A turizmus leállása miatt újra van termálvíz Püspökfürdő kiszáradt tavában
További Belföld cikkek
- Változások a Magyar Telekom élén, több felső vezető távozik
- Felfüggesztetett szabadságvesztést kapott a férfi, aki önkielégítést végzett a MÁV vonatán
- 12 éves lányoktól, „Tóth Nikoletta” álnéven zsarolt ki meztelen képeket egy 35 éves férfi
- Továbbra sem színesíti hétköznapjainkat az időjárás, borongósan folytatódik a hét
- Iskolai botrány Pest vármegyében: a gyerekek élőláncot álltak szeretett osztályfőnökükért
A turizmus leállása miatt újra termálvízzel telt meg a Nagyvárad szomszédságában fekvő Püspökfürdő korábban kiszáradt tava, több állat és növényfaj utolsó példányainak az egykori természetes élőhelye, írja az MTI.
A természetvédő szervezetek a 2010-es évek elején hívták fel a figyelmet arra, hogy a püspökfürdői termálvizes rezervátum korábban egyhektáros felületű tava tócsává zsugorodott, és télen be is fagyott. A püspökfürdői termáltóban olyan egyedi fajok utolsó példányai éltek természetes környezetükben, mint
A BORDÁS HOMORCSA NEVŰ CSIGAFAJ, A RACOVITA-KELE ELNEVEZÉSŰ HALFAJ ÉS A HÉVÍZI TÜNDÉRRÓZSA,
amely Európában egyedülálló módon maradt fenn őshonos növényként. Legközelebbi rokona a Nílus deltájában található meg.
A szakértők a védett élőhely pusztulását már akkor annak tulajdonították, hogy Püspökfürdőn, Félixfürdőn és Nagyváradon is számos szálloda és panzió végzett - sok esetben illegális - fúrásokat, hogy a medencéit és a fűtési rendszerét termálvízzel működtesse, a föld alatti termálvízlelőhely kapacitása pedig véges.
Venczel Márton biológus, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegének vezetője a Krónika című napilapnak elmondta: a termáltó duzzadása is bizonyítja, hogy a szakembereknek igazuk volt. Nagyobb a termálvíz-kitermelés a környéken, mint amit a természet megenged. Ennek ellenére csekélynek tartotta az esélyét a rezervátum megmentésének.
Sokkal nagyobb a gazdasági érdek, mint a természetvédelem iránti elkötelezettség
− mondta a biológus.
Ezért szerinte csak addig marad meg a termáltó, amíg újra nem indul a turizmus. Hozzátette: az élőhely tíz évvel ezelőtti állapota már nem állítható vissza, hiszen az őshonos növény- és állatfajok már nincsenek ott. Bár megpróbálták laboratóriumi körülmények között megmenteni, a bordás homorcsa nevű csigafajt nem sikerült szaporítani, és véglegesen kipusztult.
A Racovita-kelét most is tartják néhány akváriumban, de ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra visszatelepíthető lenne. Jelentős populáció kell ahhoz, hogy életképes legyen a szabad természetben. Azáltal, hogy az egyedszám lecsökkent néhány tíz példányra, végveszélyben van
- mutatott rá a biológus.
A szakember szerint a legegyszerűbb a hévízi tündérrózsa visszatelepítése lenne, hiszen ez trópusi fajként a Nílus deltájában is előfordul, és üvegházakban is tartják. Ha azonban nem tartható fenn az optimális vízszint, ez sem élne már meg egykori természetes élőhelyén, mondta Venczel Márton.