Elutasította a kiutasított iráni diákok keresetét a törvényszék
További Belföld cikkek
- Ungár Péter: Magyar Péter úgy akar kormányváltást, hogy közben a 444-nél szomorkodjanak
- Hivatalosan is Cseh Katalinhoz került Fekete-Győr András mandátuma
- Jönnek a fizetésemelések, de kik járhatnak tényleg jól jövőre?
- Orbán Balázs: Politikai alapú megkülönböztetésnek az egyetemen nincs helye
- Idegen anyag esetleges jelenléte miatt hívta vissza az Auchan egyik máktermékét a Nébih
A törvényszék megítélése szerint jogszerűen döntött kiutasításukról az idegenrendészeti hatóság, írja közleményében a Fővárosi Törvényszék.
Ahogy azt megírtuk, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság - kitoloncolással - kiutasított Magyarország és az Európai Unió területéről 13 iráni állampolgárságú egyetemistát, akik a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Szent László Telephelyén voltak karanténban a koronavírus miatt.
A Belügyminisztérium közleménye szerint az iráni egyetemisták a karanténként kijelölt szobát engedély és védőruházat nélkül elhagyták, oda a többszöri felszólítás ellenére nem mentek vissza, hangosan elégedetlenkedtek, az egészségügyi személyzettel szemben agresszíven léptek fel, utasításaiknak nem tettek eleget. A kiutasítottakkal szemben három év Magyarországra történő beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.
Ezután bírósághoz fordultak a Magyarországról kiutasított iráni egyetemisták. Bírósági felülvizsgálatot és azonnali jogvédelmet kértek. "Közbiztonsági veszélyre hivatkozva még szerda délelőtt fel akarták őket tenni egy katari gépre, de amíg a bíróság nem dönt legalább az azonnali jogvédelem ügyében, addig biztosan nem toloncolhatók ki" – írta március 18-án a Magyar Helsinki Bizottság, amely az egyik egyetemistát képviseli az idegenrendészeti eljárásban. A Helsinki szerint az eljárások nem tisztázták, mi is történt: nem derült ki, hogy valójában mi történt, és kinek milyen szerepe volt az eseményekben. A hatósági dokumentumok ellentmondásosak és hiányosak, írták.
„Egyikük, egy fiatal nő segítséget kért a Magyar Helsinki Bizottságtól. Ő maga semmilyen rendbontásban nem vett részt, és eleget tett az utasításoknak. Mégis a hatóságtól szokatlan gyorsasággal már ma reggel az ország elhagyására akarták kényszeríteni őt is. Kataron keresztül Iránba akarták visszaküldeni őket... A hároméves beutazási tilalom pedig az eddigi tanulmányaikat teszi tönkre, és azt is megakadályozza, hogy bármely más schengeni országba beutazhassanak, ott tanuljanak, kettétörve ezzel a diákok életét” – írták.
A Fővárosi Törvényszék a friss, április 4-i közleményében azt írja:
"A koronavírus fertőzéssel összefüggésben karanténba került iráni diákok ellen a rendőrség járványügyi szabályszegés vétségének gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A rendőrség javaslatára az idegenrendészeti hatóság a diákokat az Európai Unió tagállamainak területéről Irán területére kiutasította, és velük szemben hároméves időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el.
A Fővárosi Törvényszék 2020. április 8-án hozott ítéleteiben kimondta, hogy a rendvédelmi szervkiutasításra vonatkozó javaslatát – a törvény szerint – az idegenrendészeti hatóságnak kötelezően figyelembe kellett venni. A törvény indokolása egyértelművé teszi, hogy a rendvédelmi szervek általtett javaslatot az idegenrendészeti hatóság semmilyen elemében, sem a javaslat tényében, sem a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében nem vizsgálhatja felül.
Azaz, a perbeli ügyekben is a rendőrségi javaslat az idegenrendészeti hatóságot kötötte, attól nem térhetett el.
A törvényszék ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a büntetőeljárás az idegenrendészeti hatóságeljárásától elkülönül, így a büntetőeljárás lehetséges kimenetele az idegenrendészeti hatóság döntésének jogszerűségét nem érinti. A Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint az iráni diákok esetében nem érvényesül ún. visszaküldési tilalom.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint humanitárius okok– amelyek közé a világjárvány és az egészségügyi ellátás helyzete is tartozik – csak abban az esetben alapozzák meg az embertelen bánásmód valós veszélye miatti visszaküldési tilalmat, ha halálos betegség végstádiumában lévő, korábbi stádiumú vagy súlyos szenvedést okozó egyéb komoly betegségekben szenvedő betegek nem kapnának megfelelő orvosi ellátást a visszaküldés célországában.
A törvényszék kiemelte, hogy a koronavírus okozta megbetegedés világjárvánnyá szélesedett, és a tudomány mai állása szerint egyik országban sincs rá gyógymód. Az viszont nem valószínűsíthető, hogy az iráni diákok – még ha meg is fertőződnének – olyan szenvedés enyhítésére szorulnának, amit hazájukban nem lehet elérni" - áll a közleményben.
(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)