Tizenkét beteget le lehetett venni a lélegeztetőgépről a Szent Lászlóban
További Belföld cikkek
- Publicus: Magyar Péter és pártja megítélésének sem ártanak a hangfelvételek
- Beszólással indult a közgyűlés, a legvitatottabb kérdést pedig rögtön levették a napirendről
- Halálbüntetéspárti és hálózati személy is volt a magyar ügyvédlegenda
- Gyurcsány Ferenc kihívója a Partizánnak: Magyar Péter óta pánikol a DK vezetése
- Meggondolta magát a kormány, eltörölnék a Lex CEU-t
Kiss Róbert rendőr alezredes, az operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a keddi tájékoztatón azt mondta, hogy holnap lép hatályba az a jogszabály, amely szerint elektronikus úton lehet majd kérvényezni a Magyarországra való belépést. A kérelmeket csak indokolt esetben hagyják jóvá, például ha munkavégzés, egészségügyi vizsgálat, vizsgakötelezettség vagy temetés miatt kérvényezi valaki.
Müller Cecília az ápolók világnapja alkalmából az ápolók köszöntésével kezdte a tájékoztatást, és arról beszélt: tapasztalatból tudja, milyen nehéz a munkájuk, ráadásul a koronavírus-járvány most extra terhet ró rájuk. Az országos tisztifőorvos szerint a gyógyító munka az ápolók nélkül eredménytelen lenne, hiszen ők állnak ott a háttérben, ezért jár a köszönet nekik.
A Szent László Kórházban már 12 beteget tudtak levenni a lélegeztetőgépről.
Ezeknek a betegeknek a többsége idős, de volt köztük egy negyvenes éveiben járó beteg is, mondta Müller.
29 újabb embernél mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (Covid-19), ezzel 3313 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb négy krónikus beteg. Ezzel 425 főre emelkedett az elhunytak száma, 1007-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból – mondta el Müller Cecília.
Az aktív fertőzöttek száma 1881 főre csökkent. Az aktív fertőzöttek 60 százaléka, az elhunytak 79 százaléka, a gyógyultak 56 százaléka budapesti vagy Pest megyei. 746 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, és 45-en vannak lélegeztetőgépen.
A kedvező eredmények olyan helyzetet teremtettek, hogy lehet változtatni a beutalási renden
Müller Cecília azt mondta, stabilan tartjuk az új fertőzöttek számát, és a kórházi ellátásra szorulók száma fokozatosan csökken, ezért visszatérnek a járvány kezdetén alkalmazott beutalási rendszerhez. Ismét csak az arra kijelölt intézményekben fogják ellátni a koronavírus-fertőzötteket. Jelenleg 35 fekvőbeteg-intézményben ápolnak koronavírusos betegeket, a visszarendeződéshez újabb centralizációra van szükség.
A Dél-Pesti Centrumkórház és a Korányi az a két intézmény, ahol a javaslat szerint ezentúl elhelyezhetik az újonnan regisztrált, súlyos állapotú betegeket.
Az a cél, hogy a többi kórházban ne növekedjen a fertőzöttek száma, és más ellátás is fokozatosan újraindítható legyen. A már megkezdett kezelések esetében a betegek ellátása nem szükséges, de telefonos konzultációval dönthetnek az átszállításról ilyenkor is, mondta a tisztifőorvos.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ egy nemzetközi jártassági vizsgálaton vett részt, ahol ismeretlen mintákból kellett az új típusú koronavírus mennyiségét kimutatni. a magyar laboratóriumi munkatársak százszázalékosan megfeleltek
– közölte Müller Cecília.
Bentlakásos otthonok ellenőrzése
A tisztifőorvos arról is beszélt, hogy a bentlakásos szociális intézményekben (például az idősotthonokban) célellenőrzést rendelt el, amely a koronavírus-járvány idején nagy jelentőségű szempontokra koncentrált, ezenkívül látogatási tilalomról és kijárási korlátozásról is határozott, megakadályozandó a járvány terjedését ezeken a helyeken.
Ahol felütötte a fejét a vírus, ott széles körű hatósági intézkedés történt, az intézmények közel egyharmadát vizsgálták meg így a népegészségügyi szakemberek, akiknek Müller szintén köszönetet mondott a munkájukért.
345 intézmény közül 343-ban biztosított volt az orvosi ellátás, csak két olyan intézmény volt, ahol ez nem állt rendelkezésre, mondta Müller.
Három intézményben volt szükség azonnali intézkedésre, ezekben az otthonokban nem vizsgálták meg előzetesen az ott dolgozók egészségügyi állapotát. Az otthonok döntő többségében a tárgyi feltételek biztosítottak voltak, de a veszélyes hulladék gyűjtése nem volt mindenhol szabályos.
ezek az intézmények jellemzően kétágyas szobákban oldották meg az izolációt.
- Elegendő vérplazmadonor van Magyarországon.
- A Szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola szervezésében május 8-án 18 és 20 óra között Szentes területén egy lassan haladó, félig nyitott platós teherautóról játszottak zenészek zenét, erre az önkormányzat adott engedélyt, ezért a rendőrségnek nem kellett intézkednie.
- Még nem lehet tudni, hogy mikor lesznek a kórházban fekvő betegek újra látogathatóak, de Müller Cecília bizakodó, hogy a kórházban gyógyulóknak már nem kell sokáig nélkülözniük a hozzátartozók látogatását.
- A holnapi kormányülésen fogják tárgyalni a kijárási korlátozás enyhítésének lehetőségeit. Az itt megszületett döntésről a csütörtöki kormányinfón adnak tájékoztatást.
- Az eldobható szájmaszkokat javasolt fizikailag viselhetetlenné tenni, nehogy valaki a szemétből kivéve újra hordja azokat. Müller Cecília az elvágást és az összetépést javasolta. Egészségügyi intézményekben ezek veszélyes hulladéknak számítanak, a lakossági környezetben viszont elegendő külön dupla falú szemeteszsákban gyűjteni őket, így pedig kidobhatóak a kommunális szemétbe.
Kis Róbert alezredes, az operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa
- Bár beolvasták a HVG kérdését, miszerint hány beteget kezelnek jelenleg olyan kórházban, amely nem járványkórház, Müller Cecília nem válaszolt rá, csak azt ismételte el, hogy jelenleg összesen 25 kórházban ápolnak koronavírus-fertőzőteket.
Az Index kérdésére Kiss Róbert azt mondta: a fertőzött személyeket minden esetben lakcím szerint Tüntetik fel az operatív törzs által biztosított adatszolgáltatásban.
Ez a gyakorlat a fertőzött személyek, az elhalálozott személyek és a meggyógyult betegek tekintetében is így történik.
Az Index kedden ezeket a kérdéseket küldte el az operatív törzsnek:
- Miért módosítottak három nap után azon a tisztiorvosi utasításon, amely két budapesti kórházat jelölt ki valamennyi középsúlyos, kritikus állapotban lévő koronavírusos beteg ellátására? Müller Cecília első levelében az szerepelt, a „gyanús és igazolt, fent említett rizikócsoportba tartozó új, illetve szállítható állapotú kezelt betegeket” kell Budapestre szállítani. Ezt az eredeti döntést mi indokolta? Szállítottak-e át az elmúlt napokban már régebb óta kezelt betegeket? Hányat? Velük mi történik most, hogy egy újabb módosítással már csupán az új, súlyos tüneteket mutató betegek fővárosba irányítására adott utasítást a tisztifőorvos
- Többször fogalmaztak úgy az elmúlt hetekben, hogy a kórházaknak országszerte fel kell készülniük arra, hogy akár egyenként több száz koronavírusos beteget ellássanak, a hivatalos adatokból azonban kitűnik, hogy május 11-én éppen annyian szorultak kórházi kezelésre, mint április 19-én. Miért volt szükség a kórházi ágyak felszabadítására országszerte, ha a fővárosi két intézmény képes ellátni a középsúlyos, kritikus állapotú betegeket, az enyhébb tüneteseknek pedig továbbra is otthoni kezelést javasol Müller Cecília a levelében? A két kórház kijelölése azt is jelenti, hogy az elmúlt hetekben felszabadított ágyakon újra fogadhatják a betegeket az intézmények?
- Hiányt szenved bármiben is a debreceni, a szegedi vagy a pécsi klinika, hogy Budapestre kell szállítani a középsúlyos és kritikus állapotú Covid-19-betegeket?
- A Budapestre átszállított betegek a budapesti fertőzöttségi statisztikába számítanak bele, vagy abba, amelyik megyéből szállították át őket?
- A kórházon belüli fertőzések más megyeszékhelyekhez képest magas budapesti arányában szerepet játszhatnak-e a máshonnan átszállított betegek?
- Eddig hány beteget láttak el összesen a kiskunhalasi mobil járványkórházban, és hány fertőzött fekszik jelenleg az intézményben?