Lehúzással szerezhette a milliárdokat a Budapesten luxuskocsikkal rohangáló életművész

• Méregdrága luxusautó-gyűjteményéréről, fényűző életmódjáról lett ismert a Budapesten élő Josh Cartu milliárdos üzletember, aki egyszer a világ egyik legdrágább autójával karambolozott a magyar fővárosban.
• Ő és fivérei a friss hírek szerint a vagyonukat abból szerezték, hogy különböző cégeket alapítottak és befektetőket károsítottak meg, ami miatt Kanadában piacfelügyeleti eljárás indult ellenük.
• Bár a kanadai felügyelet izraeli háttércéget talált, a Cartu-birodalom csápjai egy budapesti call centerig érnek, ahol szintén üzemszerűen folyt a balek befektetők beszervezése.
• Összesen 233 millió kanadai dollárt kasszírozhattak egy olyan módszerrel, amit Izraelben három éve betiltottak, míg a Magyar Nemzeti Bank idén áprilisban szorította korlátok közé.

"Dolgoztunk mint a barom, napi kétszáz kimenő hívás volt a minimum elvárás. Napközben egyszercsak a helyi kisfőnök, Csaba azt mondta, hogy oké, most mindenki fejezze be a hívást, mert bejelentenivaló van. Aztán amikor elcsendesült a terem, akkor behívta Jonathan Cartut, aki húdejókvagytok kezdet után röviden közölte angolul: el kell, hogy engedjünk titeket, Csaba majd elmondja a részleteket, mindenesetre boldog karácsonyt!" - így emlékezett vissza az Indexnek egy 2016 december végi kirúgására P., aki többedmagával a Cartu-birodalom budapesti központjában dolgozott.

A Cartu-birodalom három kanadai-izraeli testvér, Jonathan, Joshua és David Cartu  vállalkozása, közölük a magyaroknak a Budapesten élő Josh Cartu neve lehet ismerős. Fényűző életmódjával, luxusautóival, közösségi médiás jelenlétével többször is bekerült a magyar sajtóba. 2014-ben a 444 egyik olvasója lefotózta, amint az akkor 35 éves vállalkozó az Alagútban összetört egy negyvenakárhány millió forintos sportkocsit, egy Bac Monót.

Az, hogy egy ilyen kocsival valaki furikázott Budapesten, azért számított szenzációnak, mert bár ez messze nem a világ legdrágább autója, de igazi ritkaság, ráadásul az egyik leggyorsabb járgány. A 444 később egy kisebb portrécikket is írt Josh Carturól, akit autóversenyzőként, üzletemberként, techmogulként, életművészként jellemzett. 

Igazi nagymenő, és ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a világ legmenőbbjei között forgolódik. Ráadásul ez kifejezetten jól áll neki. Tessék végignézni az Instagramját vagy a róla szóló cikkeket és galériákat, fényképezkedett ő már Felipe Massával, Fernando Alonsóval, Bernie Ecclestone-nal, Jeremy Clarksonnal, Jean-Claude Van Damme-mal, Nir Barkattal, Jeruzsálem polgármesterével, Luca di Montezemolóval, a Ferrari nemrég lemondott elnökével; fényképezkedett a Hercules forgatásán, illetve tetszőleges luxusautóval, tetszőleges magánrepülőn, magányachton, tetszőleges nyuszifüles playmate-ekkel

– írták a kanadairól, aki egy kb. 90 millió forintot érő Ferrari F-12 Berlinetta, egy hatvanmilliót érő Ferrari 458 Spider, egy 95 milliós Rolls Royce Phantom, egy Lamborghinijéről, egy Mercedes és még ki tudja milyen autó tulajdonosa. Hogy miből szerezte a pénzét, arról a nyilvánosan elérhető adatok alapján akkoriban mindössze annyit lehetett tudni, hogy talán online szerencsejátékos üzletből. 

Tavaly az RTL Klub is forgatott vele, amikor Josh Cartu megmutatta a tévé stábjának, mekkora luxusban él Budapesten, de a neten más videomegosztón is fenn van a lakásának bemutatása.

Most azonban úgy tűnik, hogy a cikk elején is említett call centerrel nem volt minden rendben, és ez talán támpontot adhat a vagyonszerzés mikéntjére is.

A Call4all Kft. két, egymással összefüggő tevékenységet végzett: az online kaszinózást és az úgynevezett bináris opciós kereskedést. Az előbbihez nem kell különösebb magyarázat, de az utóbbi magyarázatra szorul.  

A lehúzások melegágya

A bináris kereskedés elég népszerű a netes csalók körében, nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank – éppen a múlt hónapban – szigorú korlátok közé szorította, de vannak olyan államok, ahol gyakorlatilag tiltják is ezt. Már önmagában a bináris kereskedés megnevezés is megtévesztő, mert a bináris (digitális) opciónak szinte semmi köze nincs a hagyományos opciós piachoz. A lényege, hogy az ügyfélnek fogadnia kell arra, hogy egy meghatározott idő után magasabb vagy alacsonyabb lesz-e egy pénzügyi eszköz (például euró/dollár) árfolyama.

Csakhogy míg a valódi befektetési termékeknél van esély arra, hogy ezzel pénzt tud keresni az ügyfél, a digitális opciós ügyleteknél ennek az esélye igencsak kicsi. Ezek a rendszerek a kaszinók és a nyerőgépek működési elvéhez hasonlóan úgy lettek kifejlesztve, hogy a szolgáltató mindenképp jól járjon, az ügyfél lehetőleg előbb-utóbb bukjon.

És akkor még arról nem is beszéltünk, ha valaki konkrétan csalni akar. A kereskedési platformokat a szolgáltató gyakran úgy manipulálja, hogy végül mindenképpen bukjon az ügyfél. Vagy megtörténhet, hogy ha egy befektető nyer is egy üzleten, a szolgáltató nem írja jóvá azt a számláján vagy egyéb módon nehezíti a kifizetést.

Megesik, hogy a pénzét így elbukó befektetőt egy másik, de ugyanahhoz az "üzleti" körhöz kötődő csaló cég keresi fel és némi pénz fejében felajánlja a nyereség visszaszerzését, de végül az ügyfél azt az összeget is bukja. Kismillió módszer van tehát, és ahogy a legtöbb ilyen csalás esetében, a szolgáltatók (vagyis a rendszer üzemeltetői) sokszor több céget is alapítanak más-más néven és hálózzák be így az egyik cégükkel már korábban lehúzott klienst.

A Cartu-fivéreknél is működött ez a séma.

Aki az online kaszinóban sok pénzt baszott el, azt felhívták a binarysek is, akik folyton változó weboldalakkal operáltak, havonta cserélték ezeket

– mesélte az Indexnek egy volt alkalmazott, aki az online kaszinós ügyfeleket tartotta. Szerte a világba mentek a telefonok, Ausztráliában éppúgy, mint Dél-Afrikába. "Iszonyat pénz lehetett benne, mert a dolog úgy működött, hogy ha kaszinósként felhívtál valakit, és az betette a minimum 25 dollárt, azt a hívó konkrétan egy az egyben megkapta jutalékként. Ha valaki véletlen nyert, akkor az persze sosem látta a pénzét" – magyarázta az egykori alkalmazott.

Az online kaszinós "üzletág" 2016 decemberében szűnt meg, a binarys ág maradt, de 2017 tavaszán onnan is mindenkit kirúgtak. Beszéltünk olyan egykori dolgozóval, aki a kaszinós vonalon dolgozott, majd miután onnan mindenkit elbocsátottak, felajánlották neki, hogy átmehet a "binárosokhoz". "Négy-öt embert átvettek a binaryre, nekem is felajánlották. Két napig fülemen a telefonnal hallgattam a beszélgetéseket, ez volt az úgynevezett training, majd közöltem, hogy bűncselekményben nem szeretnék részt venni."

Álnéven ismerték a kanadai befektetők

Hogy valójában miből lett gazdag a férfi, továbbra sem tudni, azt viszont igen, hogy a kanadai hatóságok eljárást indítottak ellene és a testvérei ellen is a bináris kereskedésükkel összefüggésben. Egy, a kanadai Ontarióban illetékes pénzügyi felügyeleti hatóság oldalán május 4-én közzétett dokumentum szerint a Cartu fivérek cégei 2013 júliusa és 2017 áprilisa között vettek rá hétszáz kanadai befektetőt bináris kereskedésre, ezekből az üzletekből pedig nagyjából 1,4 millió (minden bizonnyal kanadai) dollárra tettek szert.

A dokumentum szerint Cartuék a kereskedéssel foglalkozó cégüket nem jegyezték be az illetékes kanadai hatóságnál.

A hatóságok két olyan weboldalt is említenek, amelyek mögött Cartuék álltak, az elérhetőségeikkel kapcsolatban pedig ezeken a weboldalakon eleve félrevezető információkat tüntettek fel. Így azt sem tudták a kanadai befektetők, hogy a pénzügyi műveleteket izraeli call centerekben bonyolítják egy Tracy PAI Management Limited nevű társaságon keresztül.

A kanadai hatóság nem tesz említést arról, hogy egy magyar cég is üzemeltetett call centert, ami betudható annak, hogy a kanadaiakat nem a magyar call centeresek hívogatták.

A Budapesten működő Call4all kft. 2015-ben alakult, tavaly tavasszal szűnt meg végelszámolással. Megkerestük a cég egykori ügyvezetőjét, N. Cs.-t, akinek elmondtuk, hogy a kanadai hatóság egy olyan kereskedési gyakorlat miatt indított eljárást Cartuék ellen, amelyet a jelek szerint a budapesti cég is folytatott. "Ne haragudjon, de ebben nem tudok segíteni" – válaszolta a volt ügyvezető, amikor kérdeztünk, tudnánk-e erről az üzleti modellről beszélni vele.

A kanadai befektetőket egyébként Cartuék a dokumentum szerint azzal is megtévesztették, hogy álneveket használtak, Jonathan Cartut például “Jon Cartier” néven ismerték az ügyfelek, merthogy nekik így mutatkozott be. A weboldalaik 60-85 százalékos megtérülést ajánlottak a befektetőiknek. 

A kanadaiak által beazonosított két, Cartuékhoz köthető weboldalak kártyás fizetései mögött két cég állt. Az UKTVM-et az Egyesült Királyságban jegyezték be és a Beeoptions kereskedései futottak rajta 2014 végéig. A Greymountain nevű céget Írországban jegyezték be és 2014 közepétől kezdve még 2017-ben is futottak rajta át a befizetések, de ezekhez a társaságokhoz névleg Cartuéknak nem volt közük.  A pénzek az UKTVM-től és a Greymountaintól mentek aztán át olyan cégekbe, amelyek számláihoz közvetlenül Cartuéknak volt hozzáférésük, tehát a rendszer végén ők álltak.

233 millió kanadai dollár az mintegy 53 milliárd forint. A Cartu-fivérek elleni felügyeleti eljárásról a Times of Israel című lap is beszámolt. A cikk szerint a kanadai felügyeleti eljárásnak legfeljebb pénzbírság és eltiltás lehet a vége. Börtönbüntetés viszont csak akkor fenyegetné Cartuékat, ha büntetőeljárás is indulna ellenük. 

Izraelben egyébként 2017 októberében tiltották be a bináris opciós kereskedést, előtte több száz izraeli cég foglalkozott ezzel, milliárdokkal megfosztva a naiv befektetőket világszerte. A módszer mindig ugyanaz: felbukkannak a cégek, bepalizzák a befektetőket, aztán amikor már elég pénzt zsebeltek be, felszívódnak. 2016 márciusában a Times of Israel "Tel Aviv farkasai" címmel közölt leleplező cikket ezekről az ügyletekről, ez vezetett aztán ahhoz, hogy az ilyen jellegű kereskedéseket Izraelben betiltották. 

(Borítókép: Josh Cartu a Edinburgh-i Rutland Hotel előtt  Gumball-futamon 2014. július 6-án . Fotó: Andrew Milligan / PA Images/ Getty Images)