A Fidesz szerint Karácsony tehet az idősotthonban történt fertőzésekről

• A kormány szerint érdemi segítséget ad a gazdaságvédelmi akció, az ellenzék szerint ez valójában kis összegű, és nem támogatja a már munka nélkül maradtakat sem.
• A kormány szerint jön elég eszköz a járvánnyal szembeni védekezéshez, az ellenzék szerint ez nem jut el időben a kórházakhoz, és az itthoni igények kielégítése előtt túl hamar kerül belőle a környező országokba és a távolabbi Észak-Macedóniába is. 
• Az ellenzék a munkanélküli segély 9 hónaposra növelését, a nyugdíjak növelését és a munkahelyek védelme érdekében azt követeli, hogy a bajba jutott cégek széles köre 80 százalékos fizetési támogatást adjon a munkavállalók számára.
• Gyurcsányozás, (régen elmúlt) nyolcévezés, együttműködést megtagadó ellenzék volt a kormány képviselőinek válasza, illetve a meghozott intézkedések felsorolása.
• Az ellenzék Kásler Miklós lemondását követelte, a Jobbiktól az MSZP-ig előkerült a „Mészáros-adó” és a kormány rendeleti kormányzása, amelyet az ellenzék szerint a kormány a fideszes oligarchák támogatására használ. A kormány szerint nem élnek vissza a felhatalmazási törvénnyel.

A húsvét utáni plenáris ülés is magától értetődően a koronavírusról szólt. Előbb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be az eszközbeszerzésről, majd az ellenzéki képviselők felszólalásaival folytatódott a keddi ülés. 

Elsőként Kocsis-Cake Olivio beszélt a kormány gazdasági akciótervének szűk támogatotti köréről. A Párbeszéd pártigazgatója szerint válságkezelő alapra volna szükség, segítséget nyújtandó a munkájukat elvesztett embereknek. „Amikor a három hónapos munkanélküli segély meghosszabbítását javasoljuk, akkor a kormány azt mondja, ez ráér” – az ellenzéki politikus szerint azonban kilenc hónap biztonság minden magyar embernek jár.

Kocsis-Cake szerint a 2008-as válság más típusú volt, a mostani esetben áthidalni kellene a nehézségeket, mert „ha a járvány elmúlik, beindul a gazdaság, ezért kell pénzt adni az embereknek”.

Dömötör Csaba államtitkár szerint nem igaz, hogy szűk kört támogat a kormány programja:

A kedvezményben részesítettek között van 80 ezer katás, „a munkáltatók, akiknek kevesebb munkaadói adót kell fizetniük júliustól”, nyugdíjasok, családosok.

A járvány elleni küzdelemben Dömötör szerint komoly eredmény, hogy sikerült lelassítani a járvány terjedését, bár a neheze még hátravan, hamarosan a tömeges megbetegedés szakaszába lép az ország – ezért van szükség a kijárási korlátozás meghosszabbítására és az eszközök beszerzésére.

Dömötör köszönetet mondott azoknak, akik betartották a távolságtartási szabályokat és azoknak, akik a járvány elleni küzdelem frontvonalában voltak.

Az államtitkár ezután a Pesti úti idősotthonra tért rá: „Kérdés, hogy a főváros mindent megtett-e az otthonban lakók érdekében, folyamatos volt-e az orvosi ellátás az idősotthonban.”

„Ne bújjon Facebook-posztok mögé, ne mutogasson másokra, hanem éljen a felelősséggel, amelyet megkapott a választóktól. Vegye fel a cselekvés gúnyáját!” – üzente a főpolgármesternek az államtitkár, aki szerint a védekezéshez a kormány minden segítséget meg fog adni.

Arató: A szarka lop, a Fidesz hazudik

Mesei elemekkel kezdte felszólalását Arató Gergely, arra futtatva ki, hogy a Fidesz meg hazudik, „és az oligarchák zsebét tömi minden helyzetben, és ez nem mese, hanem a valóság” – mondta a DK politikusa. Szerinte a magyar kormány Európa legkisebb gazdasági csomagjával állt elő: a GDP alig három százalékát érinti valójában az „Orbán-csomag, mondhatnám, csomagocska”, így valójában keveset nyújt: a bértámogatás csak a bér 21-35 százaléka, maximum 75 ezer forint, „ez édeskevés a munkahelyek megvédésére” – mondta Arató, aki ezzel szemben Csehországot hozta fel példaként, ahol a munkavállalók számára a teljes bér 60-80 százalékára számíthatnak a bajba került vállalkozások, több mint 500 ezer forint erejéig. 

„A munkavállalók később sok-sok túlórában, magukat tönkretéve fizetik vissza a támogatást a munkaadóknak” – mondta Arató, mivel csak a rabszolgatörvényt alkalmazó cégek számíthatnak bértámogatásra munkavállalóik számára.

Csak azok a cégek számíthatnak erre, amelyek esetében nemzetgazdasági érdek a munkahelyek megtartása. Arató szerint ez a gyakorlatban „a fideszes oligarchák meggazdagodását jelenti”.

Becslések szerint  már  300 ezer ember vesztette  el az állását  – mondta Arató, ezeken már nem segít a csomag. Ahogyan azoknak a vállalkozásoknak sem segít, amelyek nem tudnak bért fizetni, hiszen rajtuk nem segít a járulékkedvezmény.

Emeljék duplájára a családi pótlékot, hozzanak létre ötezermilliárdos alapot az önkormányzatok szociális feladatainak ellátására – követelte Arató.

„Focisták megsegítésére van forrás, a bajba került magyar emberek támogatására nincs forrás.”

Dömötör: Gyurcsány!

„A szarkák ügyében tett megjegyzésére: nem mi veszünk ki több százmilliós osztalékot a cégeinkből, nem mi gyarapodtunk gyors privatizációból, nem mi érkezünk ide elkobzott villából, hanem” a DK elnöke – mondta Dömötör Csaba államtitkár, nem ejtve ki Gyurcsány Ferenc nevét.

Az államtitkár szerint a gazdasági csomag széles körű segítséget nyújt, az ellenzék vádjai igaztalanok.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője Aratóhoz hasonlóan kevesellte az álláskeresőknek nyújtandó segítséget, és sokallta azt a pénzt, amely gyaníthatóan Fidesz-közeli nagyvállalkozókhoz jut segítségként.

• Meg kell emelni a minimális nyugdíjat,
• dupla alapbért kell azoknak adni, akik az egészségügyi frontban szolgáltnak minket.
• A kis- és középvállalkozásoknál vállalják át a bérek és járulékok nyolcvan százalékát, hogy a munkahelyeket meg lehessen tartani; cselekedjenek, amíg nem késő

– sorolta Tóth Bertalan a kormánytól elvárható, szükséges intézkedést.

Szijjártó szerint  „a magyar kormány kiemelt célja az egészségügyi védekezés sikerre vitele”, ezért elsődleges az eszközbeszerzés. A miniszter megismételte kezdeti beszámolóját, amely szerint „47 millió maszk, 352 ezer teszt, 20 millió védekezéshez szükséges eszköz jött Magyarországra és sok-sok tízmilliónyi, egészségügyi védekezéshez szükséges felszerelés jön Magyarországra keletről. Ezeket az eszközöket fel kell hajtani, meg kell vásárolni, le kell szerződni, ide kell hozni” – mondta a külügyminiszter.

„A repülőkről az eszközök az állami egészségügyi ellátó központ központi raktárába kerülnek”, innen osztják el a kórházak és rendelőintézetek között – mondta Szijjártó, megválaszolva az ellenzék korábban feltett kérdését arra vonatkozóan, merre vannak ezek az eszközök.

Jakab: A feszültség elsöpörheti el az oligarchákat

A kormány a vészhelyzetben is magával foglalkozott – állította Jakab Péter. A Jobbik elnöke szerint miközben „márciusban 30 ezer, áprilisban naponta 4 ezer ember veszítette el munkáját”, a kormány a vészhelyzetben is arra ügyelt, hogy minél nagyobb hatalmat harcoljon ki magának.

„És amikor mindent megkaptak, széttárják a karjukat, hogy ja, bocsánat, annyi a munkanélküli”, hogy rájuk már nem jut segítség.

Mi a fészkes fenének kellett önöknek korlátlan időre szóló korlátlan hatalom?

– kérdezte Jakab.

Csak nem arra kellett, hogy a veszélyhelyzet alatt is tudják a központi pénzt átlapátolni a haverok zsebébe, illetve eltitkolni, hogy mitől drágult meg a Budapest–Belgrád-vasútvonal? Ebből is ki fog meggazdagodni? Természetesen Mészáros Lőrinc, miközben a kormányfő veje, Tiborcz István kétmilliárdból épít kikötőt a Balatonnál.

„Lehet nyerészkedni, de ebből olyan társadalmi feszültség lesz, amely önöket a vagyonukkal együtt fogja elsöpörni” – mondta Jakab, aki szerint be kell vezetni „a Mészáros-adót, 30 százalékos különadót azokra, akik úgy gazdagodtak meg, mint Mészáros Lőrinc, kormányzati hátszéllel és piszkosul.”

A Jobbik vezetője is Csehországot és Szlovákiát hozta fel követendő példaként, amely 80 százalék erejéig állja a munkavállalók bérét a válság idejére.

A meggazdagodott Fidesz-közeli oligarchákkal kapcsolatban Jakab azt mondta:

Garancsi Istvánnál, Rogán Tóninál meg a többinél azt mondják, végre van egy nemzeti tőkésosztály, amely segít, ha baj van? Hát, most baj van! Vegyük vissza most a magyarok pénzét, és mentsük meg együtt Magyarországot!

Orbán Balázs államtitkár válaszolt arra, hogy mire kellett a kormánynak adott felhatalmazás:

• A magánszemélyek és vállalkozások 2020. március 18. után kötött hitelszerződéseinél tőke- és kamatfizetési moratóriumot hirdettek, ez a babaváró és diákhitel hiteltörlesztésére is vonatkozik.
• Meghosszabbították a rövid lejáratú vállalkozású hitelek lejáratát.
• Bizonyos szektorokban a kormány június 30-ig elengedte a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét.
• Nem kell nyugdíjjárulékot fizetni.
• Az egészségügyi biztosítás díja a törvényi minimumra csökkent.
• 80 ezer katás kapott mentességet tucatnyi tevékenységi területen.
• Az adóvégrehajtást felfüggesztették, a gyes- és gyedjogosultságot meghosszabbították.

„Bejelentettük Magyarország legnagyobb élénkítő csomagját, amely a GDP 20 százalékát, 9 ezer milliárd forintot” tesz ki – mondta Orbán, aki szerint mindezek, valamint a kétezermilliárd forintos kedvezményes hitelkonstrukció és a munkahelyek létrehozását célzó, kkv-knak szóló egyszerűsített pályázatok is széles körű segítséget nyújtanak.

„Ha ezek az intézkedések nem a magyar emberek javát szolgálják, akkor mondhatom, nem egy televíziós műsort nézünk. Ha végignézi az intézkedéseket, azok a legkiszolgáltatottabb szektorokat célozzák” – üzente Orbán Balázs, aki szerint „a felhatalmazási törvény alapján meghozott intézkedéseink” a legsérülékenyebb csoportokat célozzák.

A sort végül Rétvári Bence felszólalása zárta a KDNP-től, amelyre Szijjártó válaszolt. Kettőjük megnyilatkozásának lényege az volt, hogy a hitelfelvételtől való tartózkodással Magyarország megvédi magát a spekulánsoktól a járvány idején kelt válság alatt is.

Inkább megvárják Orbánt

Négy ellenzéki kérdést intéztek volna az azonnali kérdések órájában Orbán Viktorhoz, de a kormányfő híján inkább nem fogadták el a válaszadásra kijelölt Szijjártó Péter.

Elfogadta viszont az MSZP-s Harangozó Tamás. „Mi a bánatnak kellett korlátlan hatalom, ha bajba jutottak tízezrein még csak nem is akarnak segíteni? Nem szégyellik magukat, miniszter úr?” – kérdezte Harangozó, aki szerint a járvány kezelésekor hetek mentek el a felhatalmazási törvénnyel, aztán a „minden idők legnagyobb gazdasági mentőcsomagjaként” beharangozott csomagról „kiderült, hogy a munkahelyek megtartása érdekében csak a bajba jutott cégek egy részének segítenek, és a fizetéseknek csak egyharmadát vállalja az állam, és a munkanélkülivé váltaknak semmilyen segítséget nem ad a kormány.”

Szijjártó szerint a valódi vita gazdaságfilozófiai: a kormány munkahelyek teremtésében, nem pedig segélyekben gondolkodik. (Igaz, az ellenzéki felszólalások nagy része a munkahelyek megvédéséről szólt, és arról, hogy aki már munkanélkülivé lett, kapjon 3 helyett 9 hónapra munkanélküli segélyt.) 

Szijjártó szerint a vállalkozások széles köre kapott segítséget, hitelfelvételnél, exporttevékenységnél halasztott fizetésnél, ami érdemi segítséget jelent. Az intézkedések mind azt a célt szolgálják, hogy a nehéz helyzetbe került magyar vállalkozások versenyképesek maradhassanak, és a válság után új munkahelyeket teremthessenek.

A külügyminiszter szerint nem igaz az sem, hogy a koronavírus-törvény korlátlan felhatalmazást a rendeleti kormányzáshoz. Amit adott, az nem magyar specifikum, hanem világgyakorlat – vélte.

Harangozó szerint nem várható el méltányosság a kormánnyal szemben, ha egyszer teljes felhatalmazás szerzett magának. „A bajba jutottakat kellene megmenteniük. Magyarországon 35 százalékot sem vállal a bérből az állam" Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában igen – jött elő sokadszor a térség országainak példája.

Ehelyett 1000 milliárdos hitelhez jut Mészáros Lőrinc, „ingyenesen osztogatják az állami tulajdont, mintha nem lenne holnap. Fejezzék be a harácsolást és az ország széthordását!”

• Emeljék meg a családi pótlékot, a munkanélküli ellátást és a nyugdíjakat!

Szijjártó szerint a kormány munkahelyek létrehozását segíti elő, és a felhozott „román, szlovák cseh meg nem tudom, milyen intézkedések”  valójában nem olyan kedvezők, mint szövegezésük első sora alapján, így példaként felhozni őket alaptalan.

Nem segítség a segítség

Nunkovics Tibor a Jobbiktól kétségbe vonta, hogy a munkavállalóknak adott segítség valóban az, szerinte sokkal inkább a munkaadó nagyvállalatok érdekeit szolgálja.

A pihenőnapokat, amiket a dolgozók megkapnak, le kell dolgozniuk. Plusz négy órában vagy szombaton pótlékok nélkül teszik meg, „önök meg is lopják a magyar munkavállalókat ezzel a rendelettel. Röghöz is kötik a munkavállalót, annak ugyanis, ha nem dolgozza le és munkahelyet váltana, vagy ki kell fizetnie munkaáltatójának vagy, ha nem fizeti ki a pótlékokat, akkor ledolgoztatják vele a következő két évben.”

Mi a közös teherviselés ebben a rendeletben?

– kérdezte Nunkovics. Erre Sanda Tamás államtitkár válaszolt, megjegyezve, hogy az ellenzék „nemet mondott a magyar munkavállalók érdekeire, és nemet mondtak arra, hogy közösen lépjünk fel a járvány egészségügyi és gazdasági hatásaival kapcsolatban”. „A munkaidőkeret meghosszabbításának lehetőségével a kormány azt a szabadságot biztosítja a munkáltatónak, hogy a munkaszervezés szabályozása rugalmasabbá válhasson. Ezzel meg tudjuk védeni a magyar emberek munkahelyét úgy, hogy bérük nem csökken.”

 Hogyan szabadítanak fel 36 ezer kórházi helyet?

Szabó Tímea arról kérdezte volna a kormányfőt, hogyan képzeli a kormány a kórházi helyek felszabadítását. Orbán Viktor távollétében Szijjártó Péter válaszolt, miután a Párbeszéd társelnöke elfogadta válaszadóként a külügyminiszter.

Szijjártó szerint  „az Emmi tájékoztatása alapján nem szólítottak fel távozásra olyan betegeket kórházakból, akik ellátásra, kezelésre szorulnak”. Ellentétes hírről Szijjártó nem hallott, ezért „fogadjuk el az Emmi tájékoztatását”. A külügyminiszter szerint sikeres a járvány lassítása, így elkerülhető az egészségügyi rendszer túlterhelése.

Miért csökken a terjedés a hazaküldött betegekkel? Szabó szerint „igenis, hazaküldik a betegeket”, ha nem jön értük senki, mentő szállítja el őket az otthoni címre.

Szabó szerint aggasztó, hogy az eddigi adatok alapján a magyarországi halálozási arány a járványban 8 százalékos, csak Romániában hasonló, a térségben jellemzően csak 2-3 százalékos.

„36 ezer megbetegedéssel miért számolnak, ha eddig csak 34 ezer tesztet végeztek el?”  Szabó szerint nem igaz az sem, hogy el vannak látva a kórházak maszkokkal, miközben a kormány azokból még Észak-Macedóniába is küld.

Mozdítsák el Káslert, mert életveszély, amit ez az ember művel

– zárta szavait Szabó, az Emmi miniszterének távozását követelve. Szijjártó visszautasította Szabó szavait, és megismételte a megérkezett és útban lévő eszközökről szóló számokat, amelyeket a plenáris ülés kezdetén is elmondott.

A korona után a kormány is lesújt az önkormányzatokra

Varga László Orbánt kérdezte volna, de a kormányfő híján Szijjártó Péter válaszolt, amit az MSZP politikusa elfogadott.

Varga szerint érthetetlen, hogy az önkormányzatok úgy dolgoznak a védekezés frontvonalában, hogy közben a kormány forrást vonnak el tőlük. „A gépjárműadó (eddig még az önkormányzatoknál maradt) 40 százalékát is elvették, ellentételezés nélkül elengedték az idegenforgalmi adót és a parkolási díjat.”

• Miért vonnak el forrásokat az önkormányzatoktól?
• Mikor térítik meg a védekezés költségeit?
• Terveznek-e konszolidációt az önkormányzatoknál, tekintettel a vagyonkezelőkre és közszolgáltatókra.

Szijjártó a fentiekre nem válaszolt, de elmondta, régi vita az ellenzék és a kormány között, hogy „a terheket mindenkinek vállalnia kell-e, vagy a közös teherviselésből a közös szót elhagyjuk. A világjárvány kihívásánál evidens, hogy mindenkinek vállalnia kell a részét a védekezésből.” Szijjártó szerint ez az önkormányzatokra is igaz, de nemcsak a járvány miatt kell átalakítaniuk költségvetésüket, hanem, mert „más idők jönnek”, változnak a preferenciák.

Szijjártó szerint a gépjárműadó csupán 1,2 százalékos részt jelent az önkormányzatok költségvetésében,  ezért túlzás ezt jelentős elvonásnak beállítani. „Az önkormányzatok most könnyebben vehetik ki részüket a közterherviselésből, mint 2010 előtt” – mondta a külügyminiszter a 2015-ös adósságkonszolidáció és a kórházak, iskolák államosítása kapcsán. 

Varga szerint „tucatjával lesznek nyárra önkormányzatok, amelyeknek az alapvető közszolgáltatások fenntartásával és a bérek kifizetésével lesznek gondjaik”.

Tállai: Tordai csak politizál, politizál, politizál

A Párbeszéd frakcióvezető-helyettese a pénzügyminiszterhez Mi folyik itt címmel intézett kérdést, de Tordai Bence végül elfogadta kijelölt válaszolóként Tállai András államtitkárt. 

Tordai egy idézettel kezdte, miszerint „az egyetemes alapjövedelem bevezetésének itt az ideje” – az idézet Ferenc pápától való. „A pápa mintha csak Magyarországnak címezte volna üzenetét, ahol rengeteg a jog nélküli munkás.”

Tordai szerint a katásokon nem segít, hogy nem kell fizetniük néhány hónapig járulékokat, ha semmilyen jövedelmet nem kapnak.

„Magyarországon 2 millió ember van, akinek nincs 100 ezer forint havi jövedelme, az emberek kétharmadának 1-2 hétnyi megtakarítása van.” Ha ez így marad, súlyosabb lesz a következménye, mint magának a járványnak – mondta Tordai.

„Megfogadja-e az állítólag keresztény kormány a római pápa alapjövedelemre vonatkozó javaslatát?”

Tállai azzal kezdte, hogy Tordai „mi folyik itt címmel kérdezne, majd szociális biztonságról, juttatásokról, római pápáról, kétmillió ember jövedelemnélküliségről kezdett beszélni, jóindulattal mondom, hogy beszélni, a végén önmaga sem tudja, hogy mit szeretne megkérdezni a pénzügyminisztertől, vagyis a kormánytól.”

„Válsághelyzet idején megfontoltabban komolyan kellene venni a parlamenti munkát. A kérdés, hogy az ország mikor tud túl lenni a vírushelyzeten, a világjárványon.”

„A kormány megtette a megfelelő lépéseket annak érdekében hogy az embereknek biztonságot adjon”, erre irányul a hiteltörlesztési moratórium, a katásoknak nyújtott segítség, vagy a  vállalkozásoknak nyújtott járulékmentesség, a munkahelyek védelmét biztosítandó a fizetések átvállalása. (Igaz, minderről a korábbi felszólalásokban is elhangzott, miért kifogásolja ezeket az ellenzék, így ezek ismételt felsorolása érdemi párbeszédet nem eredményezett.)

Tordai szerint a válasz gyengére sikerült, „azt kellett volna mondania, hogy  annyi munkahelyet hozunk létre, amennyi a válságban elvész, azt kellett volna mondania, amit Orbán Viktor mondott, hogy teljesítmény nélkül nem adunk pénzt az embereknek, de az olyan orbitális baromság, hogy maga sem merte elismételni.”

Lehet, hogy világi humanistaként közelebb áll hozzám Ferenc pápa, mint az antihumanista kormányhoz.

Tállai: „Maradjunk a parlamentáris viszonyok között, ön kérdezi a kormányt, és a kormány válaszol annak érdekében, hogy ezen a helyzeten, amiben az ország van, és amin a pápa is azt szeretné, hogy legyünk túl rajta, közösen tegyünk meg mindent. Politikai céljai eléréséhez lehet, hogy ön a pápát hívja, szerintem ez nagyon rossz irány. Önnek azzal kellene foglalkoznia, hogy az ország ebből a bajból, gazdasági következményeiből hogyan tud kijönni, ehelyett ön újra csak politizál, politizál, politizál.”

(Borítókép: Szijjártó Péter felszólal az Országgyűlés mai plenáris ülésén. Fotó: Kovács Tamás / MTI)