Megint lesújtó értékelést kapott a magyar jogállamiság
További Belföld cikkek
- Magyar Péter miatt zárhatták le a Vas vármegyei gyermekotthonokat is
- Hadházy Ákos támogatná Magyar Pétert, hogy miniszterelnök legyen
- A MÁV hibájából maradt el egy színházi előadás Győrben
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
Elkészült a World Justice Project nemzetközi jogi szervezet legújabb jelentése, amelyben 128 országot elemeztek és rendeztek sorba az alapján, hogy az elmúlt évben hogyan alakult ott a jogállamiság helyzete. Magyarország a legutóbbi jelentéshez képest két helyet rontva a 60. helyre került – Nepál és Indonézia közé. Egyben a közép- és nyugat-európai, valamint észak-amerikai országokat tartalmazó kategória 24 országából a legutolsó helyet foglalja el.
A WJP jogállamiság-indexét egyébként például a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének kutatói is a legjobb, hasonló rangsort tartalmazó jelentésnek tartják.
Ami a közép- és nyugat-európai, illetve észak-amerikai országokat tartalmazó 24 fős kategóriát illeti, 22 ország a teljes lista első 40 helyére került, egyedül az 53. Bulgária, illetve a 60. Magyarország lóg ki alaposan lefelé a listán.
Egy másik, gazdasági tematizáló kategória szerint a WJP Magyarország a a magas jövedelmű országok közé sorolja – az ide kerülő 37 országból Magyarország a 36. helyet foglalja el, egyedüliként Panamát előzve a listán.
A végleges listát nyolc részkategória pontszámai alapján számolják ki, ezek közül hatban is – a kormányhatalom fékjei, a korrupció hiánya, a kormányzati átláthatóság, a törvények betartatása, a polgári jogok érvényesülése, a büntető igazságszolgáltatás – a globális átlag alatt maradt Magyarország, ezt a szintet csak a közbiztonság és az alapvető jogok terén sikerült teljesíteni.
Egyúttal kiemelendő, hogy
2015 óta az egész világon Magyarország csorbultak az egyik legnagyobb mértékben a kormányhatalom ellenőrzésének eszközei,
öt év alatt 5,3%-os csökkenést jegyzett fel a WJP, aminél rosszabb mutatót csak Bosznia-Hercegovina, Kína, Honduras, Nicaragua, Lengyelország, Szerbia és Egyiptom produkált. Magyarország és Lengyelország helyzetét külön ki is emeli a jelentés az elmúlt évek negatív irányú változásai miatt.
Aggodalomra adhat okot, hogy globálisan harmadik éve több országban romlott, mint javult a jogállamiság helyzete. A lista élén nem találni komoly változást, ugyanúgy Dánia, Norvégia, Finnország, Svédország, Hollandia és Németország foglalja el az első hat helyet, mint 2019-ben, az Egyesült Államok viszont kiszorult a top 20-ból, a helyére Spanyolország lépett előre.
A legnagyobb elmozdulást felfelé a 71. Thaiföld és a 72. Ukrajna – 6-6 helyes javítással –, illetve a hét helyes javítással a 90. helyre kerülő Dominikai Köztársaság mutatta be, a legtöbbet a hét-hét helyet rontó Brazília (67.) és Peru (80.), valamint a nyolc helyet rontó, jelenleg 83. Algéria rontotta.
A teljes jelentés (annak módszertanával együtt) itt olvasható (pdf).
via Qubit