Az egész veszélyhelyzet felülírja a szüléstől való félelmemet

Elképzelésük volt, de azt mondják, valójában nem tudják, milyen az ideális terhesség: a szüléstől való félelmet felváltotta a koronavírus miatti aggódás, és ott lebeg a folyamatos bizonytalanság, hogy a legvégén egyedül kell-e majd végigcsinálniuk a vajúdást és a szülést, vagy legalább az egyiknél ott lehet a kísérőjük? Azok a kismamák, akik első gyermeküket várják a koronavírus-járvány miatt, most egy szokatlanul bizonytalan helyzetben vannak. A terhesgondozás olykor döcög, az információ kevés és egyáltalán nem egységes. 

Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs tájékoztatóján többször hangsúlyozta, hogy a kismamáknak joguk van az apás szüléshez. A március 21-én kiadott eljárásrendben is az áll, hogy „a látogatási tilalom alól egyetlen kivétel a szüléseknél az

A dúlával tervezett szülések esetén pedig ki kell választani, hogy a hozzátartozó vagy a dúla megy be a kismamával. Mindez viszont csak ajánlás. A kórházak országszerte saját hatáskörben döntenek arról, beengedik-e a kísérőt a kismamával. Budapesten már több kórházban beszüntették vagy korlátozták az apás szülést, de Győrben, Mosonmagyaróváron és a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei (miskolci) kórházban sem lehet senki a szülő nőkkel. Kérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy miért nincs egységes eljárásrend, és jelenleg hány kórházban zárják ki teljesen a kísérőket a szülésről, de választ napok óta nem kaptunk. 

„Nem tudom, milyen a normál terhesség, de elképzelésem volt róla”

A budapesti Szent Imre Kórházban márciusban néhány napra teljesen megtiltották az apás szülést, „akkor 24 órát végigsírtam”, mondta az Indexnek Fónagy Judit, aki április 22-re volt kiírva első babájával. Később a totális korlátozást ugyan feloldották, de az apák a vajúdásnál most sem lehetnek ott a kismamákkal. Judit ráadásul csak akkor szülhetett volna fogadott orvosánál, ha nőgyógyásza pont aznap ügyelt volna a kórházban, amikor beindult nála a szülés. 

Kísérőt a vajúdás idejére nem, kizárólag a szülésre engednek be a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára is, itt viszont még a fogadott orvossal és szülésznővel szülhetnek a kismamák. Somlóvári Réka május 20-ára várja az első babáját, nem apás szülést terveznek, nővére segítené, de szerinte amíg a járvány nem tetőzik „benne van a pakliban, hogy egy hónap múlva testvére már a szülésnél sem lehet bent.”

A kórházak önkényesen hoznak intézkedéseket, aminek én nyilván azért nem örülök, mert első baba és jó lett volna egy családtag támogatása. 

Ő úgy tudja, hogy a Semmelweis Egyetem női klinikáján már bevezették és minden kismamánál elvégzik a koronavírus gyorstesztet, ennek ellenére a nőknek végig − a vajúdás és szülés alatt és után is – kötelező maszkot viselni. „Tehetnének engedményeket. Ha például negatív a kismama gyorstesztje, akkor ne kelljen maszkot viselnünk, hiszen köztudott, hogy a kismamáknak vannak légszomjas tünetei, ezt magamon is tapasztalom. Akik asztmásak, pánikbetegek vagy allergiások, különösen rettegnek ettől”, mondja.

Pedig rettegni a maszk viselésétől nem kell, mert azt „meg lehet szokni”, mondja Bánhidy Ferenc a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika általános igazgatóhelyettese. A szülés kényelmetlensége mellett az orvos szerint a maszk viselése amúgy is eltörpül.

Ezzel ráadásul az ő egészségüket is védjük. Amellett, hogy az egészségügyi dolgozók rendszeresen részt vesznek Covid-szűrésen, az anyákat, ahogy bekerülnek a klinikára, teszteljük

– mondta Bánhidy Ferenc. Igaz – teszi hozzá –, előfordul, hogy a szűrés eredménye kicsit később lesz meg, mint a vajúdás alatti időszak. 

Az Indexnek nyilatkozó kismamák szerint a terhesgondozás alatt előfordulnak döccenők, amit sok pénzért, magánrendelőkben persze át lehet hidalni. Fónagy Judit azt mondja, ő a járvány ellenére sem ütközött túl sok nehézségbe, igaz terhesgondozásának nagy részén még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt túl volt.

Rékának enyhe szívproblémája miatt viszont egy kardiológiai vizsgálat még hátravan, de azt még nem tudja, hol fogják elvégezni. „A Korányiban a doktornő most otthon van a gyerekekkel, a János Kórházban, ahová tartozunk, fertőző osztállyá alakították a Kardiológiai Osztályt. Valószínűleg magánrendelésre tudok elmenni vagy megkérdezem a SOTE-n, hogy megcsinálják-e?”, mondta. Maradt a magánrendelés Holló Máriának is. A 33 éves nőnél a terheléses vércukormérésnél derült ki, hogy rossz a pajzsmirigy értéke. „A protokoll szerint a kismamának ilyen esetben endokrinológiára kell mennie, ahol egyeztetnek vele, és ha szükséges, gyógyszert kap”, mondja a nő, aki június végére várja első gyermekét. 

Hívtam a kórházat, de telefonon leráztak, személyesen már nem mertem bemenni, végül magánrendelést találtam. Ez azért szomorú, mert csak a laboreredményemet kellett volna megnézni és egy receptet felírni

– mondta. 

Ő ráadásul veszélyeztetett terhes, ezért táppénzes állományba került. Ezt havonta szakorvosi véleménnyel kellene igazolnia, de a veszélyhelyzet miatt ez gyakorlatilag lehetetlen. A kórházak a szülésfelkészítő tanfolyamokat megszüntették, az ultrahangos vizsgálatokra pedig már a magánrendeléseken sem engedik be az apákat. 

Az, hogy nem láthatja a gyerekét az ultrahangon sem, az azért kemény. De ott vannak a nagyszülők, akik nem tudnak velem lenni, nem tudják átélni, amire egyébként készültem. Arra készültem, hogy anyukám végig mellettem lesz a terhességem alatt, simogatja a hasamat, vásárolgatunk, ehhez képest semmi. Zéró. Az egész veszélyhelyzet felülírja a szüléstől való félelmet.

– mondja Holló Mária. „Nyilvánvaló, hogy mindenki meg fog születni valahogy, hiszen gyerek nem maradt még nőben, de már valahogy nem is tudok rá készülni. Nem tudom, hogy milyen a normál terhesség, de volt róla egy elképzelésem. Volt egy ideális helyzet, ami most nincs.”

Szüneteltetik az apasági nyilatkozattételt is, vagyis ha a szülők nem házasok és nem intézték el a veszélyhelyzet kihirdetése előtt az apasági nyilatkozatot, a csecsemő most automatikusan az édesanya nevére kerül. „Házasodni, meghalni lehet, tök jó!

Kérdem én, mi a különbség ebben az esetben a házasságtétel és a nyilatkozattétel között? Mind a kettőt személyesen lehet csak megkötni. Miért engedik az egyiket, és miért nem a másikat?”

– vetette fel Barbara. A problémáról több olvasónk is írt. Fónagy Juditék is legalább négyszer futottak neki a hivataloknál, hogy letudják a hivatalos papírokat. „Lelkileg talán ez az, ami jobban megvisel, mert nekem fontos lett volna, hogy az apa nevére kerüljön a gyerek. De azt mondták, ne aggódjak, semmi gond nem lesz. Nem lesz nyoma, hogy az én nevemen volt, mert később is lehet tenni apasági nyilatkozatot, ami visszamenőleges hatállyal él”, mondta.

A kismamák a veszélyhelyzet kihirdetése óta a védőnőkkel is csak telefonon vagy online tudják tartani a kapcsolatot. „Így viszont súlymérés és személyes betanítás sincs, és azt sem tudja ellenőrizni a szakember, hogy a szülők beszereztek-e mindent a baba érkezésére. Arról nem is beszélve, hogy már nem is lehet megvenni mindent”, mondja Holló Mária.

Lengyelországból már nem érkeznek babakocsik, a gyerekbútorok kiszállítására pedig 4-6 hetet minimum várni kell. A K-vitamin normál esetben is hiánycikk, és amióta elterjedt a köztudatban az Octeniseptről, hogy jó a koronavírus ellen, nem lehet kapni. Pedig ez egy sebfertőtlenítő, amit a köldökcsonk ápolására adnak. 

Nehéz hozzáférni az úgynevezett apás szülés szetthez is. Ha pedig ez nincs, annak a lehetősége is teljesen elveszik, hogy az apa vagy a kísérő bent lehessen a szülésnél. A kórházak ugyanis ilyet nem adnak. 

Békeidőben sem volt egységes a rendszer

A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati klinikáján is azt a zsilipes beléptetőrendszert és betegellátással kapcsolatos eljárásrendet alkalmazzák, amit az egyetem kialakított. „Ehhez alkalmazkodunk, és ebből építjük fel a saját rendünket, mert a szülészet mégiscsak egy más szakma, mint mondjuk egy ortopéd sebészet, ahol teljesen mások a feltételek és a feladatok”, mondja Bánhidy Ferenc. Az, hogy miért nincs azonos eljárásrend országszerte, a professzor szerint valószínűleg annak is köszönhető, hogy a koronavírus-járvány előtt sem teljesen ugyanazon elvek alapján működtek a szülészetek. „Császáros apás szülés nálunk régóta van, de számos kórházban ezt csak nemrég vezették be.”

Ezt egyébként a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján ideiglenesen felfüggesztették. A kísérők pedig csak akkor lehetnek a kismamákkal, amikor ők már átkerültek az egyágyas szülőszobákba. A klinika Baross utcai részlegén jelenleg öt darab egyágyas szülőszoba és egy háromágyas vajúdó, míg az Üllői úti részlegen négy darab egyágyas szülőszoba és egy vajúdó helyiség van, ahol egyszerre hatan tartózkodhatnak.

Tekintettel a vírusra, nem engedjük, hogy a vajúdóban a szülő nőkön és az egészségügyi személyzeten kívül bárki más bent legyen. Abból indulunk ki, hogy a kísérő részvételével fokoznánk az esetleges vírusterjedés lehetőségét.

„Abban az esetben, ha a vajúdás egy nagyobb szobában történik, ahol több vajúdó van, ott nem lehetnek együtt a hozzátartozók a kismamákkal, mert nem tudjuk, hogy a hozzátartozók fertőzöttek-e vírussal és így veszélyeztethetnénk a többi kismamát”, mondta a professzor.

A komplikációk számát csökkenti az apa jelenléte

Bár az Indexnek nyilatkozó kismamák is arról beszéltek, hogy a járványból adódóan hullámvölgyek náluk is előfordulnak, de alapvetően próbálnak nem görcsölni a helyzeten. És ez fontos, mondja Valter Éva. Ő több mint tíz éve vezet komplex szülésfelkészítő programokat és tart kismama jógaórákat. Most arra biztatja őket, hogy próbálják meg elfogadni azt, amin nem tudnak változtatni, de tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy kihozzák a körülményekből a lehető legjobbat.

Általában azt tapasztaltam, hogy a kismamák benne vannak a pörgésben, ledolgozzák a nyolc órájukat, egészen a 36. hétig meg sem állnak. Pedig a szüléshez meg a babázáshoz is kicsit le kéne lassulni. Most pedig pont erre van idő és lehetőség

– mondja Valter Éva.

Sokan tartanak attól, hogy sérül az apa-gyermek kapcsolat, ha az édesapa két-három napig nem láthatja, foghatja a kezében az újszülöttet, de ma már a pszichológia is elismeri, hogy túlbecsülte a korai kötődés jelentőségét. A mély kötődést ugyanis bizonyítottan a folyamatos gondoskodás, törődés és a szeretet alakítja ki, véli a szakember. Azzal viszont, hogy kizárják a kísérőket a vajúdásból nagyon megnehezítik az anyukák dolgát. „Egy első babás vajúdás általában kilenc órán keresztül tart. Ez alatt az idő alatt a kórházban nem is mindig kapnak azonnal szülőszobát a kismamák, ezt egyedül végig csinálni pedig iszonyatosan fárasztó”, mondja Valter Éva. 

Nem véletlen, hogy a szülésfelkészítőkön arra készítjük fel az apukákat, hogy ők kvázi dúlaként tudjanak ott lenni a párjuk mellett. Hagyva, hogy a nő haladjon befelé a szülés folyamatába, folyamatosan figyelik, hogy mikor kell itatni, etetni, tartani, vajúdó pozíciót váltani vagy masszírozni, ha az jól esik a kismamának. Ezek mind elképesztően tudják javítani a szülés megélését, hogy az pozitív legyen.

„A szülésznő kilenc óra alatt – ideális esetben – háromszor-négyszer ha ránéz a vajúdó kismamára. Nem fogja etetni, itatni, még akkor sem, ha fogadott szülésznő. Olyan szintű fizikai dúlaságot tehát, amit egy apa vagy egy hozzátartozó tud adni a szülő nőnek, nem képesek nyújtani”, véli a szakember. Ráadásul kutatások igazolják, hogy

Sok esetben ugyanis ő a kismamához legközelebb álló személy, aki mellett a nő elengedheti magát, akivel a legmélyebb intim kapcsolata van, és aki mellett biztonságban érzi magát. 

Garancia viszont most semmire nincs, így a szülésfelkészítőkön C tervvel próbálják felkészíteni a szülőket arra az esetre, ha a kismamát teljesen elvágják a külvilágtól. Valter Éva azt mondja, a békeidőben is ott van a császár lehetősége, „normál esetben is ki szoktam hangsúlyozni, hogy muszáj számolni B tervvel. Főleg, hogy a magyar kórházakban 30-50 százalék a császár arány, aminek egyébként 18 százaléknak kellene lennie. Most ehhez jön az, hogy mi van, ha a kismama bemegy a kórházba, tesztelik, kiderül, hogy koronavírus-fertőzött és a kísérőjét már nem engedik be. Milyen lehetőségek vannak?”

A férjed vagy a párod még mindig kapcsolatban lehet veled telefonon, tableten. Technikailag teremtsétek meg a lehetőségét annak, hogy legalább a hangjával tudjon segíteni, lásson, még akkor is, ha nem tud tartani. Le kell, hogy vetítse a kismama maga előtt ezt a C tervet is, hogy ne essen pánikba, bármivel is szembesüljön a kórházban.

A szakember szerint mentálisan kell megpróbálni felkészülni ezekre a lehetséges verziókra, hogy egyik helyzet se érje sokként a kismamákat.

(Borítókép: Czeglédi Zsolt / MTI)