A Nézőpont szerint a többség elégedett a kormány intézkedéseivel

A megkérdezettek 78 százaléka elégedett a kormány koronavírus terjedése ellen tett intézkedéseivel - olvasható a kormányközeli Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában.

Az április 2. és 4. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült felmérés eredményei szerint továbbra is elmondható, hogy a kormány mögött nemzeti egység alakult ki, hiszen még a hagyományosan kritikusabb Budapesten is a megkérdezettek 70 százaléka elégedettségnek adott hangot. Hozzátették, még a kormánynál is jobban szerepelt a magyar egészségügyi rendszer, amellyel kapcsolatban erős közbizalmat tükröznek a számok.

Arra a kérdésre, hogy "jól végzi-e a munkáját", 80 százalék válaszolt igennel az egészségügyi ellátórendszer kapcsán. Az ellenzéki szavazók kétharmada (66 százalék) és a kormánypártiaknak a kilenctizede (87 százalék) volt ezen az állásponton. A tanárok munkájával szintén nagyon magas az elégedettség (74 százalék), s a legjobban látható operatív törzzsel is 70 százalék volt elégedett. Igaz, a kormánykritikusoknak csak a 39 százaléka tartozott ide. Rosszul jött ki a koronavírus-törvény körüli küzdelemből az ellenzék - értékeli a Nézőpont. 

A választópolgároknak csak a 25 százaléka gondolta úgy, hogy jól végzik a munkájukat, s még a kormánykritikusoknak is csak a 43 százaléka gondolta ezt. A kormánypárti politikusok munkájával viszont a megkérdezettek 58 százaléka volt elégedett, a kormánypárti szavazóknak pedig 77 százaléka - áll a közleményben.

Publicus: Százhúszezren hiányolják az orvosi ellátást

A Népszava is rendelt egy felmérést, méghozzá a Publicus Intézettől. A Publicus felmérése szerint mintegy 470 ezer budapesti állítja, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta valamiféle orvosi ellátásra volt szüksége. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyien zúdultak rá a fővárosi egészségügyre, mert körülbelül 170 ezer ember eleve úgy döntött: a járványhelyzetre való tekintettel halasztja orvosa felkeresését.

A fennmaradó 300 ezer ember viszont szerette volna ha ellátják, de ennek a körnek majdnem 40 százaléka úgy érzi, nem törődtek vele megfelelően. 

Az elégedetlenség oka egyrészt pszichés, felfokozott érzelmi helyzetben ugyanis a páciensek könnyebben érzik úgy, hogy csak lerázzák őket. Másrészt viszont a budapesti rendszer – ahogy az országos is – vészüzemmódra állt át: sok-sok ütemezett kezelést és műtétet elnapoltak, a házi orvosok lényegében telefonon rendeltek, és alapvetően csak a gyors beavatkozást igénylő akut problémákat orvosolják.

A munkavállalók és vállalkozók, valamint a nyugdíjasok hiányérzete lényegében azonos: mindkét csoport nagyjából egyharmada érzi úgy, hogy nem törődött vele kellően az egészségügy. Igazán nagy bajban az úgynevezett egyéb inaktívok vannak - ebbe a körbe tartoznak a diákok, valamint a különböző okokból munkavégzésre csak korlátozottan vagy egyáltalán nem képes emberek - akiknek majdnem kétharmada élte meg úgy, hogy nem kapta meg a szükséges egészségügyi ellátást.

Míg országosan az emberek 82 százaléka hiszi, hogy az egészségügy megfelelően tudja kezelni a vírushelyzetet, ha Magyarországon is eldurvul, addig a fővárosiak közül 20 százalékkal kevesebben gondolják ezt. Noha Budapesten a Fidesz-szavazók is szkeptikusak (91 százalék helyett csak 84 százalék hisz a gyógyító rendszer alkalmasságában), igazán az ellenzékiek és a bizonytalanok változtatják meg a budapesti átlagot. Például míg a falvakban, vidéki városokban élő MSZP-sek 73 százaléka bízik az egészségügyi rendszerben, addig a fővárosban ez az arány csak 41 százalék. A Jobbik esetében a két szám 76-45, de hasonlóképp alakul a többi párt táborában is. A bizonytalanok körében kisebb a szórás: az országos 81 százalékos remény Budapesten 65 százalékos.   

(Borítókép: Rendőrök járőröznek a Nyugati téren 2020. április 3-án. Fotó: MTI/Mónus Márton)