkormányzati alkalmazottak is induljanak. Az egykori irodavezető a lapnak elmondta, fogalma sem volt róla, hogy az önkormányzat később nekik kedvezően módosítja majd a beépíthetőséget. Beleszólása pedig nem volt, mondta, mert habár még 2017 nyarán is az iroda vezetője volt, a módosításhoz nem volt közük, ugyanakkor véleményezési joguk volt az előterjesztés ügyében.
Gajda Péter, Kispest Önkormányzatának vezetője írásban válaszolt a lap kérdéseire. Azt írta, hogy az értékesítés során nem észleltek szabálytalanságot vagy jogsértést,
az értékesítési eljárás során az azon a napon érvényes jelenpiaci forgalmi ár meghatározása mellett nyílt, licitálásos eljárással alakult ki a végleges és tényleges vételár, amely az ingatlan összes megismerhető adottságát figyelembe véve akkor elérhető volt. A vevő a vételárat a szerződésben foglaltak szerint megfizette, így a tulajdonjog megszerzéséhez önkormányzatunk feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárult. Az adásvételi szerződés megtámadásának lehetőségét Önkormányzatunk nem vizsgálja."
A kispesti polgármester és Guzmics Zsombor neve az önkormányzati választás előtt is felbukkant, méghozzá abban a videóban, ami a tavaly őszi önkormányzati választás előtt szivárgott ki, és amin Lacker Csaba, kispesti (volt) MSZP-s képviselő beszél korrupciógyanúsnak tűnő kerületi ügyekről. A videóban említett esetek miatt bizottság nyomoz majd, de az csak három hónapig működik majd.