Megugrott a forgalom Budapest belvárosában
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Tizenhárom autó ütközött az M6-oson, teljesen megbénult a forgalom
- Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon
- Légvédelmi eszközöket telepítenek Magyarország északkeleti részébe, a honvédek is készenlétben vannak
- Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a mentőápolót, aki kórház helyett hazavitt egy ittas, gerincsérült férfit
- Veszélyre figyelmeztet a rendőrség, senki nincs biztonságban
Hétfő óta nem kell fizetni a parkolásért Budapesten, sőt az ország más nagyvárosaiban sem.
A lépést vita előzte meg, a leginkább érintett fővárosi kerületek például nagyon nem szerették volna, mert megnöveli a forgalmat és a beérkező ingázók a helyi lakosok parkolóhelyét veszik el. Mások szerint annyira lecsökkent a forgalom Budapesten a járvány miatti kijárási korlátozások alatt, hogy észre se lehet venni a növekményt.
- Milyen forgalomnövekedést hozott Budapesten a parkolás ingyenesség tétele?
- Vannak-e városrészek, ahol különösen sok autós jelent meg?
- Mi szól az autóforgalom növekedése mellett, és mi szól ellene?
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák.
Támogass te is!Az is vita tárgya volt, hogy az ingyenes parkolás bevezetése csökkenti vagy növeli a járványveszélyt. Az ellene érvelők (a helyiek) szerint a lépés veszélyezteti a kerületben élők lakóhelyüknél történő parkolását, valamint nagyobb forgalmat, látogatottságot mozdít elő, ami elősegítheti a koronavírus terjedését. A mellette érvelők (bejárók) szerint pedig csökken a fertőzési kitettség, ha kocsival tudnak beutazni a belvárosba, mint sok utas között a buszon vagy villamoson. A saját szempontjait nézve mindkét félnek igaza van, a cikknek nem is ennek az eldöntése a célja, hanem hogy bemutassa: valójában mennyire nőtt meg a forgalom a fővárosban az ingyenes parkolás kihirdetése óta.
Ehhez már háromféle statisztika is rendelkezésre áll. Már első nap, hétfőn megírtuk a népszerű útvonalkereső applikáció, a Waze valós idejű adatai alapján, hogy a budapesti összforgalom növekedett. Az azóta elérhető adatok szerint ez a növekmény 10-15 százalék körül állt a következő napokban, kedden és szerdán is:
A Waze-adatokhoz hasonló eredményre jutott a Budapest Közút is, ahol a budapesti hidak forgalmának növekedését mérték az ingyenes parkolás bevezetésének első napján (hétfőn), és azt viszonyították az egy héttel korábbi hétfői, valamint egy járvány előtti átlagos hétfői nap forgalmához. Mivel a budapesti hidak forgalma leképezi a fővárosi forgalmat, itt is hozzávetőlegesen 10 százalékos növekményt mértek egy hét alatt.
A Budapest Közút azonban tágabb kontextusba helyezte az adatokat. Ebből kiderült, hogy egy normál, járvány előtti hétfő forgalmához képest a járvány alatti forgalom múlt hét hétfőn csak a korábbi 60-64 százaléka volt, ami a mostani hétfőn (az ingyenes parkolás bevezetésének első napján) 63-68 százalékra emelkedett. Tehát ha minél kisebb növekmény bemutatása a cél, az is igazat mond, aki azt állítja: a korábbi normál forgalomhoz képest a járvány ideje alatt csak 3 százalékos forgalomnövekedést eredményezett a lépés. Ez tette például csütörtöki tweetjében Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is.
Tízszázalékos közvetlen vagy 3 százalékos relatív forgalomnövekedés azonban akárhogy nézzük, nem sok, igazán nem is észrevehető. Mégis rengeteg helyről, olvasóktól érkezett jelzés, hogy az utcájukban elviselhetetlenül megnőtt a forgalom, összevissza parkolnak a kocsik, eleszik a parkolóhelyet a helyiek elől, sőt sok a szabálytalan parkolás a mindent szabad elv jegyében. Hogy lehet ez?
Ahhoz, hogy kiderítsük, mi okozhatja a lokálisan eltérő forgalomérzetet, lokális adatokra volt szükségünk. Ebben a TomTom autós navigációs eszközöket forgalmazó cég volt segítségünkre, ahol a cég eszközeit használó több ezer autós GPS-adatai segítségével utcára lebontott szűrést tudtak prezentálni.
Előrebocsátva, hogy a budapesti átlagforgalom növekedése az elmúlt egy hétben a TomTom adatai szerint is ugyanakkora mértékű, mint a Budapest Közút vagy a Waze statisztikái, helyi bontásban már más a helyzet. A következő térképen nagyon jól látszik, hogy hétfőn a főváros leginkább igénybe vett parkolási zónáiban, a II. kerület Víziváros, az V. kerületi Lipótváros, valamint a XIII. kerületi Újlipótváros utcáinak többségében 50 százalékot is meghaladta a forgalomnövekedés az előző heti hétfőhöz képest. Azaz visszaállt a járvány előtt megszokott forgalmi káosz, azzal a különbséggel, hogy a kevés szabad (és ingyenessé tett) parkolóhelyre immár sokkal több autós pályázik.
Az online is böngészhető térképet tovább böngészve látható, hogy szintén nagyon megnőtt a forgalom Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros utcáin, és kisebb arányban (de sok utcában 10 százalékot meghaladóan) a Gellérthegyen, valamint a IX. a XI. és a III. kerület központi részein. Ez tehát a megfejtése annak, hogy miért éreznek nagy zsúfoltságot a város egyes részein lakók, és miért nem máshol.
A budapesti ingyenes parkolás kihirdetése előtt sok szó esett a bécsi példáról. Az osztrák főváros ugyanis már hetekkel előbb ingyenessé tette parkolóit a rövid távú parkolási zónákban. Ez utóbbi megfelel a budapesti parkolási zónáknak. Bécsben azonban nagyon sok parkolóhelyet jelöltek ki az utcákban a helyi lakosoknak, amit csak ők használhatnak, nem kell közösködniük rajtuk a többi autóssal, és ez nagy különbség Budapesthez képest.
Szerdai tájékoztatóján megkérdeztük Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy Budapest tervez-e hasonló lakossági parkolásra fenntartott helyeket kijelölni. Karácsony válaszában elmondta, hogy a kérdés a bécsi tapasztalatok kapcsán már felmerült ez a téma, és megalapozott szakmai munka kezdődött több kerülettel együttműködve a lakossági parkolóhelyek kijelölésének előkészítésére. Mint hozzátette, erre nem a következő hetekben kell számítani, de mivel a helyzet a járvány elmúltával is problémás lesz sok helyen, ezért mindenképpen szeretnének megoldást rá.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
