Focipályán is ülésezhet a parlament

Március 11-én rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet rendelt el a magyar kormány. A rendkívüli jogrend legfontosabb eleme, hogy kibővíti a kormány rendeletalkotási hatáskörét, hogy meg tudja hozni a helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket.

Néhány nappal később Orbán Viktor azt mondta az állami rádióban, hogy ez „mégiscsak egy demokrácián túli állapot”, amelyet a kormány csak két hétig vezethet be. „Ha hosszabb ideig is fenn akarjuk tartani, amire azt hiszem, szükség lesz, akkor a parlamentnek ezt jóvá kell hagynia, és a parlamentnek kell meghosszabbítania” – mondta a kormányfő.

A rendkívüli jogrend körül számos kérdés felmerül, ezeket azért is érdemes tisztázni, mert láthatóan a koronavírus-járvány nemcsak az emberek hétköznapi életét, hanem a hatalom, a kormányok és a törvényhozások működését is befolyásolja.

• Pontosan mit kell meghosszabbítania a parlamentnek?
• A rendkívüli helyzetben rendeleti kormányzás kezdődik?
• Mi van akkor, ha több képviselő is elkapja a koronavírust, és nem tud összeülni a parlament?
• Mi történik, ha a járvány miatt az Országgyűlés nem tudja meghosszabbítani a veszélyhelyzetet?
• Felfüggeszthető-e a parlament, mint Kanadában?

A veszélyhelyzet kihirdetése és fenntartása az Alaptörvény alapján nem a parlament, hanem a kormány hatásköre – mondta kérdésünkre Milánkovich András, az ELTE alkotmányjogi tanszékének tanársegédje. Alapesetben a veszélyhelyzet idején meghozott minden kormányrendelet legfeljebb 15 napig hatályos, kivéve, ha a kormány ezeket meghosszabbítja. A kormánynak azért van szüksége a parlament előzetes jóváhagyására, hogy meghosszabbíthassa ezeket a rendeleteket.

Egy kivétel van: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló, annak visszavonásig érvényes rendelet. Ha vége a veszélyhelyzetnek, akkor a különleges jogrendben született kormányrendeletek mindegyike hatályát veszti. Milánkovich szerint az Alaptörvény szabályozási logikájából az következik, hogy

a kormány veszélyhelyzet során végzett jogalkotási tevékenysége fölött folyamatos a parlamenti kontroll, ám a veszélyhelyzet fenntartását a kormány mérlegeli, ez az ő hatásköre, amelyet az Országgyűlés nem vonhat el.

Legkésőbb március 26-án a parlament nem a veszélyhelyzet meghosszabbításáról fog dönteni, hanem arról, hogy a kormánynak legyen-e lehetősége a rendeleti formában meghozott döntések további fenntartására. Ha március végén a parlament valamilyen okból nem tudna összeülni, akkor a veszélyhelyzet marad (amennyiben nem vonja vissza a kormány), a 15 nap leteltével pedig a korábban meghozott rendeletek hatályukat vesztik. Annak azonban Milánkovich szerint nincs elméleti akadálya, hogy a kormány újra kihirdesse ugyanazokat a rendeleteket.

Mindez nem jelenti azt, hogy akkor innentől rendeleti kormányzás kezdődik, és Orbán Viktor a parlamentet megkerülve felülírhat mindent. Egyrészt a veszélyhelyzet idején kihirdetett rendeletek ideiglenesek, másrészt Milánkovich szerint a jogrendszer tartalmilag is korlátozza a megalkotható rendeleteket. „Alkotható például rendelet a nyilvános helyek nyitvatartásának korlátozásáról, de az örökségvédelmi szervezetrendszer strukturális átalakítása nem lehet ilyen jogalkotás tárgya; ehhez törvényalkotásra lenne szükség.”

A kormány többletjogosítványait ellenőrizni

A veszélyhelyzet kihirdetésekor a kormány egy rendelettel betiltotta a 100 főnél nagyobb rendezvényeket, a tiltás ugyanakkor nem vonatkozott a parlamentre, merthogy az Országgyűlés nem egy rendezvény, hanem alkotmányos intézmény, amely akár háborús veszély vagy háború esetén is ülésezik, mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A járvány a parlamentek működését is befolyásolja, Kanadában öt hétre felfüggesztették a parlament működését, Svédországban pedig ötödére csökkentették az ülésező képviselők számát.

Magyarországon az Alkotmánybíróság és az Országgyűlésről szóló törvény értelmében „észszerű időközönként” össze kell hívni a parlamentet, hogy el tudja látni alkotmányos funkcióit.

Mivel veszélyhelyzet esetén a kormánynak többletjogosítványai lesznek, „alkotmányjogi értelemben kevesebb ellensúly érvényesül a rendszerben, ezek között viszont pont ezért kiemelt szerep hárul a parlamentre” – mondta Milánkovich, aki szerint éppen ez az ellensúly lehet veszélyhelyzet esetén a parlament legfontosabb funkciója.

Tehát a legfőbb népképviseleti szerv rendszeres ülésezése szempontjából kevésbé a képviselőknek az esetleges megbetegedéstől való védelme, sokkal inkább a kormány tevékenységének az ellenőrzése lesz az „ésszerű időközök” mércéje

– vélte Milánkovich. Úgy látja, a veszélyhelyzet nem a parlament felfüggesztésére szolgáltathat okot, hanem éppen ellenkezőleg: „a népképviseleti szerv működésének folytonosságát húzza alá”. Ha Kövér László mégsem hívná össze a parlamentet, akkor a képviselők legalább egyötödének indítványára ezt köteles megtenni.

A parlament működéséből fakadó egészségügyi kockázatot szervezéssel és fokozott elővigyázatossággal meg lehet oldani. A fizikai távolság például egész biztosan növelhető, néhány éve még 386-an üléseztek ott, ahol most 199 képviselő foglal helyet, és akár a szeparált páholyok is bevethetőek. Ha nem telepíthetőek át a szavazógépek, akkor lehetőséget lehet teremteni kézfeltartásos szavazásra.

A személyes higiénia és elővigyázatosság szerepe már meg is jelent a magyar országgyűlésben, két fideszes képviselő, Révész Máriusz és Pesti Imre egészségügyi maszkot viseltek legutóbb az Országgyűlésben. 

Home office-ra is átállhatnak 

Különleges jogrendben az Országgyűlésről szóló törvény arra is lehetőséget nyújt, hogy a parlament ülését ne az Országházban, hanem bárhol máshol tartsák meg.

Ez lényegében bárhol lehet, ahol eredményesen le tudják bonyolítani a tanácskozást: a szabad ég alatt (például a Hősök tere díszburkolata vagy a Puskás Ferenc Stadion gyepszőnyege), egy nagyobb területű zárt helyszínen (például a Papp László Arénában), vagy akár a László kórház infektológiai osztályán is

– mondta Milánkovich.

Felmerül a kérdés, hogy az új helyszín lehet-e az internet, amire egyelőre nincs kialakult gyakorlat, alapvetően a Ház szereplőinek szándékaitól és értelmezésétől függ. Az Országgyűlés házbizottságának egyik tagja kérdésünkre azt mondta, hogy a technikai lehetőség nyitva áll ahhoz, hogy cégekhez hasonlóan a parlament is teljes home office-ra álljon át.

A bizottsági tag szerint a Parlex rendszer elég védett, minden képviselőnek van hozzáférése, ezen keresztül be lehet adni beadványokat, és azokhoz csatlakozni is lehet. „Technikailag megy, innentől politikai elhatározás kérdése” – mondta a képviselő, aki szerint egyedül a személyi kérdéseket igénylő, titkos szavazások nem kivitelezhetőek interneten, minden más viszont igen.

Csütörtökön délelőtt ül össze egyébként a házbizottság, amely a parlament következő menetrendjét fogja tárgyalni. Úgy tudjuk, normál, négynapos ülést készítenek elő, jelenleg nincs olyan javaslat, hogy a parlament függessze fel a munkáját.

(Borítókép: Révész Máriusz, a Fidesz képviselője, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos védőmaszkban az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 16-án. / Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!