Meghalt a börtönben, mire elismerték az igazát

További Belföld cikkek

Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválton
A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
„Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk

A Magyar Helsinki Bizottság írta meg egy általuk csak „László”-ként hivatkozott magyar férfi történetét, akit egy olyan tárgyaláson fosztottak meg a szabadságától, amelyen nem lehetett jelen. László egészen a strasbourgi emberi jogi bíróságig elment az ügyével, de mire a magyar állam elismerte a jogsértést és kifizette a milliós nagyságrendű kártérítést, a férfi meghalt a börtönben.

A jogvédő szervezet szerint az történt, hogy László jogerős szabadságvesztését töltötte, és úgy tudta, hamarosan szabadulni fog. Eközben azonban egy másik bűncselekménnyel is meggyanúsították és hat nappal szabadulása előtt az egyik kerületi bíróság végzésben rendelte el, hogy a szabadulásától az elsőfokú ítéletig a férfi előzetes letartóztatásban legyen.

Azon a tárgyaláson, ahol a végzés született, sem a gyanúsított, sem a gyanúsított ügyvédje nem vett részt, mivel Lászlót a börtönből nem kísérték át a bíróságra, a védőjét pedig nem is értesítették.

A végzésről László csak három nappal annak meghozatalát követően értesült, és csak négy nappal később kapta meg azt írásban.

Magyarországon sok más országhoz hasonlóan büntetőeljárási alapelv, hogy a bíróságnak meg kell hallgatnia a vádlottat, mielőtt a fogva tartásáról döntene. Ez alól csak az kivétel, ha neki felróható ok miatt nincs jelen (például bujkál, szökésben van, nem jelent meg idézésre, ki kellett vezetni a tárgyalásról, stb.). Ha valaki börtönben van, és nem értesítették sem őt, sem az ügyvédjét a tárgyalásról, az értelemszerűen nem ilyen ok. Így a László távollétében megtartott tárgyalás súlyosan sértette a tisztességes eljáráshoz való jogát.

Ennek ellenére a Helsinki Bizottság szerint Lászlónak Magyarországon mégsem volt lehetősége a jogorvoslatra, ezért a jogvédő szervezet segítségével a az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

A strasbourgi bíróság ezután egyezséget ajánlott a feleknek, a magyar államnak és Lászlónak. Ez azt jelentette, hogy ha a magyar állam elismeri a jogsértést, és kifizeti a milliós nagyságrendű kártérítést és perköltséget, és ezt László elfogadja, akkor formális ítélet nélkül, de sokkal hamarabb lezárulhat az ügy.

A magyar állam és László is elfogadta a strasbourgi bíróság ajánlatát. László viszont időközben meghalt. A kártérítést ezért már csak a családja kaphatja meg majd. A Helsinki Bizottság szerint ők a pénzből többek között síremléket állítanak Lászlónak, mert arra eddig nem tellett.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.