Magyarország már nem demokráciának, hanem hibrid rezsimnek számít

Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, állapítja meg a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentése , amit a 444 szemlézett. Ebben a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálják abból a szempontból, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei. Meghatározásuk szerint 

Ez az ötből a középső kategória. A jelentés a Balkán egy részét, Ukrajnát, Moldovát és Grúziát teszi Magyarországgal egy csoportba. A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd  (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia), és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária). Hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok). 

A 29 vizsgált országból mindössze tízben van demokrácia, tízben hibrid rezsim, kilencben pedig autoriter berendezkedés. Tíz év alatt háromszorosára nőtt a hibrid rezsimek száma, a demokráciáké pedig harmadára csökkent. Igaz, kilenc ország most javított a pontszámán az előző évhez képest.

A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek.