Hónapokon belül csődközeli helyzetbe kerülhetnek az elvonások és kiesések miatt az önkormányzatok

Az öt- és húszezer lélekszám közötti kisvárosok kerülhetnek legelőször bajba a bevételek kiesése miatt, mert ott két-három vállalkozáson múlik az adóerő-képesség – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint a jelenlegi helyzetben négy dolog is sújthatja az önkormányzatokat:

Schmidt Jenő úgy véli, csődhelyzet a nyár közepéig várhatóan sehol nem lesz, mert július végéig mindenhol elegendő a tartalék. Szavai szerint azonban augusztusban, szeptemberben sokan fordulnak majd pótlólagosan kiesett bevételek megtérítésért az államháztartáshoz.

A kétezer lélekszám alatti települések nincsenek bajban, mert eddig sem volt jelentős bevételük és összetett feladatrendszerük, a nagyoknak pedig több tartalékuknak kell lennie. Ők az év második felében és az év végén kerülhetnek nehéz helyzetbe az iparűzési adóbevételek elmaradása miatt

– mutatott rá a TÖOSZ elnöke.

A Magyar Faluszövetség elnöke a lapnak elmondta: a kistelepülési önkormányzatok tudnak azzal kalkulálni, hogy a súlyadó elvonása miatt mekkora veszteség éri őket, az összeg mindenhol jelentős. Azt azonban nehéz megmondani, hogy az iparűzési és idegenforgalmi adóknál mekkora lesz a visszaesés.

Az idegenforgalmi adó kiesése főként azokon a helyeken okoz gondot, ahol az önkormányzatok eddig komoly bevétellel kalkulálhattak ebből az adónemből, és ami a költségvetésük nagy részét kitette. Ilyen mások mellett Hollókő vagy Berekfürdő. Több ilyen faluban komoly gondok lehetnek néhány hónapon belül

– emelte ki Szabó Gellért. A Bács-Kiskun megyei Szentkirály vezetője azt is mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a gépjárműadó elvonása miatt az önkormányzatok azért is kerültek nehéz helyzetbe, mert ezek a tételek mindenhol felhasználási kötöttség nélkül kerültek be a települések költségvetésébe. Ezek a pénzek nagyon értékesek az önkormányzatoknak, mivel nem címkézett források, így a települések pályázatokhoz, fejlesztésekhez is felhasználták őket.

– áll a cikkben. "Emellett a feladatalapú finanszírozásban az állam soha nem a teljes összeget biztosítja, hanem csak hozzájárulást ad az önkormányzati feladatok ellátásához, intézmények működéséhez, és arra ösztönözi a településeket, hogy maguk is a bevételek növelésén dolgozzanak. Ez a rendszer is csorbát szenved a kieső pénzek miatt" – hangsúlyozta a Magyar Faluszövetség elnöke.