Május 26-án nyújthatják be a törvénytervezetet a rendkívüli jogrend megszüntetéséről

Az a szándékunk, hogy május 26-án benyújtsuk azt a jogszabálytervezetet az Országgyűlésnek, amelynek elfogadásakor – ez már június lesz – megszűnhet a rendkívüli jogrend Magyarországon 

– mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír Tv vasárnap esti műsorában. 

Arra a kérdésre, hogy „minek kell ahhoz történnie, hogy ez ne következzen be”, Gulyás azt válaszolta: hogyha újra tömegessé válnának a megbetegedések, és nem csökken a megbetegedések száma, hanem radikálisan nőni kezd, akkor merül fel a kérdés, hogy milyen intézkedéseket kell hozni.

A rendkívüli jogrend nemcsak egy elvont jogi alkotmányos fogalom, hanem olyan alapjog-korlátozásra ad lehetőséget, amire egyébként nem lenne lehetősége egy jogállamban a kormánynak, az államnak

– tette hozzá. Példaként azt említette, hogy nem rendkívüli jogrendben nem lehetne korlátozni a kijárást. 

Orbán Viktor már a pénteki belgrádi látogatásán arról beszélt, hogy május végén kész visszaadni a járvány miatt megszavazott különhatalmát. 

A kormánynak rendkívüli és időkorlát nélküli felhatalmazást adó koronavírus-törvény komoly ellenállásba ütközött. A hazai ellenzék még azt sem volt hajlandó megszavazni, hogy a tervezetet gyorsított eljárásban tárgyalja a parlament. Az európai uniós országok vezetői közösen tiltakoztak, az Európai Néppártban pedig ismét  felmerült , hogy ki kellene zárni a Fideszt.

A kritikákra válaszul a kormánytagok – elsősorban Szijjártó Péter külügyminiszter – rendszeresen azzal vágtak vissza, hogy egyrészt fake news, másrészt egy globális világjárvány közepén hogyan van arra idejük a külföldi politikusoknak, hogy egy magyar törvénnyel foglalkozzanak.

Az elmúlt két hónapban az európai politika rengeteg szereplője aggodalmát fejezte ki a magyar koronavírus-törvénnyel kapcsolatban. Többek között az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mondta, hogy kifejezetten aggódik a magyarországi helyzet miatt. Ehhez csatlakozott Didiers Reynders igazságügyi biztos is, aki arról beszélt, hogy a magyar jogszabályok „különös aggodalmakat” vetnek fel, mert más országokhoz képest szélesebb hatásköröket biztosítanak a kormánynak, és nincs egyértelmű időbeli behatárolása.

Az Európai Parlament áprilisban állásfoglást fogadott el arról, hogy az európai értékekkel teljes mértékben összeegyeztethetetlennek tartja a magyar kormány azon lépéseit, hogy a magyarországi veszélyhelyzetet időkorlát nélkül hosszabbította meg, határozatlan időre rendeletekkel kormányoz, és meggyengítette a magyar Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét. A képviselők a transznemű és interszexuális személyek jogai elleni magyarországi lépéseket is elítélték.