Tőlünk elvárják a kötelességtudatot, miközben a kormány mellébeszél

Noha a közigazgatási szolgáltatások, de elsősorban az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében aligha meglepő a kormány által elrendelt vészhelyzet, a különleges jogrendnek azért van néhány kérdéseket felvető eleme. Ilyen az, hogy az egészségügy, a honvédelem, a rendvédelem, a közigazgatás működésének biztosítására csütörtöktől nem utazhatnak külföldre (vagy csak az ágazati miniszter külön engedélyével)

• az egészségügyi dolgozók,
• a hivatásos, szerződéses állományú katonák,
• a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák,
• a honvédelmi alkalmazottak,
• a rendvédelmi hivatásos állomány,
• a rendvédelmi dolgozók,
• az adóhatóság alkalmazottjai,
• és a kormánytisztviselők.

A minisztériumok esetében külföldi kiküldetés elrendelésére a miniszter, illetve a miniszterelnök külön engedélyével kerülhet sor. Magyarán a kormány egyetlen határozattal eltiltotta az utazgatástól az orvosokat, ápolókat – egyébként a különleges jogrendben ők munkára is kötelezhetőek és akár az ország legkülönbözőbb pontjaira is kirendelhetőek, éppen úgy, mint a hivatásos állományok tagjai –, de hasonló korlátozást léptetett életbe a közigazgatásban dolgozókra is, így például a kormányhivatalokban ügyfélszolgálatokon, illetve más hatósági ügyintézésben résztvevő állami alkalmazottak esetében.

Benne van a pakliban, de ellentételezni kellene

Az orvosok nem nagyon döbbentek meg ezen, esetükben ugyanis ez "benne van a pakliban". Egyik kórházi főorvos forrásunk azt mondta, ő gond nélkül lemond a családi síelésről, de sokaknak, így az osztályán dolgozók közül is többeknek fájdalmas ez a lemondás, hiszen az előre tervezett, befizetett utak jelentős részét már nem fogják visszatéríteni. Van, aki azonnal a megoldást kereste, és a kormányhoz fordult, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) megtudja, hogyan kaphat esetleg miniszteri engedélyt az utazásra, ha az halaszthatatlan, de legalábbis ő annak tartja.

Többekkel is beszéltünk, akik telefonon próbálkoztak, és nem jártak sikerrel, volt azonban, aki sikeresen felvette a kapcsolatot a tárcával, ahol azt mondták, bármely egészségügyi dolgozó,

A levélnek tartalmaznia kell a célországot (esetleg konkrét települést), az utazás időtartamát és célját is. Az orvosok biztosra veszik, hogy az utazási irodák, biztosítók nem fogják megtéríteni a kárt, és a hivatásrendi kötelességérzetüket kiemelve, vagy inkább ezen felül gyakorlatilag mindegyikük azt kifogásolta, hogy miközben tőlük elvárják a kötelességtudatot a jelenlegi járványhelyzetben, a kormány a másik oldalról bagatellizálja, sőt konkrétan letagadja, milyen méltatlan körülmények között, eszközhiányos helyzetben végzik a dolgukat. A szakemberek úgy látják, a társadalom még mindig nem mérte fel, hogy a munkakörülmények és megfelelő felszereltség hiányában az életet mentők váltak a leginkább veszélyeztetetté a koronavírussal, és a fenyegető járvánnyal szemben.

Hiába kérünk tájékoztatást, ez egy rendelet, aminek meghozatalára a veszélyhelyzetben megvan a törvényi felhatalmazása a kormánynak

– mondta ugyanakkor az Indexnek Kincses Gyula. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a hivatalos utat lehetne ugyan egyszerűsíteni, hogy ne minden egyes engedélyt kelljen a miniszternek személyesen elbírálnia, de valójában az egészségügyben dolgozók a többi között ezt is vállalták akkor, amikor ezt a hivatást választották.

Durva lesz, amit mondok, de ez egy ilyen hivatás, ilyen lemondásokkal, áldozatokkal is jár, sok más hasonló mellett. És mi ezt tudomásul is vesszük, csak akkor ezt az áldozatvállalásunkat értékelje a kormány, a társadalom, és éppen ezért fogalmaztuk meg az egészségügyben dolgozók társadalmi súlyával arányos bérezést követelésként, és ezért kell ezt hangsúlyoznunk ebben a helyzetben is.

A kamarai elnök megismételte a szerdai sajtótájékoztatójukon elhangzott álláspontjukat, de úgy érezte a jelenlegi helyzetben nem a – sokszor szakmai, családi okokból fontos – utazások elengedése, hanem az orvosok, szakdolgozók életét veszélyeztető felszereléshiány, valamint a megbecsülés elmaradása a legkomolyabb probléma. Kincses szerint a jelenlegi komoly járványveszély – mert jelenleg még nincs járvány Magyarországon, ismételte meg – pontosan azt mutatja, milyen jelentős feladatot látnak el az egészségügyi ellátásban dolgozók.

30 éve nem volt ilyen rendkívüli helyzet, reménykedjünk abban, hogy ezek a megelőző intézkedések hatásosak lesznek, és sikerül elkerülni, hogy nagyobb vészhelyzet következzen be Magyarországon

– fogalmazott.

Felmondhatnak a közszolgák

De nemcsak az orvosok esetében, hanem a közhivatalt betöltőknél is életbe lépett az utazási korlátozás, ott pedig ez a számukra váratlan lépés még komolyabb ellenállásba ütközhet a kormány döntése.

A tavalyi felmondási hullámot követően ez a mostani, az ágazatban dolgozókkal ismét semmilyen módon sem egyeztetett lépés tovább növelheti a fluktuációt

– mondta az Indexnek Boros Péterné. Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke szerint minden olyan lépés, amely a kormányzati igazgatásban, az önkormányzati hivataloknál és a szociális területen működő munkavállalói érdekképviseletet megkerülve, az ágazatban dolgozók megkerülésével, sőt kihagyásával születik meg, ám az életvitelüket, mindennapjaikat, anyagi helyzetüket döntően befolyásolja, rombolja a közhivatalt betöltők biztonságérzetét. Pedig a hangulat, elsősorban a kormányhivatali dolgozók esetében már eddig sem volt jó.

Boros Péterné levelet is írt még a rendelet kiadása előtt Orbán Viktornak, a munkáltatójuknak. Az MKKSZ ugyanis – mint fogalmazott – a munkáltatók, és a munkáltatói jogkört gyakorlók felelős partnereként a munkavállalók élet és munkakörülményeit befolyásoló döntésekben és azok végrehajtásában együttműködést vállalna, ha egyáltalán valaki egyeztetne velük. A levélben azt írta: "Szakszervezetünk egyaránt felelősséget érez és részt vállal az általa képviselt munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megőrzéséért, az állami szervek folyamatos működőképességének fenntartásáért, valamint a lakossági szolgáltatások biztosításáért."

"Elsődleges fontosságúnak tartjuk az egészségvédelmi szolgáltatásokhoz a szükséges anyagi és humán erőforrások biztosítását, és alapvető közös érdeknek tekintjük azt is, hogy az államszervezet folyamatosan és biztonságosan szolgálja a lakosságot", fogalmazott Boros Péterné, lapunknak azt is hozzátéve, már a vészhelyzet életbelépése előtt azt kezdeményezték, hogy az állami és az önkormányzati közigazgatásban munkavállalói és kiemelten a szociális területen dolgozók járványügyi biztonságáért a kormány – úgy is, mint munkáltató – külön intézkedéseket érvényesítsen.

Kérték például, hogy minden munkahelyre központilag biztosítsanak védőmaszkokat, fertőtlenítőszereket, de sem erre a javaslatukra, sem pedig a tiszta, a jogviszonyukat is figyelembe vevő intézkedésre utaló kérésük sem talált válaszra. Így a szakszervezeti vezető szerint a közszolgálati munkahelyeken gyakorlatilag totális a bizonytalanság.

A hozzánk érkező jelzések – a hiányzó jogszabályok miatt – arról szólnak, hogy a többségében női munkavállalók aggódnak a saját-, és családjuk egészségügyi helyzete miatt. Azt szeretnék tudni, ha bezárják a gyermek-, és oktatási intézményeket, a lehetséges karantén időszakára otthon maradhatnak-e az állami és önkormányzati szolgálatból. Miből fognak megélni, kapnak-e fizetést? Tudnak-e vigyázni a gyermekeikre

– sorolta a kérdéseket Boros Péterné, megismételve: az idő sürget, és az intézkedést csak a kormánynak van lehetősége megtenni.

Borítókép: MTI Fotós: Szigetváry Zsolt